Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 80. szám

319 arra, hogy a fejedelemnek kezdetben személyesen gya- i korolt bírói hatalma mint vált attól mindinkább függetlenné, s hogy a birói testületnek franczia minták után a kontinensen liierarchiaibg" szervezett zárt körébe mint hatolt be a polgári társadalomnak a bíráskodásban is érvényesülő befolyása. — A hatalmak megosztásának elve volt az, mely a féltékenyen Őrzött atributumoktól az imperiumot sokszor véres küzdelmek után egymásután a társadalom javára megfosztotta. A legnjabban, alig néhány nap előtt életbeléptetett bírósági szervezet egyenesen birói funkciókat ruház a társadalomnak a bíróságok kebelében működő választott mandatariusaira s nemcsak a tény, hanem a jogkérdésben is birói tevékenységet biztosit számukra. A jognak és igazságnak érdekei a társadalom és a birói testület között különben is létrehozzák amaz erkölcsi kapcsolatot, melyet az impérium többi orgánumainál hasztalan keresünk s még ott is, hol a társadalom képviselői nem vesznek részt a bíróságok birói működésében, mint Francziaországban, a bíróságoknak a társadalom közszellemére támaszkodó arbitriuma áll szemben a hatalommal, s ez erkölcsi kapcsolatot még erőteljesebbé teszi a bíróságoknak ott önérzetesen gyakorolt kaudidaczionális joga. Németországban a polgári elem bevonása a tulajdonképeni bíráskodásra, ha az ott kellőleg érvényesíteni tudja magát, okvetetlenül oly hatalmas közszellemet fog" teremteni, melylyel a hatalom minden kérdésben számolni lesz kénytelen. Midőn e ;t látja rnás államok fejlődési prooesszusásában, annál nyomatékosabban kell hazánkban követelnie az inditványbani elv érvényesítését, melyet bíróságaink régi gyakorlatában is feltalál. A jogászgyülésnek nézete szerint nem lehet feladata az, mi törvényhozások dolga, az alkalmazás gyakorlati szabályozása; hivatása egyedül abban áll, hogy elveket enunciáljon, melyek érvényesítését indokoltnak, vagy épen szükségesnek látja. A kormánynak a párturalom által különben is gyengülő felelősségét pedig szívesen felcseréli a bíróságok candidácionális jogával. Azt akarom. — így végzi, — hogy az igazságszolgáltatás nagy érdeke abirák kinevezése tekintetében is az impérium kizárólagos hatalmi körével szemben menhelyet találjon ott, hol a társadalom legszentebb jogainak védelmét, nemcsak a törvény rideg szava, hanem egy magasztos hivatásának öntudatával, saját méltóságágának önérzetével biró s a társadalom közlelkiismeretét repraesentáló birói kar biztosítja. (Helyeslés.) — Ezután Mailáth György országbíró hosszabb, rendkívüli érdekkel hallgatott bestédben mondja el nézeteit a íenforgó kérdésre nézve. Előrebocsátja, hogy midőn az állandó bizottság a szóban forgó kérdést megvitatásra kitűzte, megvolt győződve, hogy annak tényleges megoldása és gyakorlati alkalmaiása most megtörténni nem fog; de időszerűnek tartotta megpendíteni ezen ügyet, mely, joggal mondhatja, majdnem égető kérdéssé vált. Nem is várt e kérdésre formális törvényjavaslatot, melynek készítése nem tartozik a jogászgyülés hivatása körébe, hanem várta, hogy határozott enuntiatio történjék e kérdésben oly irányban, a mint azt a jogászi közvélemény szükségesnek tartja. (Helyeslés.) „Grünther beterjesztett inditványa ily enunciatiót tartalmaz s rámutat ama sebre, mely nézete szerint sajog a bíróság- te sté n. Ez azon indok, melyből azt elfogadja. Nem hódol e tekintetben Mirabeau állításának, — melyről különben sem tudja, hogy akkor 