Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 35. szám

üttessék rés, a hol ez legveszélyesebb, hogy a jog és méltányosság szükséges összhangja ne zavartassék épen azon követeléseknél, melyekkel szemben az egyes leginkább lehet kitéve a hatalom visszaélésének. « »Nem ismerjük mi félre annak fontosságát, hogy a kincstár adóbeli és hasonló követeléseinek beszedése lehetőleg biztosíttassák és gyorsittassék, de viszont nem helyeselhetjük, hogy e végre oly intézkedések alkalmaztassanak, melyek mások hasonlag tiszteletben tartandó jogait csorbitják, vagy meghiúsítják. < Ily intézkedések ellenkeznek az állam legnemesebb czéljával: a jogok biztosításával. < »Ha a kiemelt fontosság szempontjából megengedhető is, hogy elegendő legyen a végrehajtási jog megadására valamely pénzügyi hatóság kimutatása: ha megengedhető is, hogy ily követeléseknek törvényes zálogjog, vagy elsőbbség biztosíttassák, de semmi esetre sem egyeztethető össze az igazsággal, hogy ily követelések behajtásánál oly eljárás követtessék. mely mások hasonlókép törvényesen biztosított jogainak vagy előjogainak érvényesítését és védelmét meghiusítja: Ha a végrehajtásról szóló általános törvén)- nem alkalmas arra, hogy a végrehajtató jogainak más joga sérelme nélkül való biztos és gyors érvényesítését eszközölje: ám akkor meg kell azt ezen irányban változtatni. Ha ellenben alkalmas, ak kor nem forog fenn ok, mely miatt a felek a jog és méltányosság azon biztosítékaitól megfoszthatók, melyeket a törvény a jogerejü birói ítéleten alapuló jogok érvényesítésénél is szükségeseknek és elkerülhetetleneknek talált. >Vagy tán a kincstári követelésekkel szemben, nincsen szükség azon eszközükre, melyeket a végrehajtási eljárásról szóló törvény a le nem foglalható tárgyak megmentésére, az elsőbbségi jogok védelmére, a kiküldött törvénytelen eljárása elleni orvoslásra, az idegen tulajdon megőrzésére nyújt ? _ 2Vagy nem-e üres határozmánynyá válik e p. o. a végrehajtási eljárásról szóló törvény 100. §-a, mely a tulajdonosnak az adóvégrehajtó jogtalan eljárása elleni védelmére volna szánva, midőn nem alkalmaztatván egyebekben a törvény, az ille tők rendszerint az értesülés lehetőségétől is meg vannak fosztva ?« »Van e arra elfogadható indok, hogy a végrehajtási eljárásról szóló törvény csak akkor alkalmaztassák, ha a kincstár ingatlanokból kiván kielégítést. »Nem-e épen az ingókra vezetett végrehajtásoknál merül-e fel a mindennapi indokolt panasz ?« »Sőt ellenkezőleg, épen ezen végrehajtások azok, melyek leginkább éreztetik a sajnos hézagot, mely a kivételes eljárás fenntartása által, fennmaradt. Ezeknél vált legégetőbbé: a kivétel eltörlésének szüksége.« »Tapasztaljuk napról-napra, hogy az adóvégrehajtásokra nézve fennálló kivételes állapot mily veszélyes eszközt nyújt az adósoknak hitelezőik kijátszására, kik az adósaik ellen folyó eljárásról legtöbb eset— 138 — ben nem is értesülhetnek: tapasztaljuk, hogy a törvényes elsőbbséggel Itirók nem értesittetvén, ezek joga illusoriussá válik, sőt még azon esetekben is, midőn értesülnek, joguk érvényesithetésének nehézkessége teszi azt legtöbb esetben meghiúsulttá; tapasztaljuk hogy a tulajdonjog érvényesítése a kincstár részére eszközölt szoros zár esetén lehetetlen, stb. stb.* A kamara ezen felterjesztése folytán a Nagyméltóságú Igazságügyi Ministerium leiratilag értesítette a kamarát, hogy a Nagyméltóságú Pénzügyi Ministerium, melylyel a kamara beadványa közöltetett, tudatta vele, hogy »a tett javaslathoz annál kevésbbé járulhat, mert a közadók kezeléséről szóló 1876. XV t.