Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 93. szám

371 A közraktári )egyek foglalás tárgyául szolgálhatnak, s a fiitelező ezen foglalás általa zálogjogot nyer a közraktárakban leteti árukra. Förstner Mór — Förstner Jakab e. 4000 frt! erejéig a győri t s z é k n é 1 váltó biztosítást nyert f. év június 6. kelt végzésssl — melynek foganatosítására a tatai jbiróság megkerestetett; s ez azt kiküldöttje által eszközöltette, mely alkalommal alperesnek a bécsi közraktárban levő liszt áruja is lefoglaltatott. A jbiróság jun. 18. — 2)85. sz. végzésével — a kiküldött eljárását hivatalból vizsgálat alá vévén (Váltó Elj. 60. §.)— a biztosítási jkönyv XI. tétele alatt felsorolt s a bécsi közraktárban levő lisztet a zár alól feloldotta (Váltó törv. 470. §.) mert azon §. szerint a közraktárakban levő* tárgyakra sem biztosítást, sem végrehajtást vezetni nem lehet s csak az ily árukról szólló z á 1 o gj e g y szolgálhat végrehajtás tárgyául — a melyre azonban a biztosítás nem kéretett. — A mellékelt aviso s kölcsön kimutatás a Warrants helyét nem pótolhatván (18G6. évi jun. 29-ki min. rend. 10. §.) Felperes semm. panaszai élt. A Semmitószék azt elvetette; „mert habár a biztosítás felperes kérelméhez képest, alperesnek bárhol található ingóságaira rendeltetett el, s ennélfogva a neheztelt végzés azon indoka, mintha a biztosítás a Bécs városi közraktárba letett liszt és korpára vonatkozó közraktári jegyre nem kéretett volna, alapnélküli ; 9a panaszt mégis el kellett vetni, mert a foglalási jkönyvhöz mellékelt értesít vény (aviso) és kölcsön kimutatás sem alaíijok, sem tartalmuknál fogva, a letett áruk feletti rendetkezési jog gyakorlásához megkívántató közraktári jegynek nem tekinthetők; s ennélfogva felperes a feuebbi okmányok lefoglalása által zálogjogot azon árukra nem szerezhetett." (1879. sept. 24. — 15127. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Azon körülmény, miszerint a holla nyilvánítás az elhunyt férj hagyatékának tisztábahozatala végeit kéretik^ semmiségi esetet nem képez. Özv. Végh Jánosné — Végh Mihály e. 4645. sz. •a. holtá nyilvánítási kérvényt adott be a n várad i törvényszékhez azon okból: hogy elhunyt férje hagyatéka tisztáztatha^sék. — A tszék azt kimondotta, mert igazoltatott, mikép Végh M. 1849-ben mint honvéd a viddini kórházban meghalt. A kir. tábla itt hivatalbuli semm. esetet észlelt; mert 1. A kérvény tárgyalás alpjául elfogadható nem leherett volna, miután abban a holttá nyilvánítás nem törvényes okból (322. §.) hanem egy 3 ik személy hagyatékának tisztábahozfitala végett kéretett. 2. A kérvény beérkezt kor gondnok azonnal nem rend. ltetetr. 3. Mert az indokolás a határozat szövegétől el nem különitetett. A Semmi tő szék a tszék ítéletét s eljárását hivatalból megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert ámbár azon körülmény, miszerint felhívó fél a holttá nyilvánítást elhunyt férje hagyatékának tisz tábahozatala végett kérte, semm. esettt nem képez, minthogy egyré-zről azon kérdés: j >gositva van-e felhívó fél a holttányilvánítási ily okból kérni, érdemleges kérdés,— tná.-részt lehetnek oly viszonyok, melyeknélfogva a kérelem alapja a perr. 522 §. t>. p. foglalt esettel azonosítható: miud a mellett megsemmisíteni kellett, mert l ör az első bíróság a perr. 524. §. ellenére a kérvény elintézésekor azonnal gondnokot nem rendelt, holott ennek előleges kirendelése azért szükséges, hogy a hirdetményi idő alatt az eltűnt személyre vonatkozólag nyomozódádásokat tehessen ; és mert — 2-or az ítélet alakja sem felel meg az Ügyviteli szab. 128. §. rendelkezésének." (1879. sept. 24. — 2011 l.sz.a.) Semmiségi esetei képez, ha a bíróság helyt ád az azon alapon kért perújításnak, mert az illető peres fél, a neki odaítélt eskü letételére határnapot kérni elmulasztotta. Betyár József — Takács Jánosné e. 40 frtosperében alperes perujitási keresetet adott be a kaposvári jbiróság hoz azon alapon, mert a főeskü letételére való jelentkezést elmulasztotta, és azon kérelemmel, hogy az neki utóbíg megengedtessék. A jbiróság f. év jan. 16. — 3340. sz. végzésével a perújításnak a perr. 315. §. a. p. alapján helytadott, miután az alapper érdeme esküvel eldöutöttnek nem tekintethetik. A Semmitőszékaz ujitott felperes semm. panaszának helyt adott; „mert az alapperbeli alperes azért élt újítással, mivel sz alapperben a részére odaítélt, főeskü letételére határnapot kérni elmulasztotta, — és nem az alapperbeli ítélet hatályon kivül helyezését, hanem azt kéri, hogy neki a főeskü odaitéltessék. Minthogy pedig a perújítás czélja : az alapp. Ítélet megdöntése, az eskü letételének elmulasztása mistt pedig egyedül igazolásnak van helye (306. §.) s e< esetben a perr. 315. §. a. pontja sem alkalmazható, minthogy ez a pemjitást csak akkor engedi meg, ha a fél n kereset tárgyalása végett kitűzött határnapra nem jelent meg, vagy a perirat beadását mulasztotta el, — nem pedig akkor in, ha a fél az eskü letételére határnapot kérni elmulasztotta s az esküt le nem tette; az első bi róság-<v4gzését annálinhább megsemmisíteni kellett, mivel még azon esetben is, ha az eskü elmulasztása miatt perújításnak volna helye, — a perujitá-nak az ellenfél meghalgatása előtt helytadni nem lehetett volna.** (1879. okt. 21. — 17036. sz. a.) A közös háztartás megszüntetésére támasztott keresel, házassági elválásra irányzóit keresetet képezvén, — s ily keresetnek sommás ulon az egyes bíróság elébe vitele^ világosan illetéktelen helyen tett per\nd\lasnak leven lekinlendü: az ily illeléktelenseg alapján elutasított felperes a perköltségben elmarasztalandó. Boskovitz Éliás — neje Boskovitz S. Katalin e. közös háztartás megszüntetésére a b pesti VI. ker. j bíróságnál sommás keresetet támasztott. A jbiróság f. év július 22. — 17306. sz. a. magát illetéktelennek kimoudván a perköltségeket kölcsönösen megszüntette. A vég/.és utóbbi része e. alperes semm. panaszs z a I élvén — A Sernmitőszék azt megsemmisítette s alperes javára 8 frt perköltséget állapított, meg; „mert a perr. 251. §. szerint a pervesztes fél a kért s felszámított perköltségben rendesen elmarasztalandó — ha szinte ugyanaxou §. kivétel képen a bírót felhatalmazza, hogy a perköltséget, a per körülményeihez képest kölcsönösen megszüntethesse. —A fenforgó körülmények közt — t. í. tekiníetbevéve, hogy felperes a közös háztartás megszüntetésére saját neje ellen, s így házassági 93*