Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 20. szám

80 ,,mert a panaszkodó az ítélet végrehajthatlansága miatt emelte panaszát, — az Ítélet végrehajthatlansága esetét azonban az állapitju meg, ha az alaki szerkezetét vagy egyes rendelkezéseit illetőleg oly hibákban, vagy hiá­nyokban szenved, a melyek miatt azt vagy épen nem, vagy csak a végrehajtás folyamában felmerülhető vitás kérdések eldöntése után lehetne végrehajtani. „A jelen esetben azonban panaszkodó nem ily okok­ból, hanem azért állítja az Ítéletet végrehajthatlannak, mivel felperes a harmadbirósági ítélet hozatala előtt, a kereset tárgyát tevő munkát harmadik személy által vé­geztette. Ebből azonban csak az következik, hogy az Íté­let nem a munka teljesítésével fog végrehajtatni, — ha­nem a perrend 385. §-nak 2-ik bekezdéséhez képest, fel­peres kiadásait fogja felszámítani, s a megállapítandó összeget fogja végrehajtás útján behajtani." (1879. jau. 28. — 1538. sz. a.") Semmiséget képez, ha a felebbviteli bíróság az adós fize­tésbeni marasztalását azon feltételhez köti, hogy a követelő fél telekkönytí átíratásra alkalmas szerződést állítson ki — de a kiállítandó szerződés vitás fellételeit meg nem határozta. Weiszlovics Lipót — Schiller Hermán e. 1000 frt vételár megfizetése iránt az eperjesi tör­vényszék előtt pert indított, melynek letárgyalása után a tszék 1878. május 11. hozott ítélettel felperest kerese­tével elutasította. A kir. tábla 1878. okt. 1. — 37627. sz. a. meg­változtatta s alperest a keresetben elmarasztalta, — de csak azon esetre, ha felperes egyúttal alperes részére a B. C. okiratokban körülírt, a telekkönyvben felvett bir­tokból felperest illető, és alperesnek eladott résznek te­lekk. átíratására alkalmas szerződést kiállít. Ezen Ítélet e. alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszéka tábla Ítéletét megsemmisítette j (297. §. 10. p.) s azt ujabb ítélet hozatalára utasította. i ,,tekintve, hogy a másod bíróság alperest fizetésre I azon feltétel alatt kötelezte, ha felperes az eladott ingat- j lanra vonatkozólag, telekkönyvi átíratásra alkalmas szer- | ződést állit ki, — a kiállítandó szerződés feltételeit azon­ban meg nem határozta, mi pedig annál szükségesebb lett volna, minthogy a felek közt épen azért támadt vita, mi­vel alperes állítása szerint, a felperes által írásban kiállí­tani szándékolt szerzédés, a szóbeli megállapodásnak meg nem felel ; és „tekintve, hogy eszerint a másod bíróság ítéletét, a nélkül, hogy a végrehajtás folyama alatt ne kellene azt eldönteni: minő szerződési feltételeket köteles alperes el­fogadni, — végrehajtani nem lehet.'* (1878. jan. 28.— 885. sz. a.) Azon körülmény, hogy alperes maga személyében és adós­társként pereltetelt, nem állapit meg oly erdekösszeütközést, miszerint a szinte beperelt kiskorú gyermekeit nem képvisel­hetné. Sztojakov Szvetenka — Ivanov Tádé egyenes adós, ugyis mint kiskorú gyermeke gyámja, továbbá Ivanov Piada és Zsifka — a három utóbbi mint Ivanov Titna örökösei ellen 340 frt fizetésére a nagybecskereki járásbíróság előtt pert indított, melynek: ítélete felebbeztetett. A kir. tábla pedig 1879. jan. 14. felterjesztette hivatalból észlelt semmiség alapján azon okból: mert a kiskorú alperes term. és törv. gyámja képvisele­tében idéztetett ezen perben, melyben az érdekelve van. A Sem mi tő szék itt nem találta a 304. §-szt al­kalmazhatónak ; „mert azon körülmény, miszerint 1-ső r. alperes maga személyében és adóstársként pereltetett be, — nem állapit meg oly érdekösszeütközést, melynél fogva kiskora gyermekét mint gyám nem képviselhetné." (1879. febr. 11. — 2278. sz. a.) ^^^^ Ügyvédi kamarákból: Az a r a d i ügyvédi kamara köz­hírré teszi, hogy az ügyvédi lajstromból már előzőleg kitörült Práznovszky Gyula orosházi ügyvéd a kamara fegyelmi bí­rósága részéről hozott, s a kir. Curia mint legfőbb ítélőszék által helybenhagyott határozattal az ügyvédségtől elmozdittatottt. A temesvári ügyvédi kamara részéről köhirré tétetik, hogy Lázár Ernő lippai, és dr. S z i r m a y Róbert nagybecs­kereki ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek; továbbá, hogy Sandrik Mihály, előbb sósdiai ügyvéd, lakhe­lyét Gyöngyösre tevén át a kamara lajstromából kitörültetett; végül hogy Adamvics Tamás ügyvéd lakhelyét a kamara te­rületén belül Antalfalváról Alibunárra tette át. A székesfehehérvári ügyvédi kamara részéről köz­hírré tétetik, hogy Molnár Gyula ügyvéd, Sárbogárd lakhely­lyel, a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag fölvétetett; ellenben B o t k a Antal sárbogárdi lakos ügyvéd, Fehérmegy énéi segódszolgabiróvá történt megválasztatása, illetőleg ennek követ­keztében önkéntes lemondása folytán, ugyanabból kitörültetett. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről közhírré téte­tik, hogy Székel Márton ügyvéd Medgyesfalváról (a marosvá­sárhelyi ügyvédi kamara területéről) Kolozsvárra tevén át lakását, ezen kamara ügyvédi lajstromába fölvétetett. Kinevezések. Az igazságügyminister G u o t h István, soproni kir. törvényszéki aljegyzőt ugyanezen kir. törvényszék­hez jegyzővé, Czura Sándor dévai kir. törvényszéki írnokot pedig a dévai kir. törvényszékhez irodatisztté nevezte ki. Kinevezések és áthelyezések. Az igazságügyminister Zeilinger Károly, lugosi törvényszéki jegyzőt a pécsi kir. törvényszékhez, Vitályos Lajos nagyszebeni ós V á r a d i Antal, erzsébetvárosi kir. tszéki írnokokat pedig kölcsönösen áthelyezte. Adományozások. A király, Bernolák Károly, nyu­galmazott királyi táblai biró és törvényes utódainak magyar ne­mességet megerősítvén, a családnak a „haraszti" előnevet is díjmentesen adományozta. Áthelyezések. Az igazságügyminister Szabó László, győri kir. törvényszéki joggyakornokot ugyanezen kir. törvény­székhez aljegyzővé nevezti ki. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt, negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents