Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 20. szám

79 „mert a ker. törv. 261. §. sem nyilvánítja a kereskedő minden ügyleteit keresk. ügyleteknek, hanem azokat ilyeneknek csak vélelmezni rendeli; vélelmezhető azonban csak az levén, a mi a dolog természetével, vagy a törvény positiv rendelkezésével nem ellenkezik: abbeli vélelmezés, hogy a kereskedő függő terményeinek, vagy ingatlan birtokainak (262. §.) elárusitása keresk. üzlete folytatásához tartozik — már a priori ki van zárva. „Ezekből szükségkép következik az: hogy panaszttevők azon okból, mivel azok egyike bej. kereskedő, jelen ügyben a keresk. bíróság előtt nem perelhetők; miutáu az Elj. rend. 5. §. 2. tétele a bej. kereskedőnek is csak keresked. ügyleteiből származó pereit utasítja a ker. bíróságok hatásköréhez." (1879. márczius 6. — 4329. sz. a.) Valamely czég ellen intézeti keresetre marasztalás nem rendelhető, ha a kereset megindításakor a czég létezése nem igazoltatott • s a végrehajtás a czég egyik tagja ellen nem foganatosítható, ha az személyesen megidézve nem lelt. Krámer Jakab csődtömeg gondnok —Bari a Ferencz és társa e. 142 frt 71 kr. iránt a bpesti Y. ker. jbiróságnál végrehajtást tett folyamatba, mire a k.-vásárhelyi jbiróság kerestetett meg. Barla Ferencz a végreh. végzés s foganatosítás ellen sémin, panaszt adott be. A Semmitőszék annak helyt adva az egész eljárást ítélettel együtt megsemmisítette (297. §. 1. 16.18.p.) „mert nincs bizonyítva, hogy a kereset megindításakor a Barla-Mánya keres. czég,mely e.intéztetett a kereset,-létezett, s hogy ennélfogva Mánya Gerő az idéző végzést s az ítéletet Barla nevében is kötelezőleg elfogadhatta — ennélfogva a Barla Mánya czég e. intézett keresetre a Barla-Mánya czég e. hozott ítélet alapján a végrehajtást elrendelni s panaszló Barlae. foganatosítani annálkevésbé lehetett, minthogy panaszló (Barla) személyesen megidézve nem levén, az Ítélet reá nézve nem bírhat hatálylyal." (1879. jan. 29. — 23835. sz. a.) A kereskedő köteles azon áruk árát is megfizetni, melyeket a neje vásárolt, ha bebizonyitatott, mikép majd a kereskedő, majd a neje rendelt s vett át árukat az eladótól, és hogy az üzlet maga a kereskedő nevén áll ugyan, de abban mind ö, mind neje működik, — miből okszerüleg következtethető, miszerint a nő felhatalmazva volt az üzlet számára árukat rendelni. Grráner Miksa — Laschitz István bpesti szatócs e. 40 frt 61 kr. fizetésére a bpesti VIII. ker. járásbíróság előtt pert indított, melynek letárgyalása után — a jbiróság 1878. aug.-14. kelt ítélettel alperest a keresetben és 10 frt 75 kr. perköltségben elmarasztalta; „mert felperes 2 tanujával teljesen beigazolta, hogy a Hunyady utcza 14. sz. a. kereskedés alperes neve felírásával van ellátva s az ő tulajdonát képezi; hogy a keresetben érintett árukat Laschitz István rendelte meg felperesnél, hogy azokat részint ő, részint felesége vette át, — s hogy ugy felperes, valamint neje elismerték a tanuk előtt, miszerint ők a kereseti összeggel adósok, s azt kifizetni ígérték." A kir. tábla 1878. okt. 30. — 21700. sz. a. az első bír. ítélet megváltoztatásával felperest keresetével elutasította s 5 frt perköltség fizetésére kötelezte; „inert felperes tárgyalásnál azt adja elő, hogy a kereseti árut alperes neje rendelte meg s hogy a nő az üzletben férjének megbízottja volt; alperes ellenben ezen megbízási viszonyt határozottan tagadja, felperes pedig annak fenállását nem bizonyította; mert tanúinak egyike sem tanúskodik felperesnek oly nyilatkozata vagy cselekménye felett, mely a jelzett megbízási viszonyt megállapítaná. — Mert továbbá azon körülmény, hogy alperes neje, az alperes ezégével ellátott bolthelyiségében kereskedést üz, magában véve alperes fizetési kötelezettségét nem vonja maga után; mert végre a tanuk mindenike külön-külön alkalommal alperes által tett fizetési ígéretet tanúsítván, vallomásuk teljes bizonyítéknak nem vehető; másrészt pedig felperes a fizetési ígéreteknek tanuk által mondott tételénél személyesen jelen nem levén — részére a póteskü nem volt megítélhető, s eszerint alperes ez alapon sem volt elmarasztalható." A legf. ítélőszék következőleg ítélt: „Tekintve, hogy a tanuk által bizonyitott azon körülményekből, miszerint majd alperes maga, majd neje rendelt meg és vett át felperestől árukat, — és miszerint alperesnek nevén álló szatócsüzletben mind ő maga, mind neje működik — okszerüleg azt kell következtetni, hogy alperes neje felhatalmazva volt az üzlet számára árukat rendelni, minélfogva alperes azon árukat is megfizetni tartozik, melyeket a neje vásárolt. ,,A kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítélete hagyatik helyben azzal a hozzáadással, hogy alperes köteles a felperesnek jelen felebbezés költségeit" 4 frt 65 krban megfizetni." (1879. jan. 29.—913. szám a.) Semmitüszéki döntvények. Az Ítélet végrehajthallansága csak akkor áll elő, ha alaki szerkezete, vagy egyes rendelkezései oly hibákban szenvednek, melyek miatt azt épen nem vagy csak a végrehajtás folyamában felmerülhető vitás kérdések eldöntése ulán lehelne végrehajtani; mi nem forog fenn, ha felperes a kereset tárgyát tevő munkát a legfelsőbb ítélőszék határozata előtt már egy harmadik személy állal teljesítette. Fribeisz Lajos — Maurer András e. cséplő gőzmozdony kijavítása iránt az aradi jbiróság előtt pert indított, mely alperest 1878. febr. 25. a kereset értelmében elmarasztalta; — a kir. tábla pedig 1878. jun. 4. megváltoztatta s felperest keresetével elutasította; A legfőbb ítélőszék 1878. okt. 16. — 11373. sz. a. az első bírósági ítéletet hagyta helyben; mert a hatósági vizsgálat czélja az, hogy a gőz mozdony biztossági szempontból veszély nélkül alkalmazható-e vagy sem ? Ily hatósági vizsgálatra tehát annak megállapithatása végett, hogy a kérdéses mozdony a kellő és szokásos eredménnyel használható-e? — illetve hogy alperes a gép kijavításánál a B. alattinak mindenben eleget tett-e — jelen esetben annálkevésbé lehet súlyt fektetni, mert a hatósági vizsgálatot teljesítő mérnök által, bár azon hiba, hogy a szegecskéknél a viz kicsepeg, észleltetett is, — mégis a gépnek épen azon része, melynek hiányossága okozta ezen csepegést, nem tekintetett meg; az tehát arra nézve, hogy a sarkvas helyesen lett-e helyreállítva — mi bizonyítékot sem nyújt. stb. stb. Ezen ítélet ellen alperes se mm. pa naszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; 20*