-cz. módositása iránt a képviselőházhoz beterjesztett és annak pénzügyi bizottsága által már le is tárgyalt törvényjavaslatban foglaltaktól a pénzügyi igazgatás fontos érdekeinek megóvása czéljából cl nem térhet.' A kamara felterjesztése e szerint eredménytelen maradt. (Folytatiisa következik.) J o g e s e t. A kereset a község mint Önhatalmú foglalást elköveti) jogi személy ellen intéztetvén, az ily magánjogi viszonyt tárgyazó kérdésekben a birói illetőség alól el nem vonható, — - habár a község az elfoglalt földterületet közutnak akarja is használni Wimmer Simon s neje — Oberkirch Mihály mint Újlak város bírája e. az újlaki 421. sz. telekjkben 16. sz. a. bevezetett ingatlanból elfoglalt 43 • öl birtoka s elvont hasznai iránt a nyitrai tszéknél pert folytatván — Törvényszék 1881. decz. 31. — 14023. sz. a. kötelezte alperes községet egy ház udvara kertjéhez tartozó kereseti területet felpereseknek birtokába bocsátani, s elvont haszon fejében 1880-tól évenkinti 40 frtot s perköltségül 20 frtot megfizetni. Kir. Tábla 1882. jul. 3. — 22320. sz. a. végzésével a tszék ítéletét s eljárását hivatalból megsemmisítette; tutiért felperes keresete azon alapszik, hogy alperes a kérdéses területet közút használatára elfoglalta. »Azonban azon kérdés elbírálása, hogy valamely közutnak használt terület a község vagy egyesek tulajdonát képezi-e? az 18 71: XVIII. t. cz. 22. §. szerint elsősorban közigazgatási útra tartozik; tehát jelen kereset birói eljárás tárgyául elfogadható nem volt, Kir. Curia köv. végzést hozott: A kir. tábla végzése megváltoztattatván, felperesek kereseti joga ez uton megállapitatik. Indokok: Felperesek keresete arra van állapítva, hogy Újlak város községe a tulajdonukat képező ingatlan egy részét elfoglalta s azt közút gyanánt használja. »miből kitetszik, hogy a község mint állítólag önhatalmú foglalást elkövető jogi személy ellen van a kereset intézve. > Minthogy pedig a község e minőségben épen ugy mint más magán személy — ily magánjogi viszonyokból eredő kérdésekben a birói illetőség alól cl nem vonható; — s az 1871: 18. t. cz. 22. §-nak azon rendelkezéséből, hogy a község tartozik a közutakról gondoskodni: nem következik, hogy oly esetben, midőn az panaszoltatik, hogy valakinek birtokából foglalást tett, s azt közutnak használja: e tény felett a bíróság itélni jogositva nincs: a tábla végzését az 1881: 59. t. cz. 59. §. 1. ]). értelmében megváltoztatni kellett (1883. febr. 13. — *916. sz. a.) Illetőségi ÖNKzeütközések. (Polgárjogi ügyekben.) A tulajdonos volt földesúr ellenében a szőlő birtokost oly jeltételes tulajdonjog illetvén, melynek telekk. bejegyzése a szölöváltság lefizetésétől függ s igy utóbbiak joga, adásvétel tárgyát is képezhetvén: ily szülőkre vezetett végrehajtás foganatosítására a telekkönyvi hatóság van hivatva. Nagyköveresi közalap, uradalom — Popovics György s neje e. pert folytatván — a buziási jbiróság a végrehajtást 1882. évi 2406. sz. végzésével elrendelte s foganatosítására a temesvári tszéket mint telekk. hatóságot megkereste. Ez azonban 6648. sz. végzésével magát ez ügyben illetéktelennek nyilvánította. Ennek folytán ezen illetőségi kérdés elintézése végett az ügyiratok felterjesztettek. Kir. Curia a végrehajtást szenved" ket a végrehajtató tulajdonául telekkönyvezett szőlőben megillető feltételes tulajdonjogra vezetendő végrehajtás foganatosítására a temesvári tszéket mint telekk. hatóságot mondotta ki illetékesnek, tmert a felekkel felvett jkönyvből kitűnik, hogy a kérdéses szőlőt végrehajtást szenvedők nem egyszerűen haszonélvezeti, hanem egyszersmind oly feltételes tulajdonjogon is birják, a melynek telekkönyvi bejegyzése a kikötött váltságösszeg lefizetésétől függ. Eszerint azon ingatlaura nézve a végrehajtató s a végrehajtást szenvedők közt oly jogviszony forog fenn, melynél fogva a végrehajtást szenvedők joga adásvétel tárgyát képezheti. »A dolog ily állásában pedig az 1881 : 60. t. cz. 203. §. utolsó bekezdéséhez képest a telekk. hatóság van a végrehajtás foganatosítására hivatva, — magában értetvén, hogy őt illeti annak is a megbirálása: váljon a kérvény s a végrehajtást elrendelő végzés netaláni hiányai, avagy telekk. akadályok nem gátolják-e a végrehajtás foganatosítását.« (1888. márcz. 16. — 1325. sz. a.) A telekkönyv kiigazítási kereset tárgyát a telekk. hatóság által az átalakításkor a tagositási munkálat s kihasitással ellenkezőleg elkövetett hibás eljárás kiigazítása képezvén: ily téves bevezetés kiigazítására nem a birtokbiróság, hanem a telekk. hatóság az illetékes. Boskovits János — ifj. Boskovit* Já nos e. telekkönyv kiigazítási keresetet adott be, melyre nézve a pozsonyi tszék s a malacz-