Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 85. szám

339 egyszerű visszaküldése folytán, a kérdésbeni végrehajtá- ^ sok késleltessenek, s ekként a felek jogai, épen a bíróságok intézkedései következtében sérelmet szenvedjenek, értesitendőnek találtatik a jbiróság: miszerint ezen k. Semmitőszék már rég, és pedig elvi jelentőségű határozatával kimondotta: mikép a dologi és a birtok bíróság közti olyképeni megkülönböztetés, mint azt a jbiróság fenforgó esetekbea teszi, a végrehajtás szabatos, s kiváltképen gyors keresztülvitelét akadályozza, s hogy ennélfogva az ingók s telekköny vezett ingatlanokra egyidejűleg elrendelt végrehajtás foganatosítására, a foglalástól kezdve egés/. végig s a becslés cselekményeinek befoglalásával, a telekk. hatóság van hivatva. ,,A perr. 18. 1Í>3. 359. 421. s több egybefüggő szakaszainak ekkénti értelmezése állandó törvénykezesi gyakorlatot alkotott, melytől való eltérésre teljességgel mi ok sem forog fenn/* (187 sept. 24. — 20248. sz. a.) Ha nem rendeli is világosan a perrend, de a dolog természetéből következik, mikép az első bíróság Ítéletének hatálya, az annak eldöntése alá tartozó jogorvoslattól fügvén — mindenekelőtt ezen jogorvoslatot kelt elintézni. Ha tehát az első bírósági ítélet ellen felebbezvény, másrészről pedig igazolási kérelem adatik be^ — az első bíróságnak először az igazolási kérelmei kell tárgyalni s elintézni, — s az iratokat a felsőbb bírósághoz csak akkor lehet felterjeszteni, ha az igazolásnak hely nem adatik. Lob. Edvard — Szakáll Lajos e. 55 frt iránt a losonczi jbiróság előtt keresetet támasztott. Alperes tárgyalásra meg nem jelent és igazolási kérelmet adott be. — A jbiróság 1878. sept. 9. Ítéletet hozott, melyben felperest keresetével elutasította — miért ez felebbezéssel élt. . Akir. tábla 1879. jan. 21. — 59310. sz. a. az ügy érdemébe bocsátkozva, az első bír. ítéletet megváltoztatta s alperest a keresetben marasztalta. Alperes semm.panaszára — A Semmit ő szék a táblai ítéletet megsemmisítette (297. §. 1. p.) s az igazolási kérelem tárgyalását elrendelte ; ,,mert az első bíróság Ítélete ellen felperes 1878. sept. 15. felebbezvényt,— alperes pedig 1878. sept. 20. igazolási kérelmet adván be, — az elsó bíróságnak mindenekelőtt az igazolási kérelmet kellett volna tárgyalnia s elintéznie,— s csak azon esetben, ha az igazolás folytán is a főügyben hozott ítéletét fentartandá, lehetett volna felperes feiebbezése folytán az iratokat másod bírósághoz felterjesztenie. Minthogy ámbár ezt a perrendtartás világosan nem rendeli, — de magából a dolog természetéből önként következik, hogy azon esetben, midőn az első bíróság Ítéletének hatálya, az első bíróság eldöntése alá tartozó jogorvoslattól függ — előbb ezen jogorvoslatot keli elintézni s csak akkor, ha ezen elintézés az 1-ső bíróság ítéletének hatályát fentartja — lehet ez ellen a felebbviteli bíróságnál orvoslást keresni. „Az l«ső bíróság azonban az igazolási kérelem eldöntése előtt felperes felebbezését felterjesztvén a 2-od bírósághoz, — ez is figyelmen kivüi hagyta alperes igazolási kérelmét s az ügy érdemébe bocsátkozott stb." (1879. okt. 14. — 2139á. sz. *.) A perrend a felebbviteli jogorvoslatok közül csak