Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 34. szám

— 134 — egyik decretumát ia. Nem az 1291-dikit, mely az országbíró, tárnok, kanczellár választására éppen ugy mint a nádor választására az országgyűlés befolyását föntartja, és a várispánoknak s egyéb főtisztviselőknek évenkinti feleletrevonását elrendeli vala, de az 1298-dikit, melynek 23-ik pontja a kormány-tanácsnak a korhoz képest meglepőleg szabadelvű egybeállításáról és egy horderőre a modern miniszteri ellenjegyzéssel analóg alkotmánybiztositék tárgyában intézkedik. Megerősité az igaz ; ámde már e megerősítés irálya is gyanút ébreszthet vala a köznemességben. >Amenynyiben azok az ország javának előmozdítására alkalmasaknak látszanak :< csak ennyiben erősittetik meg Ulászlóval a főurak a régibb királyok egyes kivonatolt törvényeit vagy kiszemelt részleteit. Nem is szemléljük a kormány-tanács működésének I. Ulászló király alatt semmi épületes nyomát; sőt az 1444-diki decretum 2. pontja éppen megdöbbentő. >Mivel a királyt illeti az országos főhivatalok osztogatása: most mindenki tegye le hivatalát, hogy a király adhassa ezen hivatalokat azoknak, akiknek akarja.c Valóban szem beötlő tünet a magyar királysíig történelmében! Lehet, hogy 1440-től 1444 ig mégis fönállott tán a kormány-tanács III. András törvényének szellemében: lehet, hogy e négy évi időköz folyamában talán mégis érvényesíteni birhatta magát e tanács a maga alkotmányos jogainak gyakorlásában: és most fölülkerekedvén, nagyobb erővel mint eddig egy uj oligarcha liga: epuráltatni akarja a főhivatalokat a királyi felségjog nevében, a saját maga teremtményei javára. (Folytatása következik.) o g e s e t. Egyedül maga a bérfizetés mulasztása alapján a bérleti jogviszony megszüntetése itéletileg ki nem mondható. Habár tehát igazoltatik is, hogy megállapodás szerint a bérpénz előlegesen évneggedi részletekben fizetendő lett volna ; de ha nem bizonyittatik, mikép egyik feltételül az köttetett ki, hogy az ily fizetés mulasztása a b'rlet megszüntetését vonandja maga után : ily esetben a bérletb'óli elmozdításnak helye nincsen. Bernfeld Mór s Oesterreicher Mór — Tóth István e. 200 frt bérhátralék s bérletbőli elmozdítás iránt n.-kőrösi jbiróságnál 1882. évi júniusban pert indítván. Járásbíróság 1882. okt. 12. — 3299. sz. a. alperest az esetre, ha felperes pótesküt tesz arra, hogy a nagykőrösi nagy vendéglőre vonatkozó bérleti szerződés feltételei szerint alperes a bérösszeget előleges negyedévi részletekben kötelezte magát fizetni: a kereseti összeg s kamatai fizetésére s a bérlemény 8 nap alatt odahagyására kötelezte. »Mert csak az levén vitás kérdés, hogy szóbeli szerződés alapján alperes az évnegyedí előleges bér fizetést kötelezte-e ? erre nézve Buz Gyula tanú vallomása határozott bizonyítékot képez alperesnek azon bíróságon kívüli beismerésére nézve, hogy a bérrészleteket előlegesen tartozott fizetni, mi pótesküvel volt kiegészítendő. >Az eskü letételével pedig bizonyítva van, hogy alperes előleges bérfizetésre volt kötelezve; s azt beismervén, hogy a szerződéses lejáratkor nem fizetett; a fizetésre való felszólítás, s bérlet felmondás szintén igazoltatott; és felperesek a lejárat után kínált fizetést elfogadni s a letétbe helye zett bérösszeget felvenni nem tartoztak: ezeknél fogva stb. stb. Kir. Tábla 1882. nov. 30. — 52187. sz. a. indokaiból hhagyta. Kir. Curia a felebbezést, amenyiben az a 200 fi t bérhátralékbani feltételes marasztalás ellen van intézve, az 1881. 59, t.-cz. 47. §. alapján visszautasította »Egyebekben mindkét bíródági ítéletet megváltoztatván) felpereseket azon keresetükkel, hogy alperes az általa hereit vendéglő mint bérleménynek elhagyására köteleztessék, elutasította, s a perköltsége ket kölcsönösen megszüntette. Indokok: A bérletbőli elmozdításra vonatkozólag megváltoztatandók voltak; mert ha igazoltatott volna is azon körülmény, hogy a bérpénz előleges évnegyedi részletekben fizetendő, — amennyiben annak bizonyítása, hogy a szóbeli megállapodásnak egyik feltétele az is lett volna, hogy a fizetés mulasztása a bérlet megszüntetését vonandja maga után, — meg sem kiséreltetett, pusztán a felhozott fizetés mulasztás alapján a bérleti jogviszony megszüntetése itéletileg ki nem mondható; és ily kereset, szerződési kikötés hiányában csak akkor lehetne törvény szerint alapos, ha bebizonyíttathatnék, hogy alperes a bérpénzt daczára megintésének sem fizette meg; e körülmény azonban tekintettel a letéti végzésekre, s a tanuknak a fizetésre felszóllitás határidejére nézve tett nem határozott s különbözőleg hangzó vallomására, bizonyítottnak nem tekinthető.