Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 1. szám

biák néhány számmal kevesbedtek. — Felebbezéssel egy- j bekapcsolt semm. panasz: 1689 használtatott — szemben az előbbi évvel másfél száz szaporulattal. Az illetőségi összeütközések száma sem növekedett; 1877-ben 91 volt — a mult évben pedig: 90. A semm. panaszok túlnyomó része a sommás eljárásra s bíróságokra vonatkozik, melyek 1878-ban 14542-tőre emelkedtek, — míg a rendes eljárású ügyekben csak fele — t. i. 7099 panasz fordult elő; — de mindkét részen szapororodással. — A sommás ügyekben 1876-ban még csak 12373 volt, — a rendes eljárásban pedig 5273 — utóbbiak eszerint két év alatt majd két ezer szaporulatot mutatnak fel. Ezekből a végrehajtást megelőzőleg, sommás ügyeknél: 7968 s rendes perúton 2822 fordult elő; mig a végrehajtási eljárás ellen 1«251 panasz emeltetett — 1877. évben: 10503. Különösen sajtóügyekben 14 semm. panasz jött elő; de ezek közül csak 8 az esküdtszéki határozatok ellen. — Kisajátítási ügy csak kettő jött fel mint mult évben is. — Kegyelmi ügy 4 tárgyaltatott. A Semmitőszék 1878. évben 675 tanácsülést tartott — tehát 55 tel többet mint 1877. évben. Még ki kell emelnünk a bírságolási eljárást, mely következő adatokat nyújt, — 1877. évben 384 esetben érvényesítetett bírságolás — 1878-ban pedig csak 284 esetben. Azon évben: 9430 írtig terjedett — mig a lefolyt évben: 7505 frtig. Jogeset. Együttes loleriai betéteinél, szemben azon nem tagadott tény nyel, mikép bizonyos pénzöszeg az illető által két sorszámra két gyűjtődébe beléteteti — az ellenfél kötelessége bizonyítani, mikep járulékát azon feléttel alatt adta át, hogy az csak egy sorszámra forditassék. c. Egerland Alajos — Kopeczki József né mint főadós s férje Kopeczki József mint kezes e. 720 frt lottonyeremény iránt 1876. aprilbana debreczeni tazék előtt pert indított, melynek befejeztével ~ a tszék f. év inárcz. 27. hozott ítéletével 1-ső r. alperest 713 frt 90 kr. lottonyeremény megfizetésére kötelezte az esetre, ha felperes pótesküt tesz arra, „hogy tőle Kopeczki Józsefné 1877. apr. 12-én délelótt 30 krt oly kölcsönös megállapodás mellett vett által, hogy azt az ő javára a bácsi és gráezi kis loteriák azon hó 14 napi húzására csak egy—jelesül a 12,35,50 számokból általa összeállított sorszámra fogja, e két kis loteria közt egyenlőn megosztva betenni" — különben, ha le nem tenné, a részére 1. r. alperes által letett 475 frt93 Va krral köteles megelégedni. „Ellenben 2-od r. alperes a kereset alól feltétlenül felmentetik stb. következő indokokból: „Első r. alperes beismeri, hogy ő felperestői s Juhász Imrétől 1877. apr. 12. délelőtt a bécsi s gráczi kis loteriák apr. 14-ki húzásra két sorszámra tétel végett magához vett saját 1 frt 20 krjához 30—30 együtt 60 krt azt javukra a mondott napi húzásra azon kis loteriákra azonnal fel is tétette s az általok közösen meg tett 12, 35, 50 számokból álló sorszám a bécsi kis loteria 3 877. apr. 14-ki húzásánál kijővén, ő az ezen sorszámra 60 kr. betét után esett 2880 frt, nyereményt, — 24 frt 40 kr. költség levonással 2855 frt 60 krbanazonhó 20-án 3 fel is vette; de tagadja, hogy a 30 — 30 krnak felperestől és Juhász Imrétől átvétele oly megállapodással történt, hogy ő azt esak a 12, 35, 50 számokból álló egy sorszámra fogja a szóban forgó két loteria között megosztva feltenni, s azt állítja, hogy neki a 4. 