Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 39. szám

— 156 — TÍUS eljárás alapján határoz, s c) hogy a kiadatni kort egyén védő segélyével is élhet.* A birák és kir. ügyészek kizárásáról és mellőzéséről rendelkező IV. fejezethez módositásképen javasolja az 54-ik §-lioz: a) »hogy a kizárási esetek közé az is fölvétessék, ha biró a terheltnek vagy sértettnek jegyese, vagy ha védővel avagy magánvádló képviselőjével 2-od izigleni rokonságban van; b) hogy ugyanazon §. 4-ik pontjában az örökbefogadásból folyó kizárási ok a sértett féllel való ilyen viszonyra is kiterjesztessék; c) hogy a felek valamelyikével való perben állás is a kizárási esetek közé felvétessék,« az 56. §-hoz: a) >ha az ügy vizsgálóbirójával közeli rokonságban áll,« az 57. §-hoz: > perújítás esetében, ha az alapperben mint elnöklő vagy szavazó biró részt vett.* A 63. §-t egészen elhagyandónak véleményezi Felveendőnek tartja a 7 ti. §-ba, hogj a védő nemcsak a vizsgálóbíró, hanem a rendőrség által eszközölt kihallgatásoknál is megjelenhet, ha a kir. ügyész is jelen van vagy Jelen lehet. Észrevétele van továbbá a 79. §-ra. Kihagyandónak tartja e §-ból azon erre nézve elég fontosnak jelzett okot >ha akihallgatás a vizsgálóbíró megkeresésére, járásbiró vagy nem az eljáró törvényszék vizsgálóbirája által foganatosittatik.< Bármi oknál fogva mellőztetnék azonban a védő, elengedhetlennek tartja, hogy ily esetekben két bizalmi férfi alkalmaztassék a kihallgatásoknál. A 84. § t következőleg véli szerkesztendőnek: A bíróság határozata annak fontosságához képest szóval való kihirdetés vagy kézbesítés által eszközlendő. Ugy a szóval való hirdetés, valamint az írásban való közlés a törvényszék székhelyén nem lakó érdekeltekkel személyes illetöségöknek megkeresése mellett történik. Elnök az előadó észrevételeinek megvitatását egy ujabban összehivandó értekezletnek kívánná fentartani, mi helyeseltetett. Jövő ülés ápril 14-én, d. u. 6 órakor leend. Büntetőjogi esetek. A vizsgálat adatai, az orvosi vélemény s a bonczolási müvelet nem tüntetvén fel oly jelenségeket, melyek akár a cselekmény véghezvitelének módjából, akár a véghezvitelnél használt eszköz minőségéből vont következtetés utján az ölési szándék mint szükségszerű folyomány megállapítására vezetnének: a szándékos emberölés büntette meg nem állapittathatik. Móka Demeter 56 éves jó előéletű kondás e. nején elkövetett szándékos emberölés miatt a zilahi tszéknél bünper folytatatván — Vádlott már rég hallá neje hűtlenségének hírét és csakugyan egy este haza menvén, őt tényleg házasságtörésben találta. Ekkor nejét csak arczul ütötte s nem bántalmazta ; másnap reggel felszólitá nejét, hogy házát hagyja el, mert nem akar tovább vele élni; minek a nő nemcsak nem engedelmeskedett, sőt férjét ocsmány szavakkal illeté; ekkor ez őt arczul tltötte, mire dulakodni kezdtek; a nő férjét a kemenczéhez is taszította, mire az ingerültségében egy darab fát kapott elő, neje fejét lábai közé szorította s ugy ütötte, míg bele nem fáradt; s igy kitombolva magát, jajgató nejére az ajtót rázárta s eltávozott s midőn este haza ment, nejét halva találta. Törvényszék 1881. május 17. vádlottat halált okozott snlyos testi sértésben mondotta ki bűnösnek s 5 évi fegyházra stb., ítélte. Kir. Tábla vádlott s kir. ügyész í'elebbezésére 1881. jul. 13. a büntetésre nézve megváltoztatta s vádlottat a 92 napi vizsgálati fogság betudásával 3 évi börtönre ítélte. Kir. Cnria vádlottat a 306. §. alá eső halált okozó súlyos testi sértés miatt — másfél évi vizsgálati fogsága beszámításával 6 évi fegyházra Ítélte. Indokok: Arra nézve, hogy vádlott neje Gráda Mari a rajta férje által ejtett bántalmazás okozta szivhüdésben halt meg s igy halála okozati kapcsolatban áll a vádbeli cselekménnyel: e helyen is elfogadtatnak az első kir. Ítélet vonatkozó indokai. »Elfogadtatik annak azon kimondása