Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 35. szám

— 140 -iránt az 1. s 2-od bíróság indokolása szerint sem forog fenn semmi kétség, — eltérőleg azon bíróságok felfogásától nem találtatott e helyen elfogadhatónak a jogos védelem, vagy a jogos védelem határának a cselekmény, vádlott bűnösségébe való beszámítását kizáró tulhágása. >Mert a btk. 79. §. szerint a jogos védelem ismérvei abban állanak, hogy az a személy vagy vágyon ellen intézett vagy azt fenyegető jnemcsak jogtalan, de egyszersmind közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges volt légyen. >01y közvetlen megtámadás, mely a vádbeli cselekményt jogos védelemmé minősítené, jelen esetben a vádlottnak sem vagyonára sem személyére nézve nem forgott fenn. — Mert vádlott önvallomása szerint Vig, midőn őt vádlott meglátta, csak a lovak körül babrált, fel akarta azokat kantározni. — Álló helyzetben s nem futásban, vagy az eltulajdonított dologgal való menekülésben volt tehát akkor, midőn vádlott feléje közeledett. Es így vádlott vagyonát közvetlen veszély nem fenyegette. »De a vádlott személye ellen intézett vagy azt fenyegető közvetlen támadás sincs bizonyítva. Mert vádlott azon állítása, hogy Vig egy nagy kampós botot ugy tartott jobb kezében, hogy azzal vádlottat könnyen megüthesse, a veszély közvetlenségére nézve annál kevésbé képez elfogadható bizonyítékot, mert vádlott maga sem állítja, hogy sértett a botot ütésre felemelte volna, s mert jóllehet az eset nappal s többek szemeláttára történt, a vizsgálat s végtárgyalás adataiból azt sem lehet megállapítani, hogy Vig leüttetése előtt a kezében, vagy leüttetése után a közelében valamely ütő eszköz láttatott vagy találtatott volna. — De különben is vádlott önbeismerése szerint, amint ő Vig Pétert főbe ütötte, az leesvén, védtelen állapotba jutott, s vádlott csak azután ejtette rajta azokat a sértéseket, melyek az orvosi vélemény szerint sértett halálát okozták. > Nem forogván fenn tehát jogos védelem, annál kevésbé lehet szó a jogos védelem hátárainak nem büntethető áthágásáról. »Ezen okokból vádlottat bűnösnek kellett kimondani a halált okozott súlyos testi sértés bűntettében. — Minthogy azonban a cselekmény bizonyított előzményei, melyek szerint vádlott bundája azon alkalommal ellopatott s Vig a vádlott szekere s lovai körül gyanús szándékot tanúsító módon forgolódott — alapos indokaiul tűnnek fel a vádlottban keletkezett erős felindulásnak: a cselekmény minősítése s a büntetés kiszabása tekintetében alkalmazandó volt a btk. 307. §. első bekezdése. >Az idézett §-ban a cselekményre 1—5 évig terjedhető börtönbüntetés levén megállapítva, — tekintve, hogy vádlott a községi bizonyítvány szerint kifogástalan előéletű s ellene súlyosító körülmény nem forog fenn: büntetése a legkisebb mértéket megközelitőleg szabatott ki. »A vagyoni marasztalás a károsnak magasra számított követelésével szemben, a kártérítésnek ez uton való számszerű megállapítására a vizsgálat adatai elégséges alapot nem szolgáltatván — káros polgári perutra volt utasítandó. (1883. febr. 15. — 10348. sz. a.) Körrendelet a czégbejegyzések közzététele dijai iránt. A czégbejegyzések közzétételeért fizetendő dijak tárgyában, 1875. évi deczember hó 22-én 37836. sz. a.kibocsátott igazságügyminiszteri körrendeletben szabályozott hirdetési dijak helyett, a földinivelés-, ipar-, és kereskedelemügyi kir. minisztérium 1883. évi július hó 1-től kezdve, a következő dijakat állapította meg, és ezeknek kiszámítása a következő elvek szerint eszközlendő; 1. Egyéni ezégek bárminemű bejegyzéseinek vagy törléseinek közzétételeért fizetendő ... 50 kr. 2. Közkereseti és betéti társaságoknak első izbeni bejegyzésénél, valamint ezen társasági czégeknek végleges törlésénél; a bejegyzés vagy törlés alkalmával a társaságnak a hány beltagja, illetőleg belés kültagja van, annyiszor ... 50 kr. 3. Közkereseti és betéti társaságoknál, a 2. pont alatti bejegyzés és törlés kivételével minden egyes alszám alatt közhírré tett bejegyzés közzétételeért a társasági tagoknak számára való tekintet nélkül állandó összegben fizetendő 1 frt. . . 