Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 75. szám

300 A megtartott árverési eljárás ellen végrehajtást szenvedett fél semm. panaszt adott be. A Semmit ő szék azt elvetette ; „mert az árverés elótt kellően közzétett feltételek 3-ik pontjának rendelkezése mellett, a budapesti M. Kereskedelmi bank záloglevelei, mint nem óvadékképes kötelező okmányok, bánatpénzképen elfogadhatók nem voltak; ezek helyett óvadékképes értékpapirok, a kitűzött törvényes határidő alatt, az eljárási jkönyv szerint bemutatva nem lettek, és a perr. 439. §. által megállapított határidő meg lett tartva; „egyébiránt pedig az árverési eljárás, a törvény által megszabott alaki szabályok figyelembe vételével tartatott meg." (1879. sept. 24. — 18461. sz. a.) A bérleti szerződés, melyet harmadik személy meghízottjaként, valamely perben fellépett egyén az ellenféllel kötött, s ki a per megindításra, illetőleg perbeli képviseletre való megbízását igazolni tartozik, ezen megbízás hiányát nem pótolja. Tóth Lajos mint Csipkés János megbízottja — S c h m i d t Miklós e. 29 frt iránt a margittai j bíróság elótt pert indított, melyben f. év jan. 24. kelt Ítélettel alperes elmarasztatott, s felebbezéssel élt. — A k i r. tábla 1879. márczitis 26. — 3750. sz. Ítéletével az első bíróságit indokaiból helybenhagyta. Alperes a kir. tábla Ítélete ellen semm. panaszt adott be. A Sem mitőszék ugy az első, mint a másod bíróság ítéletét a megelőző peres eljárással együtt hivatalból megsemmisítette (297. §. 15. p. — 304. §.) Mert „Tóth Lajos mint Csipkés Sándor megbízottja indítván meg a pert, erreí megbízatását igazolni tartozott volna. „Az A. alatt becsatolt bérleti szerződés, melyet Tóth Lajos, mint Csipkés Sándor állítólagos megbízottja kötött alperessel, — a jelzett hiányt nem pótolja, — márcsak annálfogva sem, minthogy a szerződés kötésérei megbízás, a perek megindítására, ille őleg a képviseletre való megbízást, mint azt a perr. 88. § ra megkívánja, magában nem foglalja. „Mert ezek szerint Tóth Lajos a felperes nevében meghatalmazás nélkül járván el, — a perben hozott ireleteket az eljárással együtt a perr. 297. §. 15. p. alakján, figyelemmel a perr. 304. $-szára — megsemmisíteni kellett." (1879. sept. 23. — 14740. sz a.) Azon körü'mény, miszerint felperesnek a kir. tábla elleni felebbezvénye ügyvédének ellenjegyzésével ellátva s kútalapján annak neve s lakhelye kitéve nincs, mint egyszerű ügyvédi mulasztásba felebbezoény visszautasítására alapul nem szóigálhat • a mint a hiány-pótlás elrendelésének elmulasztása sem indokolhatja a harmad bírósági ítélet megsemmisítését. Kludák József — Neugebauer Miksa e. 4240 frt 67 kr. iránt a bpesti tszék előtt pert folytatván — ebben a kir. tábla Ítélete ellen beadott fe!ebbezvényt a tszék elfogadta s felterjesztette. Ezt alperes semm. panaszszal támadta meg — A Semmitősz ék a/t elvetette; mert az első bíróságnak oly végzése ellen, melylyel valamely szabály ellenes felebbviteli beadvány felterjesztését elrendelésem, panasznak helye nincs, minthogy a felebbviteli bíróságok hivatalból is kötelesek, a felebbviteli beadványok alaki kellékeit megvizsgálni; s a felebbező fél ellenfelére sérelem csak abból származhatik, ha a felebbviteli bíróság a szabály ellenes felebbezvényt elfogadja." (1879. jan. 2S. — 1017. sz. a.) A per további folyamában a legf I télős z ék is Ítéletet hozott, mely ellen alperes szinte semm. panaszszal élt. A Semmit ő szék ezt ist elvetette ; „mert felperes ügyvéde meghatalmazványát a keresetlevélhez csatolván, a perr. 85. §. b. pontjának megsértéséről s ó nem lehet; hanem azon körülmény, miszerint felperesnek a másod bíróság ítélete ellen beadott felebbezvénye, perbeli ügyvédének ellenjegyzésével ellátva, s annak neve s lakhelye, a felebbezvény küllapján kitéve nincs, egyszerűen az ügyvéd részéről elkövetett mulasztást képez, mely miatt a felebbezvényt, sem az első-, sem a 3-ad bíróság vissza nem utasíthatta, hanemcsak a hiánypótlását rendelhette volna el, — a mit ugyan elmulasztottak, — e körülmény azonban a 3-ad bíróság ítéletének megsemmisítésére elegendő okul nem szolgálhat; minthogy a semm. panasz iránt kínálgatott felperesi ügyvéd nem vonta kétségbe, hogy a kérdés alatti felebbezvényt ő irta, s beismerte, hogy arra nevét csak elnézésből nem jegyezte fel." (1879. sept. 23. — 16627. sz. a.) Kinevezések. A király b. Calice Henriket első, Kállay Benőt negyedik rangosztályu osztályfőnökké nevezte ki a közös belügyministeriuniban. Az ígazságügyminister, Máriás sy Árpád kassai kir. törvényszéki aljegyzőt, ugyanezen kir. tszékhez jegyzővé, Nyilván Flórián nagysomkuti kir. járásbirósági végrehajtót, a beszterczei, ! Machaletzky Emil nagy-becskereki kir. törvényszéki dijta| lan joggyakornokot, a nagy-becskereki, és Rajka Albert kolozsvári kir. törvényszéki dijas joggyakornokot, a kolozsvári kir. törvényszékhez, továbbá Tischler Domokos beszterczei kir. járásbirósági dijas joggvakornokot, a teleki, A dám György | pestvidéki kir. törvényszéki dijas joggyakornokot, a gödöllői kir. járásbírósághoz aljegyzőkké, végre Kunszt Márton gettai kir. járásbirósági díjtalan kezelő gyakornokot, a fehértemplomi, P á 11 P. Gábor újvidéki m. kir. postagyakornokot pedig a brassói, és Unger Kálmán komáromi kir. törvényszéki dijnokot, a komáromi kir. törvényszékhez Írnokká nevezte ki, T a t a y Ferencz battonyai kir. jbirósági aljegyzőt, a debreczeni kir. törvényszék* hez, E m b e r y István kalocsai kir. tszéki irodaigazgatót, a nyíregyházi kir. törvényszékhez helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi minister, a m. n. múzeumnál üresedésbe jött könyvtárőri állomásra, a Széchényi család legidösbjének, gróf Széchényi Kálmánnak kijelölése folytán, székhelyj Majláth Bélát nevezte ki. Az igazságügyminister, Villányi Alajos pestvidéki kir. törvényszéki segédtelekkönyvvezetőt, ugyanezen kir. tszékhez telekkönyvvezetővé, Virág Zsigmond zilahi kir. törvényszéki dijnokot pedig a zilahi kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTYÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.