4ett-e, midőn XVI. Lajossal alkuban állott, vagy pedig akkor, midőn a demagógia hátán dictálovrá emelkedett, (Élénk tetszésnyilatkozatok) — hogy az oly testület, mely maga magát egészíti kí, végtére monstrummá válhatik. Hiszen ott van a hétszemélyes tábla, melynek szintén volt candidátionális joga; igaz, hogy korlátozva volt e jog, épen ugy, mint az indítványban a'ánltatik, mert a király a candidatiótól eltekinthetett, a mi azonban igen ritkán tőrtént, ugy, hogy a hétszemélyes tábla tényleg 150 éven át maga magát egészítette ki. Mégis döntvényei Magyarországon törvényt pótoltak és oly köztisztelet környezte, melyre nézve azt kívánná, hogy az hazáakban minden biró curulis székéhez tapadjon. (Élénk helyeslés.) „Ep oly kevéssé fogadhatja el a birói függetlenségből merített érvet. A birói fü££etlensé£ mégf csak két évvel ezelőtt lucus a non lucendo volt; mert azon birői függetlenség, mely minden pillanatban, habár szervezés ürügye alatt, talán kerülő utakon,raegtáinadható,—függetlenségnek nem nevezhető. (Zajos helyeslés.) a függetlenség is megfér a hatalommal, mert a független biró kétségkívül egyik nemét képezi a hatalomnak;—ott, hol a parlamentáris rendszer teljesen ki van fejlődve, hol a pártura]om érdekuralommá válhatik, okvetleuül szükséges, hogy a nép tudja, hogy van egy hatalom, mely a pártok nuctuatiójától eltekintve, neki jogot és igazságot szolgáltat. (É'énk tetszés.) „Az mondatott, hogy a bíróságok candidátionális joga veszélyes az államra nézve. Hivatkozik ismét a hétszemélyes táblára. Az sokat dolgozott és ítélt, de azt most hallja először, hogy veszélyessé válhatott volna. Figyelmeztett II. Frigyes porosa király példájára, ki mint absolut uralkodó, meghajolt a birói hatalom előtt, mert tudta, hogy saját hatalmát csak az tartja fenn, ha a népben nem öli el azon hitet, hogy egy nemzet jogai nem csupán egy embernek önkényétől függenek. (Zajos helyeslés és tetszés.) „így van ez a köztársaságokban is. Azt tehát parlamentáris államokban sem tarthatja szerencsétlenségnek, ha a birónak nemcsak fÜ££etlenséo:e biztositatik, hanem biztosíttatik aziránt is, hogy ha érdemes az előléptetésre, mellőztetni nem fog. (Helyeslés.) „Különben is szomorú állása van a birónak. A törvény kizárta a közéletből, maga a törvény csinált a bíróságból kasztot. A birák ellátása sem olyan, hogy valaki nagyon vágyódjék ezen állás után, mert hiszen egy bankintézet számvivőjének van annyi fizetése, mint egy kir. táblai birónak. Ha tehát a köztiszteleten kivül a fiatal embert valami buzdíthatja arra, hogy ezen háládatlan pályát válaszsza, az bizonyára csak abban áll, hogy a törvény oltalma alatt áll, s hogy egyrés/.t el nem mozdítható, másrészt nem mellőzhető. „Nyíltan megmondja, az intelem, sőt a tillak >zás egy nemét látja G'dnlher indiloanyában s azért ahhoz minden hozzátétel nélkül hozzájárul. (Zajos hosszas éljenzés és taps.) Garay Dezső előadó kijelentvén, hogy visszavonja módositványát s Cseraegi indítványára szavaz; rövid vita után, először Csemegi halasztási indítványa tűzetik ki szavazásra, melyet a többség nem fogadott el. Ezután Grünther inditványa tüzetett ki, mely nagy többségig el elfogadtatott. Okt. 21-ki szakosztályi ülések. Az 1-ső szakosztályban délelőtt a tárgysorozat második kérdése vétetett tanácskozás alá a „követelések beszámításáról.u Weinmann Fülöp az előadó hosszabban kiterjeszkedik a compensátió fogalmára. A felvetett kérdésre — szerinte — feleletet adni sem hivatva, sem képesítve ajo80*