Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 69. szám

Budapest, 1879. péntek, sept. 19. 69. szám. Huszonegyedik évfolyam. A julins-septemberi elöfiz. időszak e najiok­lmn lejárván, — tisztelettel felkérjük előfize­tőinket, szíveskedjenek az előfizetés megnjitása iránt mielőbb intézkedni. — Hagy köszönettel vennők, ha lapnnk támogatói hatás- és ismeret­ségi körükben előfizetőink szaporítására közre­működnének. — Az év elejéről még teljes példá­nyokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezen­túl is évnegyedre 2 irt, fél évre 4 irt, egész évre 8 forint. Bűnvádi jogeset. Nem ügyvédi megbízásból keletkezett bűnvádi panaszok. Csik-delnei Kánja József birtokos e. többrend­beli csalás és sikkasztás miatt a csik-szeredai tszék 1878. sept. 14. kelt vádbatározata folytán — az 1879. évi apr. 4. 5. s 7. napján megtartott végtárgyalás befejeztével — a tszék apr. 7. Ítéletet hozott — melyben vád­lott a panaszos Lukács János kárára. „I. A Miklós János s András Lajostól, sommás kere­seti Ítélet alapján követelt 175 frt elsajátítása czéljából, 1875. sept. 15. s 1876. aug. 9. kelt okmányok által elkö­vetett csalás — „II. A 7015 frt 83 kr. követeiésróli kötvények, s terményekrő!i tartozási jegyzékek eltulajdonítása, — a végből Mártonfalván 1875. apr. 27. kelt bamis átruhá­zási záradékok kieszközlése által csalás — „III. A bánkfalvi Csedő Ignácz s több más úrbére­sektől Lukács János részére Ruszuj Ferencz által meg­vásárolt Balázsi féle úrbéri igényeknek saját nevében tör­tént bejelentése s azok utáni 1655 frt úrbéri kötvények­nek saját nevérei kiutaltatása s igy eltulajdonítása által 1875. sept. 11. 22. és 1876. íebr. 28. elkövetett csalás — „IV. A zsögödi 285. tapolczai 1297. s madarasi 255. sz. telekjben foglalt 39,0ü0 frt értékű fekvőségnek saját részére szóló ajárjdékozá:-áról és egyezménynek czimzett életjáradéki szerződéssé történt átváltoztatásáról— 1876. apr. 27. kelt két rendbeli hamis magán okirat készítése, s az első hamis okiratnak a tulajdoni s haszonélvezeti jog biztosítása czéljából való telekk. bekebelezése iránt 1876. aug. 29. Lukács J. ellen intézett beadvány által elköve­tett csalás — „V. 1876. apr. 27. kelt elismerés czimü 1200 forint állítólagos évi haszonélvezeti dijnak 60ü0 frt összegben állítólag 5 évre előre történt lefizetéséről szóló okirat ké­szítése által elkövetett csalás — „VI. Mártonfalván 1875-ben hó s nap kihagyásával kelt nyugtának, mint 1200 frt haszonélvezeti dijnak ter­més elhasználásáért 1875. sz.-győrtől 1876. sz.-györgyig történt lefizetéséről szóló okirat készítése általi csalás — „VII. Mártonfalván 1876. jun. 13. kelt 1184 forint kölcsönről szóló adóslevél készítése általi csalás — „bűntényében bűnösnek kimondatik s 3 évi súlyos börtönre ítéltetik. Egyszersmind a 17 db legnagyobb­részt kötelezvényekre vezetett Lukács János által eszkö­zölt átruházási záradékok — ugy 6 db okmány-nyugták, átruházások, egyezmények stb. érvényteleneknek kimon­datnak, károsult örökösei követeléseikkel polgári útra uta­sitatván. „Ellenben a 148 fit értékű zálogtárgyak eltulajdo­nítása általi csalás vádja alól, — ugy Bálint Rozália ká­rára elkövetett sikkasztási kihágás vádja alól — bizonyí­tékok elégtelenségéből felmentetik." A marosvásárhelyi kir. tábla 1879. június 23. az első bír. Ítéletet a III. IV. V. és VII. alatti csalási bűntényekre, ugy Bálint Rozáliára vonatkozó bűnösséget illetőleg hhagyta — ellenben az I. II. s VI. alatti vádak alól részint tényálladék hiányából, részint bizonyítékok elégtelenségéből vádlottat felmentette; a záradék s okmá­nyok tekintetéből pedig, az első ítélet feloldásával, káro­sultnak örököseit magánjogi igényeikkel a polgári tör­vény útjára utasította. A büntetés mértékére nézve szinte hhagyta azzal, hogy az 1876. aug. 30-tól szenvedett vizsgálati fogsága börtönbüntetésébe beszámítandó. Különösen következő indokolással: „A Miklós s Andrásféle követelés elsajátítást illetőleg felmentendő, mert azt, hogy ezen követelés károsult által jogérvényesen vádlottra ruháztatott, igazolja az azt meg­ítélő ítéletre károsult által sajatkezüleg irt s aláirt zára­dék. Károsult, ki az átruházást beismeri, azt hozza fel, hogy azt nem tulajdonjoggal ruházta át, hanemcsak könnyebb beperelhetés végett; de ezt, illetőleg az ügylet szinlegességét nem bizonyította; sőt Miklós tanú valja, hogy Lukács a megítélt s hozzávett pénzt tőle el nem fo­gadta, azt mondván: hogy Kánya nélkül nem veszi át, mert reá van ruházva. De beperlés végett át sem ruház­hatta, mert nem kellett többé perelni, már az ügy ítélet­tel eldöntve levén. „A 148 frt értékű zálogtárgyak eltulajdonítására nézve is felmentendő, mert az adásvevésnél jelen voltDe­sans J. tanú határozottan valja, hogy azokat károsult a vádlottnak eladta 5 de a szerződést károsult sajátkezüleg is aláirta; mig ellenben károsultnak azon semmivel sem bizcnyitott állítása, hogy a szerződés színleges volt sárra ő károsult azon előadása folytán biratott reá, mintha ily zálogüzlettől nagy adót kellene fizetnie, ha napfényre jönne — figyelembe nem jöhet. „A 7015 frt követelések s termény tartozásoknak ha­mis átruházási (1876. apr. 27. kelt) okiratok s záradékok általi eltulajdonítására nézre azért; mert azon körülmény, hogy vádlott ugyanaz nap több egymással ellentétes, sőt hihetetlen tartalmú szerződéseket Íratott alá károsul­tai, s hogy maga vádlott beismerte, mikép azok károsult előtt fel nem olvastattak, — eljárását gyanússá teszik 69

Next

/
Thumbnails
Contents