4. Készvénytársaságok és szövetkezetek, minden egyes bejegyzésének vagy törlésének közzétételeért kivétel nélkül 2 frt. minta szerint szerkesztett jegyzék mellett felterjesztendők: ellenben az 1883 évi július hó 1-től kezdve elrendelendő bejegyzések után, a hirdetési dijak a jelen rendeletben megállapított összegben lesznek szedendők, és a mellékelt minta szerint szerkesztett jegyzék mellett fel terj esztendők. Budapest, 1883. márczius hó 16. — (6156. sz. a.) Dr. Pauler Tivadar. Megjegyeztetik, hogy az 1. 2. 3. és 4. pont alatt megállapított dijakon kivül más hirdetési dij nem fizetendő, ha ugyanazon egy alszám alatt a czégbejegyzésén vagy törlésén kivül még más bárminemű bejegyzés — például czégvezetői bejegyzés vagy törlés, bejegyzett hozomány törlése stb. vagy több mellékbejegyzés történik. Ez utóbbiakért az 1. 3. és 4. pont alatt megállapított hirdetési dijak egyszeres összege, tudniillik csak azon esetekben fizetendő, ha azok bejegyzése vagy törlése külön alszám alatt történik. Ezen dijak az illető felektől a törvény széki elnök által pontosan beszedendők, és a törvényszéki elnök felügyelete alatt, a czégj egyzék - vezető által a csatolt minta szerint két példányban szerkesztendő jegyzék mellett kezelendők, ezek egyik példánya évnegyedenkint a törvényszéki elnök által, az illető dijakkal együtt a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz küldendő, a másik példány pedig az elnöki irattárban megőrzendő. A kir. törvényszékek által 1883. évi június hó 30-ig elrendelt bejegyzések után az 1875. évi deczember hó 22-én 37836. sz. a. kibocsátott igazságügyminiszteri körrendeletben megállapított közzétételi dijak lesznek szedendők, és az eddig használt Kinevezések. Ő felsége R i b i c z e y Kornél szepes-szombati és dr. Philippy Ödön késmárki kir. járásbirósági albiráknak saját kérelmükre leendő kölcsönös áthelyeztetésüket megengedte. Az igazságügyminiszter dr. H e i 1 Fausztin eperjesi kir. alügyészt hasonló minőségben a budapesti kir. ügyészséghez helyezte át, Puscariu Zachariás segesvári kir. jbirósági joggakornokot az erzsébetvárosi kir. tszékhez írnokká nevezte ki. ügyvédi kamarákból. Adebreczeni ügyvédi kamara tudatja, hogy Molnár Imre ügyvéd ellen foganatosított felfüggesztés hatályon kivül helyeztetett, hogy Margitay Lajos uj-fehértói ügyvéd saját kérelmére a lajstromból kitöröltetett, hogy Orosz Ferencz nyíregyházi ügyvéd elhalálozása következtében az ügyvédek lajstromából kitöröltettek s irodája részére ifj. Krúdy Imre neveztetett ki gondnokul. A székesfehérvári kamara tudatja, hogy dr. Galambos Ignácz várpalotai ügyvéd lakhelyének Makóra, és Potoczkj' Lajos székesfehérvári ügyvéd lakhelyének Budapestre történt áttétele következtében a kamara lajstromából kitöröltetett. Csődök : Sternberg Adolf nagy -károlyi lakos ellen. bej. május 7. Csödbiztos : Viski Károly törvényszéki biró, tömeggondnok : Kalós Pál ügj'véd. — S t ö g e r Mátyás pinkafői lakos ellen. bej. május 9. Csödbiztos : Holényi István tvszéki biró. tömeggondnok : Tulok Benő ügyvéd — Sternberg Bartalan szolnoki lakos ellen, bej. ápril 10. Csödbiztos : Bárány Károly tvszéki biró. tömeggondnok: Elek Dávid ügyvéd. — Holmik János szlaniezai lakos ellen, bej. ápril. 3. Csödbiztos : AVinkler Manó törvényszéki biró, tömeggondnok: Jakubüv Ede ügyvéd. — S i d ó Vendel gutthosi lakos ellen, bej. május 18. Csödbiztos: Hánrich József tvszéki biró. — Döbrösy Gyula győri lakos bej. ápril 26. Csödbiztos: Stur János [60. t. CZ. au-j ^^crgmidnok: Végh Nándor ügyvédi JiaíáságJrg A. és fia nagykárolyi lakosok ellen, bej. ápril 2. Csödbiztos : Viski Károly törvényszéki biró. tömeggondnok : Sóváry János ügyvéd. — Hoffmannl. Zsigmond budapesti lakos ellen. bej. márcz. 31. Csödbiztos : Thalabór Lajos tvszéki biró. tömeggondnok : dr. Kotsaczki Arnold ügyvéd. Csödmegszüntetések. Schmidt Albert beszterczei lakos, Pillis Betti lugosi lakos, Friedman Izidor miskolczi lakos, Karakas Dániel h.-m.-vásárhelyi lakos, Poppera Antal pozsonyi lakos, Koczó Pál néhai jozefovai lakos ellen. Felelős szerkesztő SZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Budapest, 1883. Az A t h e n a e u m irod. és nyomdai r. társulat.