Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 20. szám

Budapest, 1879. péntek, márcz. 14. 20. szám. Huszonegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogesetek: Zálogváltási jog telekk. feljegyzése.— Végrehajtás közjegyzői okirat alapján.— Keresk. döntv.— Semm. döntv. Jogeset. A zálog visszaváltási jog telekkönyvi feljegyzésének helyadondó, habár a záloglevél eredetije, vagy hiteles kiadmányban íransumpuma nem is mutattatott fel, — de a zálogviszony létezése, a Iranstnissionális levélben foglalt, s bíróilag hitelesített másolat állat elegendőképen igazoltatott. Gr. Bethlen Gábor, József, Camilla Emil, Mihály s Leopoldini gr. Komis Albert, br. Szentkereszty Zsigmondné szül. gr. Haller Anna, s gr. Nemes Mária e. zálogvisszaváltási jog feljegyzése iránt,mely a gróf Bethlen Gábor s báró Bornemisza közt 1759. év april 30. kelt záloglevelén alapszik — a kolozsvári tsz ék előtt az 1872. évi 5620. sz. bejelentéssel folyamatba tett telekk. ügyében — a kolozsvári tszék 1878. apr. 15. — 1216. sz. a. végzésével elhatározta: hogy az 1759 apr. 30-án kelt zálogszerződés alapján, a gr. Bethlen Gábor s érdektársai által bejelentett zálogvisszaváltási jog — a báró Szentkereszty Zsigmondné szül. gr. Haller Anna, —Roth Mária s társai, továbbá gr. Kornis Albert, b. Marentzy Antalné szül. gr. Nemes Mária és gr. Kornis Albert nevére felvett katonai telekk. birtokokra feljegyeztetni rendeltetik ; „mert a bejelentéshez A. és B. alatt hiteles alakban csatolt okmányok szerint igazolva van, mikép egész Katona községe gr. Bethlen Gábornak adományoztatott, s hogy ő azt hozzátartozó részeivel 1759. évben b. Bornemisza Ignácznak zálogba adta. „A bejelentéshez csatolt keresztlevelek, illetve anya könyvi kivonatokkal igazolt, miszerint a bejelentők zálogbaadónak jogutódai; A zálogos viszony fennállását tanusitják a volt cs. k. kerületi tszék 12264 — 13351 — 7589 sz. a. kelt s a tárgyalási jkönyvhö'/. eredetiben mellékelt jogérvényes végzései, melyek szerint az alperesek részére Katona község ulán megállapított úrbéri kárpótlási tőkék bejelentők igénye folytán visszautaltattak ; „Ezek fotytán a visszaváltási jog feljegyzése elrendelendő volt anr.álinkább, mivel alperesek által az ugyanazonosbág ellen emelt kifogást tekintetbe venni nem lehetett ; mert Katona községében más nemesi birtok mint a gr. Bethlen Gábor által bírt — nem volt. A marosvásárhelyi kir. tábla 1878. aug. 2. — sz. a. végzésével — a tszék végzését indokaiból annyival is inkább helybenhagyta; „mer t az A. B. okmányoknak, ha nem is az eredetijei, de teljes hitelességű másolatai (transumpta legata), melyek a régi honi törvények szerint, az eredetiekkel hasonló bizonyító erővel birtak, befektetve lettek, mi által a zálogviszony fennállása kellőleg tanúsítva van; s meit alperesek részéről az azonosság ellen emelt kifogás tekintetbe azért mm vehető; mert ők arra nézve, hogy a gr. Bethlen Gáborféle birtokon kivül Katona községében valami más nemesi birtok is létezett s ez az ő birtokukban volna, felperesi "bizonyítással szemben semmi bizonyítékot fel nem ajánlottak, s mert különben is a zálogjószág fekvése s terjedelmének meghalálozása a zálogváltási per feladata." A legf. ítélőszék a kir. tábla végzését hhagy ta; „mert ha való is, hogy gr. Bethlen Gábor s érdektársai bejelentők a bejelentés alapjául szolgáló zálogszerződésnek sem eredetijét, sem a régi eljárás szerint törvényesen hitelesített kiadmányban legatum transumptumát fel nem mutatatták, mégis a B. alatti transmissionális levél 361 s következő lapján bíróságilag hitelesített másolatban foglalt okmánynyal a zálogviszonyt a D. alatti összeírásban kitüntetett ingatlanokra, a telekk. rendt. 3. §. 2. p. szerint okmányilagelegendőképen tanusiták arra, hogy annak alapján a zálog visszaváltási jog az első bir. végzésben megjelölt ingatlanokra feljegyeztessék." (1879. febr. 18. — 14118. sz. a.) Jogeset. Birói ítélet előtt, végrehajtás elrendelésére nem alkalmas azon közjegyzői okirat, melyben foglalt nyilatkozat szerint csak bekebelezési engedély adatotlt, de fizetés vagy más egyébb kötelezettség teljesítése nem köteleztetett. Kahan Jautel — gróf Kornis Gabriela s társai ellen — 29000 forint iránt végrehajtást tétetett folyamatba, melyet elrendelő végzés ellen kifogások adatván be, ezek felett a naszódi jbiróság 1878. apr. 18-án 890. sz. a. következő végzést hozott: „gr. Kornis G. s társai kifogásaikkal elutasitatnak. „mert ezen jbiróság, miután a főkötelezettséget megállapító Déésen 1876, aug. 11. kelt közjegyzői okmányban a sommás eljárás a K. Jausel által szabadon választandó bíróság Erdélyben — van kikötve s a kifogást tevők, illetőleg jogelődjük gr. Kornis Gábor, kinekjogaiba s kötelezettségeibe lépték, ezen követelésért óvadékot szolgáltatván, mint kezes a főadósilletői-égét követi; mert a követelést megállapító fentérintett közjegyzői okiratban a jogosult s kötelezett fél nevei, a kötelezettség jogezime, tárgya s a teljesités ideje ki van téve; s midőn végrehajtást szenvedők ezen követelésért óvadékot szolgáltattak közjegyzői okmány által, ezáltal a hitelező feljogositatik, hogy a követelést az óvadékul adott birtokból közvetlen végre hajtás utján felvehesse; mert az óvadéki közjegyzői okmány csak zálogot nyújt a főkövetelés kielégítésére,— s a főkötelezettséget megállapító közjegyzői okmánynak csak tgy kiegészítő része, mert azon körülmény, hogy a közjegyzői okmány érvénytelenítése miatt polgári per van folyamatban, a végrehajtást az 1874 : 35. tezikk 120, §. s/érint meg nem szüt teíheti, sem fel nem fügeszthe i. 20