Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 88. szám

351 abból ilynemű kötelezettség ki nem tűnik s az nem is letéti kérvény, hanem a felhívási keresetnek felzete. Ezeknélfogva s miután felperes bsleegyezett, hogy a 8 frt 56 kros 9 díjrészlet a keresetből levonatassók s miután a üzetés 1878. febr. 19. latt volna teljesítendő — alperes 922 frt stb. volt marasztalandó.'1 A legf. ítélőszék — A kir. tábla ítéletének megváltoztatásával, az ügyérdemben, a tszék Ítéletét hagyta helyben — azon felhozott s helyesen kifejtett indokból, — mert a díjrészletek 1375. sept. 26-tól kezdve, a biztosított Fancsali Borbála haláláig se be nem fizetettek s e birói kézhez le nem tétettek. — A perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek, mert felperes, konok perlekedőnek nem tekinthető.'4 (1879. okt. 13. — 615. sz. a.) A heresk. ügynökség egész átalánasságban való beismerése, annak sokféleségeinél fogva, nem azonosítható a kereskedői minőség beismerésével. A kötelező jegyek {Bons) azon alapon, mert rendeletre szólnak, a keresk. utalványokkal egy tekintet alá esőknek, s igy a keresk. bíróság előtt feltétlenül beperelhetőknek, nem tekintethetnek. Fuchs s Báron bpesti czég — Leinkauf B. Ignáoz gabona ügynök e. egy bons alapján 1878. júniusban lejárt 483 frt tartozás fizetésére f. év sept. 11. rendes keresetet támasztott a bpesti keresk. törvényszék előtt. Alperes kifogásolta a keresk. illetőséget, mert ő nem kereskedő, s maga nevében nem köt keresk. ügyleteket; ő csak keresk. segéd, vagyis ügynök, kinek ügyletei nem tartoznak a keresk. bírósághoz. — Az A. a. bons sem állapítja azt meg, mert az nem képez utalványt, nem foglal magában harmadik részére fizetési meghagyást. A tszék f. év okt. 13. — 77896. sz. a. keresk. illetőséget megállapította, mert az 4. alatti okmány, tekintettel az abban foglalt rendelményezésre, a keresk. törv. 294. §-ban jelzett átruházható, s a keresk. utalváonyal egy tekintet alá eső kötelező jegyekhez tartozván — jelen kereset a keresk. bírósághoz tartozik. (Elj. rend. 6. §. ?. P.) Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §.4. p.) „mert felperes az alperes kereskedői minőségének bebizonyítására, mi adatot sem szolgáltatott, — hanem annak fenlétét egyedül abból véli következtethetni, hogy alperes gabona ügynöki minőségét kétségbe nem vonta. „Azonban tektntve attól, hogy a kereskedelmi ügynökség sokféleségénél fogva, annak egész átalánosságbani beismerése sem azonosítható a kereskedői minőség beismerésével : alperesnek e tekintetbeni kifejezett beismerése oly hozzáadással tétetett: hogy alperes gabona ügynökséggel csak kereskedői segédképen foglalkozik, — következőleg a ker. törv. 3. §. fogalma alá nem esik; felperes pedig a perr. 163. §. értelmében ezen beismerést teljes tartalma 6zerint tartozván elfogadni, s ennélfogva -alperes kereskedőnek nem tekintethetvén : irányában a ker. törv. 261. §. második bekezdésében megállapitott vélelem alkalmazást nem nyerhet. „Mi pedig a tszéknek a neheztelt végzés indokaibau kifejezett azon nézetét illeti, hogy a kereset alapjául fektetettokirat azon okból, mivel az rendeletre szól, a keresk. utalvánnyal egy tekintet — s azért az Elj. rend. 6. §. 9.p. szabálya alá esnék: ez csak azon esetre bírhatna alappal, ha a ker. törv. 291. §. 1. p. szabályát a nem kereskedők által kiállított kötelező jegyekre is kiterjesztené, — vagy ha az Elj. rendelet fennidézett tétele vagvr a keresk. törvényszék előtt feltétlenül beperelhető okiratokat taxatíve fel nem sorolná, vagy az ekként felsoroltak közé a mellőzött ketelező jegyeket (bons) is felvette voloa. — Ezeknélfogva a tárgyi illetőség megállapítására törvényes alap hiányozván stb. stb." (1879. nov. 18. — 21385 sz. a.) A budapesti tőzsde választott bíróság kikötését, a tőzsdeszabályzat, és nem a polg. perrendtartás szabályozza. König Hermán purabutyi kereskedő — Harsányi A. budapesti keresk. bizományos e. 307 frt fizetésére f. év sept. 5. a bpesti keresk. törvényszéknél pert indított, mert alperes a hozzáküldöit babot megbízása ellenére adta el. Alperes kifogásolta az illetőséget, mivel a 2*/. a. okmány szerint jelen ügyletre vonatkozólag a budapesti értéktőzsde bírósága lett kikötve. A törvényszék f. év okt. 3. — 74916. sz. végzésével annak helytadott; mert a kereseti ügyletre való vonatkozás s az aláírás vaiódisága tekintetében kétségbe nem vont, s igy a ker. törv. 313. §. szerint felperes ellenében teljesen bizonyító 2'/. szerződés világos tartalmaként a tőzsde vál. bírósága köttetett ki. Minthogy pedig ezen kölcsönös megállapodástól egyoldalú eltérésnek helye nincs — kétségtelen, hogy e tszék stb. illetéktelen. •.Felperes s'emtn. panaszt adott be azon alakon, mert a 2*/. alatti nem kölcsönös megállapodást tanúsító szerződés, hauem egyoldalú nyilatkozat — nyugta"—- ;s az nem felel meg a perr. 495. 4 96. §§-ban a vál. bírósági alkalmazására előirt kellékeknek. — És ő — felperes -~ nem is fordulhatott volna a tzzsde bírósághoz, mert kezei közt nincs okmány, melyben alperes magát annak alávetette volna. A Semmitőszék azt elvetette. „Mert a budapesti tőzsde választott bíróság kikötését nem szabályozza a perrendtartás, hanem a tőzsde rendtartás 21. §-sza, ennek pedig a 2y. alattiban foglalt kikötés megfelel s mert ezen okirat érvényessége, ugy a végzésben felhozott okból, miut a keresk. törv. 320. §. első bekezdésére való tekintettel kétségén kivül áll." (1S79. nov. 18. — 23914. sz. a.) Senimitöszéki döntvények. Nem úrbéri, hanem közönséges polgári eljárásnak van helye^ oly keresetek felett, melyek a maradoány földekért, úrbéri úton már megállapitott tőkék után, hátralékban levő öszszegek megfizetése iránt inditattak. Alperesek maguk kívánván, hogy a jbiróság elölt ellenük intézett többrendbeli külön keresetek egyesitessenek, s eyy Ítéletben oldatassanak meg — ezek megtörténte után többé nem érvéngesithetik azon kifogásig hogy a kereseti összeg némely alperesek ellen a 300 frtot meghaladja. A Jászói prépost Kaczvinszky Viktor — Gryürky Menyhért s társai e. maradványföldutáo járó váltság tartozás iránt a kir. Helaieczi jbiróságnál több rendbeli sommás keresetet támasztott. 88*