Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 12. szám

46 "Aziennemég^4céráés~rmit leh%4ne^z„örökösrnyiíatkozat" helyett feltételül elfogadni, mely nemcsak a telekk. jogok bizton8ágának,~hanem a hitelezők érdekeinek is megfelelne? Válaszunkkal, az előbbi pontban elmondot-. tak után, egy perczígsem habozhatunk: az adós öröklési jogának megnyíltát, mely igazolva van, és a bekebelezés megengedendő, ha okmányilag kimütattatik, hogy az ingatlanság tkkvi tulajdonosa megiTáTt, ós högy1 en ne k á z- a dós örökö se.- - - iMely felfogás helyes voltának. támogatása végett, -ezennel—hí vafrkozoin-az-efdé4y4-tkk. rdfc-74.~§-árar-melya szóba hozott esetben az örökös adósságainak a hagyatéki ingátlanÖk rá Való zálogjogi bekebelezését vagy előjegyzését szintén az adós Öröklési jogának megnyíltától tételezi fej.{ ; ' ' \^ • - :- - T—k. J—s. Csöd-jogesetek. . Vétkes bukás. Vétkes bukás esete nem forog fenn, midőn a bukott' huzamósb súlyos betegsége folytán szellemileg meggyengülvén, köny • cet rendes telelésére s mérleg készítésre képleten tett; s midőn bukását ném pazarlás, hanem a nyomasztó kereskedelmi viszonyok mellett^ másokért való jótállása idézte elő. Luzsa Mihály pesti (kerepesi úton) füszerkereskedő e. vétkes bukás vádjára a bpesti törvénj^szék előtt fenyítő eljárás inditaíott — melynek befejeztével a tszék 1878. május 22. —• 11457. sz. a. vádlottat az 1840:22. tcz, 131. §. a. b. és c. pontjai alapján vétkesnek kimondotta s e miatt az ítélet jogerőre emelkeiéstőli 8 napi fogságra ítélte s a költségekben marasztalta. Indokok: „Vádlott mint bej. kereskelo e. a bpesti váltó keresk. tszék 1876. nov. 16. - 127508 sz. a. Ítéletével a csőd jogérvényesen megny itatván. —a esőd vizsgálat nyomán jogszerűen megállapitatott, — és pedig „a. a szakértői vizsgálattal, hogy vádlott 1875. jul. l-jétől kezdve bukása napjáig, a törvény által előirt fő könyvet nem vezette ; nb. hogy több éven át követelési és tartozási állapotáról mérleget nem készített; „c. a 77000 frtot felülhaladó pasaivák ellenében aránytalan csekély vagyon — úgymint tettleges érték — csakis: 10,^05 frt 27 kr. — és 24668 frt 29 krból álló bizonytalan követelés mutatkozik; — jóllehet vádlott daczárs annak, hogy saját beismerése szerint üzletének forgalma az utolsó időben tetemesen hanyatlott, — mégis 16000 frt áru megrendeléseket tett, — BŐt harmadik személyekért üzleti és vagyoni viszonyait tetemesen felülhaladó összegek — mintegy 42000 frt erejéig váltóbeli kötelezettségeket válalt. „Ezek ellenében figyelembe nem vétethetett vádlottnak azon — a felmutatott bizonyítékokkal ugyan támogatott mentegetődzése: hogy a bukása előtti évben folyton beteg levén, könyveit s egyátalában üzletét kellően nem vezethette; mert egyrészt vádlottnak mint bej. kereskedőnek köny vei rendes vezetéséről, rendes könyvvivő alkalmazása mellett gondoskodni nemcsak módjában, de kötelességében is állott volna — másrészt pedig vádlott üzlete hanyatlásáról ön beismerése szerint is tudomással bírt. „Mindezek alapján stb. vétkesnek kimondani kellett. „A büntetés kimérésénél súlyosító körülményegyátalán fenn nem forogván, — enyhítőül vétetett vádlott büntetlenelőéiete-,-}-8 - hogy időközben- hitelezxfrvel kiegyezkedett stb. stb. A kir. tábla 1878. okt. 14. ~ 23352. sz. a. az első bir. ítéletet indokaiból hhagyta. A legfőbb ítélőszék következőleg ítélt: „Tekintve, hogy vádlott a vizsgálat rendén igazolt súlyos és huzamosb betegeskedése folytán szellemileg meggyengülvén, — eme kóros állapota nemcsak könyveinek vezetésére hatott rendzavarólag, hanem üzletének utolsó 16 hónapja alatt a mérleg készítésre is képtelenné „s tekintve, hogy mindezekből hitelezőire nem háromlott kár, — sőt ezek panaszt sem emelvén ellene, vele kiegyeztek s a csőd,is megszüntetett; • T „tekintve végre, hogy a szakértők kimutatása szerint háztartására mérsékelt összeget fordított, s hogy a kereskedelmi nyomasztó viszonyok mellett a másokért való jótállás okozta bukását: „mindezeknél fogva vádlott ellen az 1840: 22. tcz. 131. §. a b. c. pontjaiban jelzett esetek tényálladéka törvényszerüleg megállapítható nem levén, — „mind a két alsó bírósági ítélet megváltoztatásával — a vétkes bukás vádja s következményei alól felmentetik.* (1879. jan. 7. — 10315. sz. a.) Hamis eskü tétel Vétkes bukás esetében, hamis eskü tényálladéka meg nem állapítható, midőn vádlott valamely hitelezője javára eleve lefoglalt tárgyakat cselekvő állapotába felvette, de az arra vonatkozó hövetelést szenvedő vagyon állapotából ki nem hagyta. — Ugy akkor semt ha a tárgyakat a valódinál magasb ériékben adta elő. Marschal Ferencz Pestmegye dunavecsei születésű — bpesti kereskedőé, vétkes bukás és hamis eskütétel vádjára bünfenyitő eljárás tétetvén folyamatba, ennek nyilvános végtárgyalás általi befejezése után — a bpesti tszék 1878. decz. 3. — 16660. sz. a. ítéletet hozott, és vádlottat a vétkes bukás s hamis eskü tételben bűnösnek kimondván, azt 4 havi börtönre ítélte -- következő in dokokból: „Vagyonbukott a bebizonyított ténykörülményekkel megegyezőleg maga beismeri, hogy 1872. évben saját 800 frtjával s Diamant Roza rokonától rész'etenkint kapott loOO frtai Pesten üzletet nyitott, s ennek alig egy évi fennállása után csődöt mondott; tekintve, hogy a csődtömegbe mindössze 70 frt folyt be, mely összeg perügyelŐ s tömeggondnok dijai s költségei fejében kiuíaitatatott, s ezáltal a csőd annyira vagyontalanná vált,hogy vagyonhiányból megszüntette tett; tekintve, hogy vádlott passivaja, saját beismerése szerint: 6705 frt 2 krt tészen, mely passivára épen semmi fedezet sincs; tekintve hogy ezekszerint alig egy év alatt közel 900 ) frtot pazarolt el a nélkül, hogy oly körülményeket igazolni képes volna, melyek ezen nagy összeg hováforditását megmagyaráznák, — sőt ha az általa felhozott kiadások u. m. saját háztartás, bolt, lakbér, s a segéd fizetése is tekintetbe vétetnék, — mégis semmivel sem igazolt közel 4000 frt hiány mutatkozik; ebből jogszerűen következtethető, hogy a hiányzó összeget hitelezői kárára rövid idő alatt vagy elpazarolta, vagy elrejtette; ennélfogva az 1840:22. tcz. 131. §. c. p. értelmében bünosuek volt kimondandó.