Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 92. szám

868 «ngelbardzeli vámhivatalnak, Baját terílletén teljesített hivatalos cselekménye Magyarország kereskedelmi törvényszéke megbirálásának tárgyává tétessék; s ebhezképest az osztrák államkincstár azon hivatalának neheztelt tiszti cselekményéért, az emiitett magyarországi bíróság által felelőségre vonassék s esetleg kártérítésben marasztaltassék, — a/, osztrák-magyar monárchia két állama egymástóli teljes függetlenségének alapfogalmával; ennélfogva a kereset az osztrák állam kincstár elleni részében elf gadandó sem lett volna stb. stb. (1879. nov. 27. — 24673. sz. a.) A bemutatóra szálló, elveszett pénztárt jegyek megsemmisítési eljárás tárgyául ezidö szerint nem szolgálhatnak — Aiveven az 1871. s 1818. évi törvények által kijelölt pénzintézetek értékpapírjait. Goldschmid Vimos folyamodott a bpesti tszékhez, hegy az ,Ors/ágos központi takarékpénztár' által 5000 fi t betétről 1878. jul. 23. — 918. sz. a. kiállított „pénztári jegy" (chteks) mint elveszett értékpapír megsemmisítése iránt a szükséges intézkedések megtétes Bének. A törvényszék a hirdetményt kibocsátotta s miután az egy évi határidő lejárt s ez alatt igénylő nem jelentkezett lb7í). &ept. 27. — 33531. sz. a. végzésével a kérdéses forgalmi értékpapírt semmisnek nyilvánította. Nevezett takarékpénztár ez e. semm. panaszszal élt; mert a kéidé.-es pénztári jegy, közforgalom tárgyát képczó, bemutatóra szóló értékpapírt képez, mily értékpapírokról a perr. 521). §-sza azt rendeli, hogy azok megBeminisitesi módjáról a törvényhozás külön fog intézkedni, de a mi iránt törvény mindeddig még nem jelent jjieg; és a melynek hiányában jelenleg ily papírok megsemmisítése nem érvényesíthető. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette ; ,,mert aziránt, hogy a kérdésbeni pénztári jegyben, a tartalma szerint fizetendő pénz felvételére jogosított személy megnevezve i em volt, kétség f.nn nem forog. „Ehhezképest azonban azis kétségtelen, hogy azon pénztári jegy bemutatóra szóló forgalmi értékpapírt képez, melynek tényleges birtoklása egymagában a tulajdonosi minőséget is igazolja, s melynek ebbeli természetére azon körülmény, hogy az kelettel s bizonyos sorszámmal bírt, — mi befolyást stm gyakorolhat. „Minthogy pedig szemben a perr. 529. s a keresk. törv. 298. 4á2. §§. rendelkezéseivel— a bemutatóra szóló, elveszett kereskedelmi értékpapírok megsemmisítése iránti eljárás megindításának ezidő szerint helye nem lehet — S e szabály alól egyedül azon intézetek hasonló papírjai képeznek kivitelt, melyeknek megsemmisítése külön törvények (1871:34. tczikk 2. §. — 1878:25. tczikk 99. §.) által kifejezetten meg van engedve: „ennélfogva a tszék jelen esetben a megsemmisítési eljárás megindítására, törvényes jogosultsággal nem birt; s azt annálkevésb alappal eszközölte, minthogy a fenébb idézett törvények szerint a keresk. forgalom tárgyát képező értékpapírok megsemmisítésére a köztörvényi polgári bíróságok egyátaljában nincsenek hivatva. ' (1B7^ dec/. 2. — 24932. sz. a.) Kinevezések és áthelyezések* A király ügyészszé: a marosvásárhelyi ügyészséghez Kozma Gyula ottani álügyészt; bírákká: a karczagi törvényszékhez Fráter Imre ottani álügyészt; a fehértemplomi törvényszékhez dr. Binder Vilmos segesvári járásbirósági albirót; továbbá járásbiróvá: a nagybecskereki járásbírósághoz Pohut István ottani albirót; végül albirákká: a dunavecsei járásbírósághoz Szillassy Ernő pestvidéki törvényszéki aljegyzőt; a bártfai járábirósághoz R i b o s s y Kálmán eperjesi kir. törvényszéki aljegyzőt nevezte ki; Fodor József váczi kir. járásbirósági albirónak, saját kérelmére, a sz.endrei kir. járásbírósághoz leendő áthelyezését megengedte. Az igazságügyminister Gr ám Sándor nagyváradi kir. törvényszéki aljegyzőt, ugyanezen kir. törvényszékhez jegyzővé, Decker János szent-gotthárdi kir. járásbirósági Írnokot, a sz.gotthárdi kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé, I g n e a Gyula lugosi kir. törvényszéki dijnokot a lugoti, Borbola István szegedi kir. járásbirósági dijnokot, pedig a tzegedi kir. törvényszékhez, és Sohár Kálmán letenyei kir. járásbirósági dijnokot, a letenyei kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. Az igazságügyminister B a j n o s József s.-a.-uj helyi és T o mcsányi Márton karczagi kir. törvényszéki irodaigazgatókat kölcsönösen áthelyezte. Kitüntetések* A király dr. H o v á n y i Lajosnak a nagyváradi jogakadémia nyugalmazott igazgató tanácsosának 30 évtn át szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi ezimet és jelleget adományozta. Csőd megszüntetések, Briggán Miklós szászvárosi kereskedő ellen, a csödvagyon felosztás folytán. — AbonyiCs. Béla sz.-benedeki lakos ellen, a hitelezők beleegyezésével. — R os e n b a u m Miksa nagyszombati lakos ellen, hithlezők nem jelentkezése következtében. — N i c k Simon pécsi lakos ellen vagyonfelosztás folytán. Semmitöszéki tanácsok decz, 10-tól. I. tanács elnök: Mailáth György országbíró; birák : Soltész, Babos, Be ke, Szloboda, Lacza. II. tanács elnök: Perczel Béla; birák: Láday, Mersics, Lehoc.ky, Lsóók. III. tanács elnök: TóthLőrincz; birák: Pápay, Osvald, Elekes, Németh Miklós, Sánta. IV. tanács elnök: Szabó Imre; birák: Manoilovich, Nagy Samu, Galiu, Oberschall, V. tanács elnök: Soltész; birák: Vértesy, Masiérevic, Barta, Erdélyi. Bejelentetett összesen : 616 ügy, ezek közt i8 kereskedelmit 7 a legfőbb Ítélőszék és 20 a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZ OKÓ LAT ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfiz etési ár: helyben és vidékre egész évre 8>frfc., fél évre 4 írt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-hál muzeum-kőrut 10. sz.