Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 18. szám

70 állás az alsó bíróságok irányában, a túlságos perhuzavonás, a határidók meg nem tartása, a felterjesztések körüli hanyagság ftb. miatt. — De azt számszerint tudjuk, mikép a legf. ítélőszék által 520 per küldetett vissza hiányosság miatt, — a Semmitőszék által pedig nem kevesebb mint: 4629. Ez megdöbbentő szám — mert különös viiágitá^ha helye/,ik alsó bíróságaink nagy részének jellegét! Mindezek pedig hii kifejezésüket találják abban, a mit az igazságszolgáltatás hosszadalmasságának, költségességének, megbizhatJanságának szoktunk nevezni, s a melynek tényei mind a bel-, mind a külföldiek előtt eléggé ismeretesek, — s a mely tényeknek más következése nem lehet, mint a magyar justitia iránti bizalom csökkenése. Nagyon sajnáljuk, hogy a lefolyt év szemléjében sem mondhattunk el kedvezőbb dolgokat jogéietünk tényezőiről s mozzanatairól. Sajtóügyi jogeset. A magyar jog viszonossági elvénél fogva, a cádolásra nagyobb ter nem nyújtatván, mint a védelemre, — a közvádló! több jog mint a vádlottat nem illetvén, — az 1848:18. iczikli 31. §-tiak azon rendelete, mely sajtóügyekben, a törvényszék büntetést alkalmazó Ítéletei ellen a felebbezést átalában kizárja. — a közvádlóra is kiierjed, — miért ez által netán beadott felebbezés hivatalból visszoutasilandó. Mende Bódog mint a „Független hírlap" felelős szerkesztője e. az 1848: 18. tcz. 3 \ §. 2. p. rendeletének áthágása miatt a bpesti tszék előtt fenyitőügy tétetett folyamatba azon panaszra, hogy a nevezett hirlap előbb jelent meg, mintsem a törvény értelmében az óvadék letéve, illetőleg kellő módon biztosítva lett volna, a a kijelölt ingatlanra vezetendő bekebelezéssel. A bpesti tszék 1878. sept. 12. — 18948. sz. a. vádlottat a fent jelzett törvény rendeletének áthágása által elkövetett közintézkedések elleni kihágásban vétkesnek kimondotta, s 100 frt birságban marasztalta — következő indokolással: „Az Ítéletben megjelölt kihágás tárgyi tényálladéka Budapest főváros polgármesterének a kir. főügyészhez intézett abbeli hivatalos jelentésével, melyszerint a „Füg getlen hirlap" pol. napilapnak 1878. jun. 23 án történt megjelenése napján az 1848: IS. tcz. 30. §. 2. p. szerint leteendő biztosi ék még letéve nem volt, sőt 1878 július 27-ki jelentése szerint a panaszlott által időközben bemutatott, telekkönyvileg biztosított kötelező nyilatkozat mellől is a szabályszerű becslevél hiányzott, — „tekintettel az idézett 30. §. 1-ső bekezdésének végszavaira, melyek értelme szerint a kivánt feltételek teljesítése mellett adathatik ki valamely újság, vagy időszaki lap — bebizonyitottnak tekintendő levén: „miután Mende Bódog az alanyi tényálladékot kiegészítő azon körülményt, hogy a biztosíték letétele iránti felelőség ó't terhelte, a tárgy iratok kai megegyező módon beismeri: „őt az Ítéletben kitett kihágásban vétkesnek ítélni kellett. „A büntetés kiszabását illetőleg, figyelembe veendő volt, hogy vádlott ellen a törvény rendeletének szándékos megsértése, vagy czélzatos áthágása iránt gyanuok nem létezik, — miután az idézett hív. átiratokból kitűnik, hogy panaszlott a biztosíték letétele iránt — habár nem kellő alakban — idejekorán intézkedést tett, « ezen oknál fogva vádlott terhére egyedül a formaságoknak figyelmen kívül hagyása rovandó. „Vádlott mulasztása tehát enyhébb beszámítás alá esvén, őt a fogság büntetés mellőzésével egyedül p.