* (1883. marcz. 16. — 746. sz. a.) ÍTgyvédségi döntvények. Ügyvéd részéről per tárgy/inuk magához váltása nem forog fenn, midőn ügyvédi jutalmul azon Összeg fi lc, köttetik ki, mely összeg bizonyos meghatározott Összegen tiV fog az ügyvédi közben jár ós folytán az általa képviselt félnek fizettetni. Az üi/yvédi meghatalmazás hiánya az ügyvéd díjazása iránt létrejött jogügylet érvényességére befolyással nem lehet. Berger Mór, mint Major István ügyvéd engedményese — Porti Lajos e. 500 forint ügyvédi ju ta 'omdij megfizetésére szegszárdi jbiróságnál pert folytatván. Járáshiróság 1832. május 20. —4723. sz. alperest a keresetben s 20 frt perköltségben marasztalta; *mert alperes nem tagadta, hogy a kereset alapjául fektetett infbrmátíót aláirta; abban pedig világosan kötelezte magát a 2000 írton felül nyerendő összeg felét felperes jogelődének kifizetni. »Figyelembe nem vétethetett azon védekezése, mintha nem tudta volna, mit ir alá s az aláíráskor önkivüli állapotban lett volna; mert ezen állitások tanuk által raegdöntettek. Kir. Tábla 1882. okt. 10. — 31893. sz. a. megváltoztatván, felperest elutasította, a perköltséget kölcsönösen megszüntetvén, következő indokolással. >Felperes azon összeg felének fizetésére kérte alperest köteleztetni, mely a jogelődje ügyvédi közbenjárása folytán alperesnek a Dunagőzhajózási társulat által 2000 írton felül fizettetik. »Miután azonban az alperesi kötelezettséget tartalmazó megállapodás kétségtelen tartalma szerint Major István javára jutalomdíj czimén a képviseletére bizott ügy tárgyának egy része köteleztetett; ily egyezkedés pedig az 1874. 34. t.-cz. 57. §. szerint semmisnek tekintendő. >Felperes ezen alapjában érvénytelen szerződésre alapított keresetével elutasítandó volt. Kir. Curia következőleg ítélt: »tekintve, hogy Major I. ügyvéd az A okirat tartalma szerint a per tárgyát magához nem váltotta, hanem alperessel 'csak ügyvédi jutalma iránt egyezkedvén: az 1874. 34. t -cz. 5 7. §-nak esete tehát egyátalában fen nem forog. >A kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az első bíróság Ítélete hagyatik helyben indokaiból s még azért is, mert ha való volna is azon állítás, hogy alperes Major I. részére ügyvédi meghatalmazást ki nem állított, ez csak a hatóságok előtti képviseletnél szolgálhatna akadályul, de az alperes s Major I. közt létrejött díjazási jogügylet érvényességére befolyással nem lehetne.* (1883. márcz. 16. — 516. sz. a.) Az ügyvéd munkadija iránti keresetével előzőleg más perekben nem érdemben levén elutasítva: nem áll semmi annak útjában, hogy keresetét perújítás nélkül érvényesíthess';. Lipkai Kálmán ügyvéd — Tóth István e. gyöngyösi jbiróságnál 197 frt 90 kr. ügyvédi munkadíj iránt perelvén — Járásbíróság 1882. ápril 6. — 1581. sz. a. alperest 197 frt 10 krban, kamataiban 8 21 frt perköltségben marasztalta; »níörí 4z 1876. évben beadott keresetlevélben 1-4 tételek alatt részletezett ügyvédi dijak s költségek már bíróilag megállapítva lettek — mi azonban az 5 tétel alatti 80 krra nézve nem igazoltatott, sem most annak megállapítása nem kéretett. >Azon alperesi kifogás, hogy felperes a jelen keresetet mint folytatólagos keresetet szabályellenesen indította meg — figyelembe nem volt vehető; mert sommás eljárásunkban még szabályszerű keresetlevél sem szükséges s felperes kérelmét tárgyalás alatt ítélethozatalig kijavíthatja; és felperes kérelme a periratokban határozottan s világosan van előadva. »Azon kifogása sem fogadható el, mintha a kérdéses perek vitelével felperest nem bizta volna meg; mert igazoltatott, hogy annak átalános meghatalmazást adott stb. stb. Kir. Tábla 1882. okt. 30. — 27367. sz. a. megváltoztatta, s felperest a perkölt-