Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 73. szám

291 per útján a sértett fél megtámadni jogosult, — az pedig, hogy a bejegyzés nyilván eredetileg érvénytelenül történt, a fentebbiek folytán nyilvánvaló; de ettől eltekintve is a feljegyzés nem ád jogot, — csak a jog érvényesítése esetére az elsőbbséget biztosítja; és igy az, hogy a feljegyzett jog létezett-e? — eperben épen ugymegvitatható,mintha a feljegyzés meg sem történt volna. Felperesek kereseti joga tehát elenyészvén őket keresetükkel stb. stb. Alegf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét megváltoztatván, felperesek kereseti jogát megállapította s azt a perérdem elbírálására utasította. Indokok: „Felperesek a kereseti ingatlanokra nézve tulajdoni igényüket Á. illetve B. osztályos levelekből származtatják; ezek szerint pedig bizonyítva van, hogy 1839-ben elhunyt közös apa Reissacker Jakab örökhagyó hagyatékához tartozott kereseti úrbéri telek iránt felperesek s időközben elhalt nővérük Zsuzsanna, férjezett Binder Mártonné között oly egyesség létesült, melyszerint azok tulajdona oly korlátozással ruháztatott említett nővérük Zsuzsannára, hogy az ennek magtalan elhalálozása, illetőleg férje Binder M. elhunyta után, felperesekre származzon vissza. „Habár kétséget nem szenved, hogy az A. osztályos levél örökségi jog szabályozását tartalmazza: de miután felperesek nővére 1845-ben magtalanul elhalálozván, — azon feltétel, melytől felperesek örökségi joga tétetett függővé, a mondott évben beállott s felperesek örökségi jogukat, elhunyt nővérük férjével ugyanazon évben kötött B. alatti szerződés által tettleg annyiban érvényesítették, hogy maguknak a tulajdon jogot fentartván, nővérük férjének csak a kezelési, illetőleg haszonélvezeti jogot engedték át: kétséget nem szenved az sem, hogy a kereseti ingatlanoknak felperesek általi birtokbavétele, nem az örökségi jog érvényesítésétől, hanem Binder M. haszonélvezeti jogának, ennek 1875. évben történt elhunytávali megszűntétől függött. „Mármost annak tekintetbe vételével, hogy felpere* sek ezen szerződésileg megszerzett ingatlanokra nézve, tulajdonjoguk biztosítása tekintetéből, bejelentett tulajdoni igényüket a telekk rend. 1. R. 3. §-nak megfelelőleg D. birói határozat tanúságaként telekkönyvileg feljegyeztették: az ügy ezen állásában a felperesek által tényleg megszerzett, tehát nem a bekövetkező öröklési jogra állapított tulajdoni keresetükre — az ősis. pat, 6. §-sza alkalmazást nem nyerhet; — ennélfogva" stb. (1879. aug. 13. — 8143. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Az 50 frlot meg nem haladó pénzköveteléseket tárgyazó keresetek, a kisebb polg. peres ügyek birói illetőségéből el nem vonhatók azért, mert a kamatok hozzászámüásával 50 forinton túl mennek. Buzáth Kajetán — Uray Miklós e. 83 frt 21 kr. értékig kiszolgáltatott gyógyszerek árának megfizetésére a beregszászi jbiróság előtt pert indított, — melyben alperes makacsságból lett marasztalva, s ez okból igazolással élt, melynek a jbiróság f. év jun. 21. — 4324. sz. végzésével helyt nem adott. Alperes sem m. panaszára — ASemmitőszék a neheztelt végzést az egész eljárással együtt, a perr. 297. §. 3. p. és részben a 304. §. alkalmazásával megsemmisítette, s felperest a kisebb polg. peres ügyek bíróságához utasította; „mert a keresetlevél, s aí, ahhoz aláírás nélküli egyszerű másolatban mellékelt je gyzék szerint, állítólag kiszolgáltatott gyógyszerek értéke 41 frt 80 krra terjed,— a kereseti 83 frt 21 kr. pedig a kamatok hozzá számításával keletkezett; — tekintettel tehát arra, hogy pénzkövetelése ket tárgyazó keresetek, melyek összege a járulékokon kivül 50 frtot meg nem halad, az 1877:22. tcz. 11. §. szerint a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá tartoznak; következve azok a hivatolt törvény 1. §-szában kijelölt, s a 15. §. szerint illetékes birák előtt érvényesitendók : az ekkép kijelölt ügybiróság illetőségétől pedig eltérésnek helye nincs : „azon törvénynek 1878. évi márczius 1. történt életbeléptetése után beadott kereset hivatalból lett volna visszautasítandó stb. (1879. aug. 26. — 16685. sz. a.) A felperes, ki a keresete benyújtásakor még kitkoru volt, a per folyamában nagykorúságát elérvén^ s az elrendelt póttárgyalásnál saját személyében a perben tovább is résztoevén : az előbbi kiskorúság már nem szolgálhal alapul az eljárás s ítélet megsemmisítésére. Papp Katalin — Waldman Jakab e. 267 frt 76 kr. iránt a nagy-szőlősi jbíróságnál sommás pert folytatván, az abban hozott ítélet felebbeztetett. A k i r. t á b 1 a f. év jul. 14. hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette. A Semmitőszék itt a 304. §-szt alkalmazhatónak nem találta; „mert jóllehet a családi értesítő szerint alperes a kereset benyújtásakor, s annak első tárgyalása alkalmával még kiskorú volt; minthogy azonban a per folyama alatt nagykorúságát elérte, s a kir. tábla feloldó végzése folytán tartott ujabb tárgyalásnál megbizott ügyvéde által saját személyében tovább is a perben résztvett s ezáltal a korábbi perbeli cselekményeket is magáévá tettnek tekinkintendő: annálfogva azon körülmény, hogy alperes perbeidéztetése s az első tárgyaláskor még kiskorú völt, — a perbeli eljárás s ítélet megsemmisítésére most már alapul nem szolgálhat." (1879. aug. 26. — 17073. sz. a.) Végrehajtató, az ingatlanra kért végrehajtás elrendelhetése végett, nem köteles kérvényében kimutatni, hogy a végrehajtási zálogjog bekebelezése ellen akadály fenn nem forog. Gaszner Béla közjegyző — özv. Gruttner Pál né s érdektársai ellen 11 frt 80 kr. közjegyzői dijai tekintetéből, melyek részére Grutner Pál hagyatéka körül tett eljárásában megállapitattak, alperesek mint Grutner Pál örököseinek ingatlanjára vezetendő kiel. végrehajtást kérelmezett abpesti tszéknél. A tsz ék f. év május 31. — 20779. sz. végzésével azt megtagadta, mert a kijelölt ingatlan vagyon még nincs az örökhagyó Gutnerre telekkönyvezve, hanem jelenleg Barta s Doda eladó nevén áll. Közbevetett se mm. panaszára — A Semmitőszék a tszék végzésétmegsemmitette; (297. §. 18. p.) „mert az ingatlanra kért végrehajtás elrendelhetése végett, végrehajtató a perr. 348. §. szerint, nem köteles végreh. kérvényében azt is kimutatni, hogy a végreh. zálogjog bekebelezése ellen, a telekk. állás szerint akadály fenn nem forog; eziránt különben is nem a végrehajtást rendelő bíróság, hanem a telekk. hatóság levén hivatva határozni; „az pedig, hogy a végrehajtás alapját képező, s 73*