a felebbezvény beadási határidejének elmulasztása miatt engedi meg az igazolást; ennek a semm. panasz határideje elmulasztásánál helye nincsen. Tótkomlósi takarékpénztár — Sz. János földvári lakos e. árverést foganatositatott, mely ellen alperes a sernm. panasz határidejét elmulasztotta 8 e miatt igazolással élt. Az orosházai jbiróság f. év aug. 15. hozott> végzésével azt hivatalból visszautasította\ mert a perr. 306. §-sza csak a felebbezvény s nem a semm. panasz határnapjának elmulasztása miatt is engedi meg az igazolás használatát. Sz. ez e. semm. panaszt adott be. A Semmit őszé azt elvetette ; ,.raert a perr. 288. és 292. §§-ból kitűnik, hogy a felebbezvény és felébbezés kifejezések egyenlő értelműek; a perr. 306. §. pedig a felebbviteli jogorvoslatok közül csakis a felebbezvény beadási határidejének elmulasztása esetében engedi az igazolást.-' (1879. — 18867. sz. a.) A harmadfokú bírósági rendszerrel öszeegyeztethelö nem levén, hogy a 3-ad bíróság oly ügyben, melyben az alsó bíróságok nem ítéltek, egyedül s véglegesen döntsön: akkor, midőn a két alsó bíróság a perujitáú kérelemnek helyt nem adott, —a harmadbiróság annak helyét találván, az alapperben eldöntőit ügy érdemeben ítéletet nem hozhat. K ü r t h y János — K á t a y Sándor s társai ellen 106 frt 40 kr. iránt a szobos',lói jbiróság előtt újított pert., indítván — a perújításnak sem az elsó, sem é: másod bíróság helyt nem adott. . A legf. [télőzzék mindkét bír. ítéletet megváltoztatván (1879. márcz. 18. — 2370. sz. a.) a perújítás,.' nak helyt adott, mert ujitó felperes D. E. alatt uj;..bizQrTnyitékokat hozott fel, melyek az anya perbeli Ítéletnél későbbi keletűek, de a peres kérdésre vonatkoznak stbu.^ Közbevetett semm. panaszra — * ' A S e m m i t ő s z é k azt elvetette ; „mórt habár a perr. 320. §. szerint újított perben a perujitás kérdését az alapperben eldöntött ügy érdemévelegyütt kell tárgyalni s eldönteni; mind a mellett azou kérdés: van-e perújításnak helye, oly előzetes kérdést ké, pez, melynek tagadólagos eldöntése esetében, a/, alapperben eldöntött ügy érdemében, az alapperbeli ítélettől különböző ítélet nem hozható, — hanem egyszerűen az alapperbeli ítéletet kell fentartani. „Jelen esetben az 1-ső s 2-od bíróság a perujitási kérelemnek helyt nem adván, az alapp. ítéletet halgatag fentartották; — következve midJn a 3-ad biróság a perújításnak helyét találta, az alapperben eldöntött ügy érdemében nem ítélhetett, minthogy az alsó bíróságok a perujitási kérelemnek helyt nem adván> az alapperbea eldöntött ügy érdemét sem érinthették, — a három fokú bírósági rendszerrel pedig össze nem egyeztethető, hogy a 3 ad brióság oly ügyben, melyben az alsó bíróságok nem ítéltek, egyedül s véglegesen döntsön. „Ezeknélfogva az a miatt emelt panasz, hogy a 3-ad biróság az ügy érdeme felett nem itélt, alaptalan. Váljon pedig az helyesen engedte-e meg a perujitást, — tisztán érdemleges kérdés" stb. (1879. sept. 23. — 16329. sz.a.) Azon körülmény, mikép az ítéletet nem azon bíró hozta ki a tárgyalási jegyzőkönyvet aláirta, semmiségi okul nem szolgálhat akkor, midőn a per tárgyalóm hónapokon keresztül folyt, s az itelet nem azonnal az első tárgyalás kapcsában hozatott. 85*