Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 16. szám

Kereskedelemjogi döntvények. A földbirtokos általi cséplőgép vásárim kereskedelmi, ügyletet nem képez, habár azt mások gabonájának kicséplésére is használta, — miután ebben rendszeres iparüzlet nem észlelhető, — még kevésbé a gyárüzlet fogalmának megfelelő nagybani foglalkozás; — és miután annál a továbbadási szándékkal v/dó vétel esete fenn nem forog. Ruston Proctor s társa angol gépgyáros czég — Haachek Adolf Galváoson lakó magyarországi földbirtokos e. 64 frt 50 kr. o. é. és 250 font sterling vételárhátralék fizetésére 1878. novemberben a- bpesti keres k. tszék előtt pert indított azon alapon, mert, alperes tőlük 1877-ben 8 lóerejü gőzmozdonyt hozzátartozó cséplőgéppel együtt vásárolt, s a vételár egy részével adós maradt. Alperes kifogásolja a keres k. illetékességét, mert reá mint felperesíleg is elismerten, földbirtokosra nézve a kereseti ügylet kereskedelmi ügyletet nem képez. A ker. törv. 258. 259. 260. §;?. egy esete sem forogván fenn, s fizetési helyül A. vételi okmányban csak Bpest levén kikötve — ennek egyedül a bpesti kir- e. f. tszék illetősége felel meg. A bpesti keresk. tszék 1879. jan. 10. —403. sz. végzésével magát illetékesnek mondotta ki; „mert a C. D. alperesi levelekből, melyek tartalmát alperes nem kifogásolta, kitűnik, miszerint alperes a felp. czégtól vásárolt gépet, mások gabonájának kicséplésére iparszerüleg használta. — Tekintve pedig, miszerint az ilynemű foglalkozás, mely a kis ipar körét már természeténél fogva is meghaladja, a ker. törv. 259. §. I. p. értelmében kereskedelmi ügyletet képez; a kérdéses gép vásárlása, mint a keresk. törv. 2^0. §. értelmében kereskedelmi üzlet folytatásához tartozó, keresk. ügyletnek vélelmezendő." Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette s a jelen ügyet a kereskedelmi bíróság hatásköréhez nem tartozónak mondotta ki; „mert abban, hogy alperes földbirtokos a cséplőgépet, mások gabonájának kicséplésére is használta, s ekként a honi földbirtokosoknak e tekintetbeni köztudomású általános szokását követte, — rendszeres iparüzlet nem észlelhető; annálkevésbé tekinthető iehát a földbirtokosok olyan mellékes időnkénti foglalkozása a gyári üzlet fogalmának megfelelő nagybani iparfolytatásnak, — nielyf a keres. törv. 259. §. 1. pontja szerinti feltételes keresk ügyletek keretébe lenne vonható. „Ezekből következőleg alperes földbirtokos kereskedőnek nem tekintethetvén, a keresk. törv. 258. §. 1. pontjának absolut szabálya pedig •— miután továbbadási szándékkal való vétel esete fenn nem foroj?, — alkalmazást nem nyerhetvén: ugyanaz azáltal, hogy felperes czégtöl egy cséplő gépet vásárolt, saját részén kereskedelmi ügyletet nem kötött; s azért azon gép árának megvétele végett a kereskedelmi biróság előtt nem perelhető," (Elj. rend. 5. §. utolsó bekezdése.) 1879. február 18. — 2749. sz. a.) Valamely egyletbőli kilépés által bekövetkezett tagsági megszűnés határideje alatt azon egylet feloszlása törvényszerűi eg elrendeltetvén, — ennek következtében a kivált tagok, üzletrészük kifizetését, habár az esedékessé vált ií, nem követelhetik. Pejits György ügyvéd — Szerb bánsági takarék s előleg egylet e. 486 frt 18 kr. fizetésére 1878. juu. 1. a nagybecskereki tszék mint keresk. biróság előtt pert indított. A törvényszék 1878. jun. 18. — 5794. sz. alatt alperest a keresetben s 1876. június 1-tőli kamataiban elmarasztalta ; „mert: alperes beismeri, hogy felperes 1871. évben tagja lett a szerb-bánsági takarékegyletnek, s hogy 584 frt 28 krt befizetett; „mert a meg nem döntött B. C. mellékletekkel igazolva van, hogy az egyleti tagokra nézve öt évig fennállónak határozott időtartama 1876. május 31-én végződött; valamint hogy ezen időtartam lejárta után a tagok szabadságára hagyatott abból kilépni s a befizetett betéti tőkéket kamataikkal négy félévi részletben visszakövetelni ; „inert felperes azon állítása, hogy ő ezen 5 év leforgásával az egylet tagja lenni megszűnt; tanúsítva van a D. a. hivatalos bizonylattá'; „mert végre ezen D. a bizonylattal az is begyőzetett, hogy alperes egyletnek még 1-576. üzletévben is 24 frt 62 kr. nyeresége volt s így azon idő alatt, míg felperes annak tagjai közé tartozott, mi veszteséget sem szenvedett. „Mindezeknélfogva s tekintve, hogy 1876. május 31-től a kereset beadásáig azon két év elmúlt, a mely idő alatt a kilépő tagok a fentelőadottak szerint kielégitendők voltak, — felperes követelése valódinak s lejártnak bizonyulván — alperest stb. kötelezni kellett. A kir. tábla 1878. nov. 19. — 8740. sz. a. az első biróság ítéletét a kereseti tőkére nézve hhagyta,de a kamatokat illetőleg megváltoztatta; „Az első bír. ítélet hhagyandó volt indokaiból s még azért is, mert alperes a D. b zonyitvány hitelességét s az abban foglalt ténykörülmények valódiságát következő perbeszédében nem tagadta, s így azok halgatag beismerteknek tekintendők. „A kamat tekintetében azonban megváltoztatandó volt; mert a módosított alapszabályok 14. §. szerint a lefizetett üzletrész visszafizetése bizonyos határidőkhöz van ugyan kötve: de a kilépett tagok részére a kamat fizetés is biztosítva van határozottan, — s igy felperes ki befizetett üzletrésze után a kamatot csak 1875. év végéig vette fel, — az 1876. jan. 1-től járó kamat fizetősét jogosan követelheti.u A legf. ítélőszék mindkét alsó bir. ítélet megváltoztatásával s a perköltség kölcsönös megszüntetésével felperest elutasította; „Indokok: „Miután a 2. sz. a. alapszabályok 14. $-ban világosan az foglaltatik, hogy az egylet az alapszabályoknak a ministerium által történt jóváhagyása napjától számítandó tiz évi tartamra alakul; és miután szintén kétségen kivül áll, hogy az emiitett alapszabályok a ministerium részéről 1872. okt. 20. lettek jóváhagyva: az egylet tartama eredetileg 1872. okt. 20-tól kezdve 10 évi tartamra tekintendő megállapítottnak. „Miután továbbá, mint ez B. alatt kimutatva van, a módosított alapszab. 14. §. szerint az egylet tartama egyszerűen 5 évre lett leszálitva a nélkül, hogy a napra nézve, melytől kezdve ezen időtartam számítandó lészen, az eredeti alapszabályoktól eltérő ujabb intézkedés történt volna: e/zel összefüggőleg a B. alattiban emiitett 5 év alatt azon időtartam értendő, mely 1872. okt. 20. vette kezdetét s 1877. okt. 19-én letelt. „A C. alatti közgyűlési határozat a dolog természete szerint oly értelemben magyarázandó, mely a módosított