Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 81. szám

Budapest, 1879. péntek, okt. 31. 81. szám. Huszonegyedik évfolyam. Tartalom: Bérlő kárkövetelóse. — Bérbeadó elsöbségi igénye. — Jogászgyülés. Egyik előbbi számmal lapunk jnlius-sept. elöíiz* időszaka már lejárván,— tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni.—Híagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezentúl is évnegyedre 2 írt, fél évre 4 frt, egész évre 8 forint. Jogeset. A Károsodott szenvedett fiára, s a megszűnt nyereség megtérítését s igy teljes elégtételt csak akkor követelhetvén, ha a károsodás gonosz szándékból, vagy feltűnő s vétkes gondatlanság által okoztál ott: a bérlő azt, mely a bérlemény birói elárvereztelése folytán keletkezett csak azon esetben érvényesíthetné, ha igazolná, mikép a bérbeadó az elárverezletésre roszhiszemüleg közreműködött, — vagy legalább vagyona rosz kezelése s adóság csinálás által, feltűnő s vétkes gondatlansággal párosult könnyelműséggel járt el. B r a n d t Ignácz s Hartstein Dávid — B r o g y ányi ViDCze s társai e. 1877. évi júliusban abpesti tszéknél 20360 frt iránt pert indított, melynek letárgyalása után — a tszék 1878. július 3. — 23028. sz. a. ítéletet hozott, melyben alperesek köteleztetnek felperesnek a kereseti tökéből 50Ü frtot, és pedig 1-ső r. alperes 250 s a többi kiskorú alperesek szinte 250 frtot — kamataival megfizetni — a fel- s alperesi ügyvédek dijai s költségei 170—170 frtbau állapitatván meg; „mert felperesek azért követelik a kereseti összeget, mivel alperesektől az A. szerződésben kijelölt ingatlanokat 1875. jan. 1-től 1880. decz. 31-ig haszonbérbe vették; mert annak következtében, hogy a bérelt ingatlanok s felszerelvényei bíróilag elárvereztettek, a kérdéses bérlet az 1877. évi fürdői idény megkezdése előtt megszűnt; mert ezen haszonbérlet az 1877. egész 1880. év végéig terjedő 4 évre, melyekre felperesek a haszonbért elvesztették, — összesen 19860 frt hasznot hajtott volna; s végre, mert felperesek az 1877. évi haszonbér lerovására alpereseknek 500 frtot fizettek a bérlet megszűnte előtt. „A fizetett haszonbér czimén követelt 500 frt s késedelmi kamatai megítéltettek, mert felperesek alperesi tagadás ellenében O. alatti okmánnyal igazolták, hogy ők az 1877. évi haszonbér fejében 1-ső r. alperes kezeihez 1875. apr. 24. 500 frtot tényleg lefizettek. — Ezen bizonyíték ellenében a főeskünek helyadható nem volt. — „Alperesek azon érvelése, hogy felperesek nem lennének jogosítva a/on 500 frtot visszakövetelni, mert a bérlet csak 1877. május 16-án szűnt meg —mellőzendő; mivel a haszonbérelt ingatlanok fürdőhelyi lakházak levén, — azok a dolog természeténél fogva csak a fürdőidény alatt hasznosíthatók; továbbá mivel alperesek beismerték, hogy a haszonbérlet az 1877. évi fürdőidény megkezdése előtt szűnt meg, — valamint hogy felpereseknek azon haszonbérletből az 1877. évben semmiféle hasznuk sem volt, — ezek következtében felperesek jogosítottak azon 500 frtot visszakövetelni. „Ez 1-ső s 2-od r. ellenében volt megítélendő, mert az A. bérleti szerződés alperesekkel köttetett; s mert ezen szerződés megkötésekor, s az 500 frtnak 1-ső. alperes általi felvételekor — 2-d r. alperesek mint kiskorúak 1-ső r. alperes gyámattyuk által képviseltettek. — Egyetemlegesen azonban nem kötelezhetők, mivel alperesek az ellen kifogást tettek, s mivel alperesek nincsenek egyetemlegesen kötelezve. „Az 19860 frt követeléssel felperesek elutasítandók, mert ezen követelés nem tényleg szenvedett kár, hanemcsak elmaradt nyereséget képez. Miután pedig a bérletnek, a bérlemény végreh. elárvereztetése folytán történt megszűnte esetén, — a haszonbérlő a bérbeadótól, az elmaradt nyereség megtérítését követelni nincs jogosítva, — s minthogy felperesek magok beismerték, mikép a bérlet azáltal szűnt meg, hogy a bérlett ingatlanok végrehajtásilag elárvereztettek : nincsen joguk felpereseknek, az elmaradt nyereségnek megtérítését alperesektől követelni." A kir. tábla 1879. febr. 11. — 52339. sz, a, az 1-ső bíróság ítéletét 1-ső r. alperes marasztalására vonatkozó s nem felebbezett részében érintetlenül — azon felebbezett részében pedig, melyben felperesek 500 frtot meghaladó követelésükkel elutasitattak— hhagyta. Ellenben azon részében, melyben 2-od r. alperesek marasztaltak, — meg — s oda változtatta, hogy felperesek ezek irányában elutasitatnak; azonban 1-ső r. alperes a megítélt összegen felül még további 250 frt s kamatjai fizetésére köteleztetik — következő indokolással: Az első bir. ítélet azon részében, melyben felperesek 500 fríon felüli keresetükkel elutasitattak s a perköltség kölcsönösen megszüntettetek — indokaiból hagyatik helyben. „Ellenben II. r. alperesek marasztalására nézve megváltoztatni s ezek irányában felperest elutasítani kellett; mert az A. alatti szerződésnek a fizetés idejére vonatkozó intézkedése, az O. alatti pótszerződéssel módositatott, — mely pótszerződés, a kiskornakat illetőleg gj'-ámhatóságilag jóvá nem hagyatott; miért is az reájok nézve joghatállyal nem bir. A mennyiben pedig a követelt 500 frt fizetése az 0. pótszerződés folytán történt, s annak 2-ik pontja szerint azt 1-ső r. alperes a haszonbérletből őt illető felerészben felvettnek nyugtatta; az alperes által képviselt kiskorúak javára történtnek nem tekinthető. Ezeknélfogva az 500 frt első r. alperest illetett haszonbéri összegben fizetetvén — annak fele részbeni visszafizetésére 2-od r. 81