Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 34. szám

— 136 — jövetel napján történt volna. Ezért a terveietet pártolja, de a vége nagyobb világosság kedvéért máskép volna szövegezendő. Erre a 162. §-a végének, mely igy szólt: >az elévülés azon napon kezdődik, melyen kezdődnék, ha a felmondás a jogügylet létrejötte napján megtörtént* módosításával, következő szövegben fogadtatott el: >Felmondás után bizonyos idő múlva beálló kötelezettség teljesítése iránti kereset elévülése azon napon kezdődik, melyen kezdődnék, ha a felmondás megtörtént volna, mihelyt a fél arra jogosítva volt. < A 163. §. igy szól: A kereset elévülése nem kezdődhetik, vagy ha megkezdődött, szünetel: a) házastársak közt a házasság tartama alatt • b) apa és saját vagy örökbe fogadott gyermeke közt, mig az apai hatalom tart: c) gyám vagy gondnok s a gyámsága vagy gondnoksága alatt álló személyek közt, mig ezen viszony tart: d) az igazságszolgáltatás szünetelésének ideje alatt. Czorda a szakaszt elfogadja, csak a 4. pontban, hol az igazságszolgáltatás szüne telése emlittetik, kívánja határozottabban a >teljes< szünetelés kimondását. Obcrschall a svajczi törvény szövegét javasolja, mely szerint a gyermeknek az apa, a gyámoltnak a gyám elleni keresetei jelöltetnek meg- és telvétetni kivánja a gyámhatóság elleni kereseteket is. Györynek a >teljes* szó ellen nincs kifogása, valamint a gyámhatóság felemlítése ellen sincs, bár czélszerübbnek vélte erre nézve az illető külön részben intézkedni; de egyebekben nem járul a módosításokhoz, mert a svajczi minta elfogadása kényszerítené az apát és gyámot a perlekedésre, holott az indok ezeknél ugyanaz, mint a gyermeknél vagy gyámoknál. Teleszky és Barta elfogadják a szakaszt. Ealmosy szintén a svájczi mintára, egy uj pontban azt kivánja kimondani »a gazda és cseléd közt mig e viszony tart.* Teleszky figyelmezteti, hogy a cselédtől nem szoktunk fizetéséről nyugtát kívánni. Ezután a szakasz elfogadtatott Czorda módosításával és a gyámhatóság elleneke résetekre vonatkozó toldással. A 164. §. következő szövege: A szünetelés okának megszűnésével, a szünetelés kezdetéig folyamatban volt elévülés folytattatik, — elfogadtatott Teleszky azon indítványával együtt, hogy mivel a szünetelés okának megszűntekor néha csak néhány nap lehet hátra az elévülésből: ennélfogva toldassák meg a §. azzal, hogy 60 napnál előbb ily esetben be nem fejezhető. A 165. §., mely igy szól: Oly személyek kereseteire nézve, kik egészben vagy részben cselekvési képességgel nem birnak, az elévülés el nem kezdődhetik, mindaddig, mig törvényes képviselőjük nincsen, és be nem fejezhető fél évig, azon időponttól fogva, melyben törvényes képviseletben részesültek, vagy cselekvési képességük | teljes lesz, — elfogadtatott Oberschall azon módosításával, hogy az illető személyek ekkép jelöltessenek meg: >kik törvényes képviseletben részesülnek.* Czorda ezután felemliti, hogy nincs gondoskodva azon esetről, midőn a gyám cselekvényeit kell a kiskorúnak stb. megtámadni s erre egy uj szakaszt inditványoz, mely szerint ily keresetek elévülése akkor kezdődnék, midőn az illető uj gyámot kapott, vagy ön jogúvá vált. Erre nézve, a telekkönyv, továbbá harmadik személyekre való kihatás szempontjából aggályok merülvén fel, abban történt, megállapodás, hogy a javasolt szakasz sokszorosittatván, a jövő ülésben tárgyaltassék. Büntetőjogi eset. A veszélyes fenyegetés tényálladékának elŐállitásába)i szükségeltetik, hogy a fenyegető szavak a jenforgó helyzet s viszonyoknál fogva alkalmasak legyenek arra, hogy abban a ki ellenében használtatnak, vagy a kire vonatkoznak, alapos félelmet ébreszthessenek. Schupricza Joszim 50 éves földmives e. perlaszi jbíróságnál veszélyes fenyegetés kihágása miatt Barakovics K. jbirósági aljegyző panaszára bünvizsgálat tartatván . Járásbíróság 1881. nov. 2. vádlottat a kihágásban elmarasztalván, 10 napi fogházra s 5 frt. pénzbüntetésre Ítélte. Kir. Tábla 1882. ápril 17. vádlottat felmentette; >Mert panaszos maga beismerte, hogv vádlott a fenyegető szavakat távollétében csak Hímmel W. jelenlétében nyilvánította, ezen egyes tanú vallomása pedig