énztúr sággal kellett fenyíteni, mert 1. „A sajtótörvény 31. §-sza a vádheli cselekmény megfenyitését a köztörvényszékek illetőségéhez utalván, — ezáltal az általános büntető jogi elvek aikalmazhatásának helyt engedett. 2. „Mert a sajtótörvény 15. § sza megengedi, hogy a fogság- és pénzbüntetés a körülmények szerint külön is alkalmaztathassák, — s habár ezen §. a sajtóvétségekről szóló fejezetben foglaltatik, ezáltal annak a sajtóvétségekuél enyhébb beszámítás alá veendő áthágásokra való alkalmazhatósága ki nem záratik. 3. „Mert nem áll annak útjában az sem, hogy a 31. §. egy évi fogságig és 500 írtig terjedhető büntetést rendel, — a mennyiben ugy az 5-ik, minta 6 —12. §§-ban felsorolt büntetéseknél is: fogság- és pénzbüntetés kapcsolatosan említetik s a 15. §. mégis ezen büntetések vagylagoz alkalmazhatóságát, a biró belátásától teszi függővé." stb. stb. Ezen ítélet e. a kir. ügyészség felebbezéssel élvén. A bpesti tszék 1878. sept. 16. — 19046. sz. a. következő végzést hozott: „Tekintettel az 1848: 18. tczikk 31. §-szának rendeletére, melyszerint az azon§-ban kiszabott büntetést alkalmazó bírói ha tár ozat ellen felebbvihetésnek helye nincs; s tekintettel arra, hogy a kir. ügyészséget több jog, mint vádlottat, a vizsgálati stádiumot meghaladott bűnügyekben meg nem illetheti: „jelen felebbezés visszautasitatik." A kir. ügyész ezen visszautasító végzést is fele b b e z t e. A bpesti kir. tábla 1878. decz. 2. —31158. sz. a. következő végzést hozott: „Tekintve, hogy az 184 5:18. tcz. 31. §. 2-dik kikezdése ezen szavainak: „A büntetés a törvényszékek által rövid úron felebbezés és ellenálhatás nélkül fog kimondatni." — oly értelmezés: mintha az érdemleges elsó birósági határozat ellen egyátalán felebbezés használható nem lenne, a törvényes gyakorlat, jelesen az 1871:33. tcz. 17. £J. c. p. szerint nem tulajdonítható: ugyanazért a tszék 19406. sz. a. kelt s a kir ügyészség felebbezését visszautasító végzése megváltoztat ik s a felebbezés e'fogadtatik. — „Az ügyérdemét illetőleg pedig: tekintve, miszerint panaszlott Mende Bódog megidézteté^e után azonnal kijelentette, hogy ő Baranyamegye sz. Lőrincz kerü étének megválasztott képviselője, később pedig az 1878. sept. 12-én tartott tárgyalásnál mentelmi jogára hivatkozott; s ily körülmények közt a mentelmi jog felfüggesztése nélkül, ellenében fenyítő ítélet nem hozatathatott volna: „ugyanazért a tszék 18948. sz, Ítélete hivata ból megsemmisitetik s ugyanaz utasitatik, hogy a kir. ügyész meghallgatása után panaszlott mentelmi jogának felfüggesztése iránt — a törvényes lépéseket tegye meg." A kir. ügyész a kir. táblg végzésében megnyugolván, — a mentelmi jog felfüggesztése iránti kellő lépések megtételét indítványba hozta. A tszék 1878. decz. 27. — 25579. sz. a. végzésével a kir. tábla végzését jogérvényr^ emelkedettnek kimondotta s az ügyészségi indítvány elfogadásával, a mentelmi jog felfüfeggesztése iránt a képviselőházat as