6, 12 — és 12, 35, 50 számokból álló két sorszáma levén lotteriára tétel végett, egy kis darab papirkára irónnal feljegyezve, — ö felperest s Juhász Imrét ezen két sorszám betételéhez való hozzájárulásra szólította fel. — s hogy azok ezen két sorszámnak betételére adtak neki át 30 — 30 krt; — s állítása bizonyításául, a beszélgetésnél jelen volt pinczérre Divald Jánosra hivatkozik, ki a kérdéses két sorszámra az emiitett papirdarabka átvétele mellett az összesen 1 frt 80 krt a bécsi és gráczi loteriára fel is tette, s ezen tanuja vallomásához pótesküt ajánl.—Minthogy azonban Divald János, ha még l-ső r. alpereshezi szolgálati viszonyától s a magyar nyelvben, melyen a felek beszéltek teljes járatlanságától eltekintve, kifogástalan tanúnak vétethetnék is, — ugy nyilatkozik, hogy ő a felek közti beszélgetésnél mindig jelen nem lehetett, — hanem csak az asztalnál, hol a beszélgetés történt, több ízben megfordult: vallomása oly törvényszerű félbkonyitéknak, mely mellé 1-ső r. alperesnek póteskü ítéltethetnék, nem vétethetik. — A kereseti előadás mellett ellenben egyfelől azon körülmény, mikép 1-ső r. alperes a 4, 6, 12 számokból álló sorszámot csak a saját 1 frt 20 krjából egy-egy sorra s egy-egy loteriára számított 30 — 30 krral, — a 12. 35. 50számokból álló sorszámot pedig 60 — 60 krral tétette meg; másfelől Szűcs A. kifogástalan vallomása oly félbizonyitékot, mely felperes pótesküje által teljes bizonyítékká kiegészitethetik — kétségtelenül képeznek. — Ugyanazért a póteskü felperesnek ítélendő stb. A kamatok perindítástól azért ítéltettek meg, mert 1-sőr. alperes a nyereményt azt megelőzőleg valósággal felvette s felperesnek illetősége azonnal kiadandó lett volna. Ellenben 2-od r. alperes feltétlenül felmentendő, mert tagadása ellenében az, hogy a nyereményi összegért jótállott, nem bizonyitatott stb. stb. A kir. tábla 1873. jul. 9. — 16722. sz. ítéletével a tszékinek nern felebbezett részét, a mennyiben felperes a letéti 475frt 93krral esetleg megelégedni köteleztetett s a 2-od r. alperesre vonatkozólag érintetlenül hagyta, felebbezett részében pedig megváltoztatta s felperest 475 frton felüli keresetével feltétlenül elutasította s 30 frt perköltségben marasztalta. Indokok: „A perbeni adatokból kétségtelenül kitűnt, mikép 1-ső r. alperes szólította fel felperest, hogy általa a loteriába megtenni szándékolt s ámok betéti öszszegéhez járulhasson, mely felszólításra felperes 30 krral járult a betéti összeghez. Ezen cselekménnyel tehát 1-ső r. alperes felperestől megbízást, melynek következményeiért 1. r. alperest mint megbízottat felelőség tehelné, nem válalt; hanem felperes 1. r. alperessel szövetkezett, hogy a betéti összegre eshető nyereményben részesüljön. Minthogy pedig a betéti jegyekkel igazoltatott, de felperes maga sem vonta kétségbe, hogy 1. r. alperes a maga részéről betenni határozott 1 frt 20 krt, — továbbá felperes és Juhász Imre álta egyenkint adott 30 krt akkép használta fel, mikép a 4, 6, 12 számokra a bécsi, ugy a gráezi loteriába 30—30 krt — továbbá a 12, 35 s 50 számokra a béc<i valamint a gráczi loteriába 60 —1)0 krt tett, — nyilvánvaló, mikép a betéteire szánt összeg 4 tételre használtatott; ennélfogva felperes nincs jogosítva követelni, hogy a betéthez adott 30 kr. fele, vagyis 15 kr. után eaő nyereményben részesüljön, és minthogy l.r. 1*