határozott tagadás ellenében teljes bizonyítékot az elitéltetésre nem szolgáltat. Kir. Curia következőleg ítélt: >Eltekintve attól, hogy a vádlott által állítólag használt azon szavak: kogy ö magán vádlót a földbe fogja ásni és ott élet halálra megvívni — ami a másodbirósági ítéletben kiemelt, az ügyiratoknak megfelelő indokok szerint bebizonyítva nincsen — még az esetre is, ha vádlott e szavakat valóban használta volna, és ez bebizonvitva lenne is: ez által a fenyegetés kihágásának tényálladéka még nincs megállapítva. »Mert a fenyegetésnek, mint kihágásnak megállapításához nem elégséges bizonyos oly szavak használata, melyek által valaki egy más személy elleni bűntettnek leendő elkövetését előre jelenti ki, — hanem azon szavaknak akként s oly körülmények közt kell kijelentetniük, hogy azok a lenforgó helyzet s viszonyoknál fogva alkalmasak legyenek abban, aki ellenében használtatnak vagy a kire vonatkoznak alapos félelmet ébreszteni. >Ez pedig jelen esetben nem forogván fenn, a kir. tábla Ítélete ezen okokból hagyatík helyben. (1883. febr. 22. — 16271. sz. a.) Kinevezések. Az igazságyininiszter, dr. K o r b e r Endre budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény széki joggyakornokot a dévai kir, törvényszékhez jegyzővé, Kovács Gyula szamosujvári kir. járásbirósági joggyakornokot a szászvárosi, és Buday Gábor ügyvédjelöltet az antalfalvi kir. járásbírósághoz aljegyzőkké, továbbá P r a u e r Károly pápai kir. járásbirósági írnokot ugyanezen kir. járásbírósághoz segédtelekköuyvvezetövé, Hoyka László nyitrai kir. törvényszéki dijnokot a vágsellyei kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki; Vad Sándor karczagi kir. járásbirósági végrehajtót saját kérelmére a mezőkövesdi kir. járásbírósághoz helyezte át. Az igazságügyminiszter Hegedűs Ferencz Jász-Nagykun-Szolnokmegye alsó-jászsági járása szolgabiráját, ugyanazon járás területére, a községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodási joggal ruházta fel, H a y n Lajos marosvásárhelyi kir. itélö-táblai Írnokot ugyanazon kir. itéló-táblához segédhivatali igazgatósegéddé nevezte ki. Az igazságügyminiszter Erdélyi Oszkár abauj-szántói kir. járásbirósági Írnokot ugyané kir. járásbírósághoz aljegyzővé, Ivancsó István kassai kir. törvényszéki dijnokot pedig ugyancsak az abauj-szántói kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. Balogh István soproni kir. törvényszéki, és Rezsek István kapuvári kir. járásbirósági írnokokat saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. Ügyvédi kamarákból. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Poppovics Miklós ügyvéd — pancsovai székhelylyel — az ügyvédi lajstromba folytatólag felvétetett; Fényessy Zsigmond lippai ügyvéd, irodáját, a kamara területén belül , Lúgosra helyezte át: Szabó József rékasi ügyvéd, az ügyvédi gyakorlatról visszalépvén, saját kérelme folytán az ügyvédi lajsromból töröltetett; Sulyok Árpád temesvári ügyvéd, az ügyvédi gyakorlatot felhagyván, saját kérelme folytán töröltetett: K a bdebo István lippai ügyvéd elhalálozás következtén, az ügj-védi lajstromból töröltetett, irodájára gonduok kinevezésének szüksége fenn nem forgott; Kovachich Gyula uj-aradi ügyvéd, elhalálozás folytán, az ügyvédi lajstromból töröltetett, irodájára gondnok kinevezésére szükség fenn nem forgott. A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. C s e t e Antal ügyvéd — Veszprém lakhelylyel — e kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Csődök : T c h József budapesti lakos ellen, bej. ápril 2. Csödbiztos: Gobra N. János tvszéki bíró, tömmeggondnok : Török Béla ügyvéd. Guttos E. dettai lakos ellen, bej. ápril 7. Csödbiztos: Pichler József tvszéki biró, tömeggondnok: Szentmiklóssy János ügyvéd. Sternberg B. és fia nagykárolyi lakosok ellen, bej. ápril 2. Csödbiztos: Viski Károly tvszéki biró, tömeggondnok: Sóváry János ügyvéd. Csődmegszüntetések. Rieger Jakab szeredi lakos ellen. Schmidt Albert beszterczei lakos ellen. Felelős szerkesztő 8ZOKOLAY ISTVÁN. IV. kerület. Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Budapest, 1883. Az ithenaeum irod. és nyomdai r. társulat.