is, hogy vádlott ellen gyilkosság vagy szándékos emberölés büntette meg nem állapitható. Mert a bizonyítási anyag majdnem kizárólag vádlott vallomásából, az orvosi bonczvizsgálatból s arra állapított szakértői véleményből állván: a vallomásból annak bebizonyítására, hogy vádlott ölési, annál kevésbé előre megfontolt ölési szán dékkal bántalmazta volna a meghaltat, — a cselekmény lélektani indokaival közvetlen összefüggésbe hozható adatokat meríteni nem lehet. De a bonczvizsgálat s orvosi vélemény sem tüntetnek ki oly jelenségeket, melyek akár a. cselekmény véghezvitelének módjából, akar a véghezvitelnél használt eszköz minőségéből vont következtetések utján, az ölési szándék mint szükségszerű folyomány megállapítására vezetnének. »Mert be van ugyan az orvosi szakértői lelet által bizonyítva, hogy Gráda Mari úgyszólván testének egész felületét elborító számtalan ütés okozta sértéseket szenvedett; hogy nevezetesen a fej két oldalán észlelt sértések külön-külön is alkalmasok leendettek a halál előidézésére. De sem ezen, sem a többi egyes Bérelmek nincsenek oly alakuaknak vagy oly eszközzel, vagy erőkifejtés mellett oly közvetlen hatással ejtetteknek feltüntetve, hogy azoknál fogva minden beszámítható állapotban levő emberről fel kelljen tenni annak tudatát, hogy az élettapasztalatai szerint az oly módon sértetteknek halála szokott rendesen bekövetkezni. »Ezeu okból a cselekményt a btk. 306. §-ban meghátározott, halált okozó súlyos testi sértés bűntettének kellett minősiteni. >E minősítésnél azonban a 307. §. egyik rendelkezése sem volt alkalmazható. Mert ha bizonyítva volna is az, amit vádlott a vallomásában a benne keletkezett szerelemféltés okául felhozott, ez saját állitása szerint a cselekmény elkövetése előtti napon történvén — a miatt az erős felindulás s a cselekmény közötti közvetlenség nincs bizonyítva, legkevésbé pedig a 307. §. 2-ik bekezdése értelmében a tettleges bántalmazásamiatti erős felindulás, — mely tettleges bántalmazás sem valamelv külső sértés által igazolva nincs, sem egy nőről egy oly férfiúval szemben, aki saját beismerése szerint képes volt azon nőnek fejét lábai közé fogni s azt ugy verni — valószínűséggel fel nem tehető. >A 306. §. 1-ső rendelkezésében 10 évig terjedhető fegyház levén megállapítva, minthogy vádlott ellen súlyosító körülménykép forog fenn, hogy a halált okozó sértéseket saját nején s nagv kegyetlenséggel ejtette: más felől pedig nyomatékos enyhítő kürülménvt képez vádlottnak a vizsgálat s végtárgvalás adatai által meg nem czáfolt amaz állítása, hogy a cselekmény elkövetését közte 8 neje közötti ingerült szóváltás s a közben neje által ocsmány kifejezések használata előzte meg: vádlott büntetése a 89. §. értelmében a cselekményre megállapított büntetés legkisebb s legmagasb mértéke közötti közép arányban volt kiszabandó. »A vádlott hibáján kívül tulhosszu vizsgálati fogság arányos része a 94. §. értelmében a tartamon kivül a fogság s fegyház súlyossága közötti különbségnek is tekintetbe vételével számíttatott be. (1883. márcz. 9. — 2324. sz. a.) Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Riglcr József Ede gyártelepe Budapesten ajánlja legújabb módszer után berendezett gép-levélboriték gyárának líóísieitiiiénycit, elvállal bármely nngyságu hivatalos- és magr.nboriték kívánat szerinti elkészítését. Gyártelep és iroda: TI., rózsa-uteza ŐS. szám, sugarút jobbru. Levélpapír- díszítődé jenek készítményei, levélpapír és levélboriték dobozokban betűkkel, monogrammal/ virágokkal, kedvelt énekek zongora' hangjegyei vei és szövegével vagy ábrákkal, úgyszintén azok nélkül kaphatók belvárosi raktáramban: kecsleeméti-uteza 13. szám. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre e^ész évre 12 frt, fél évre 6 írt, negyedévre 3 i'rt osztrák értékben Budapest, 1 883. Az 4. t h e n a e u m irod. és nyomdai r. társulat.