Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 69. szám

Budapest, 1879. péntek, sept. 19. 69. szám. Huszonegyedik évfolyam. A julins-septemberi elöfiz. időszak e najioklmn lejárván, — tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megnjitása iránt mielőbb intézkedni. — Hagy köszönettel vennők, ha lapnnk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 irt, fél évre 4 irt, egész évre 8 forint. Bűnvádi jogeset. Nem ügyvédi megbízásból keletkezett bűnvádi panaszok. Csik-delnei Kánja József birtokos e. többrendbeli csalás és sikkasztás miatt a csik-szeredai tszék 1878. sept. 14. kelt vádbatározata folytán — az 1879. évi apr. 4. 5. s 7. napján megtartott végtárgyalás befejeztével — a tszék apr. 7. Ítéletet hozott — melyben vádlott a panaszos Lukács János kárára. „I. A Miklós János s András Lajostól, sommás kereseti Ítélet alapján követelt 175 frt elsajátítása czéljából, 1875. sept. 15. s 1876. aug. 9. kelt okmányok által elkövetett csalás — „II. A 7015 frt 83 kr. követeiésróli kötvények, s terményekrő!i tartozási jegyzékek eltulajdonítása, — a végből Mártonfalván 1875. apr. 27. kelt bamis átruházási záradékok kieszközlése által csalás — „III. A bánkfalvi Csedő Ignácz s több más úrbéresektől Lukács János részére Ruszuj Ferencz által megvásárolt Balázsi féle úrbéri igényeknek saját nevében történt bejelentése s azok utáni 1655 frt úrbéri kötvényeknek saját nevérei kiutaltatása s igy eltulajdonítása által 1875. sept. 11. 22. és 1876. íebr. 28. elkövetett csalás — „IV. A zsögödi 285. tapolczai 1297. s madarasi 255. sz. telekjben foglalt 39,0ü0 frt értékű fekvőségnek saját részére szóló ajárjdékozá:-áról és egyezménynek czimzett életjáradéki szerződéssé történt átváltoztatásáról— 1876. apr. 27. kelt két rendbeli hamis magán okirat készítése, s az első hamis okiratnak a tulajdoni s haszonélvezeti jog biztosítása czéljából való telekk. bekebelezése iránt 1876. aug. 29. Lukács J. ellen intézett beadvány által elkövetett csalás — „V. 1876. apr. 27. kelt elismerés czimü 1200 forint állítólagos évi haszonélvezeti dijnak 60ü0 frt összegben állítólag 5 évre előre történt lefizetéséről szóló okirat készítése által elkövetett csalás — „VI. Mártonfalván 1875-ben hó s nap kihagyásával kelt nyugtának, mint 1200 frt haszonélvezeti dijnak termés elhasználásáért 1875. sz.-győrtől 1876. sz.-györgyig történt lefizetéséről szóló okirat készítése általi csalás — „VII. Mártonfalván 1876. jun. 13. kelt 1184 forint kölcsönről szóló adóslevél készítése általi csalás — „bűntényében bűnösnek kimondatik s 3 évi súlyos börtönre ítéltetik. Egyszersmind a 17 db legnagyobbrészt kötelezvényekre vezetett Lukács János által eszközölt átruházási záradékok — ugy 6 db okmány-nyugták, átruházások, egyezmények stb. érvényteleneknek kimondatnak, károsult örökösei követeléseikkel polgári útra utasitatván. „Ellenben a 148 fit értékű zálogtárgyak eltulajdonítása általi csalás vádja alól, — ugy Bálint Rozália kárára elkövetett sikkasztási kihágás vádja alól — bizonyítékok elégtelenségéből felmentetik." A marosvásárhelyi kir. tábla 1879. június 23. az első bír. Ítéletet a III. IV. V. és VII. alatti csalási bűntényekre, ugy Bálint Rozáliára vonatkozó bűnösséget illetőleg hhagyta — ellenben az I. II. s VI. alatti vádak alól részint tényálladék hiányából, részint bizonyítékok elégtelenségéből vádlottat felmentette; a záradék s okmányok tekintetéből pedig, az első ítélet feloldásával, károsultnak örököseit magánjogi igényeikkel a polgári törvény útjára utasította. A büntetés mértékére nézve szinte hhagyta azzal, hogy az 1876. aug. 30-tól szenvedett vizsgálati fogsága börtönbüntetésébe beszámítandó. Különösen következő indokolással: „A Miklós s Andrásféle követelés elsajátítást illetőleg felmentendő, mert azt, hogy ezen követelés károsult által jogérvényesen vádlottra ruháztatott, igazolja az azt megítélő ítéletre károsult által sajatkezüleg irt s aláirt záradék. Károsult, ki az átruházást beismeri, azt hozza fel, hogy azt nem tulajdonjoggal ruházta át, hanemcsak könnyebb beperelhetés végett; de ezt, illetőleg az ügylet szinlegességét nem bizonyította; sőt Miklós tanú valja, hogy Lukács a megítélt s hozzávett pénzt tőle el nem fogadta, azt mondván: hogy Kánya nélkül nem veszi át, mert reá van ruházva. De beperlés végett át sem ruházhatta, mert nem kellett többé perelni, már az ügy ítélettel eldöntve levén. „A 148 frt értékű zálogtárgyak eltulajdonítására nézve is felmentendő, mert az adásvevésnél jelen voltDesans J. tanú határozottan valja, hogy azokat károsult a vádlottnak eladta 5 de a szerződést károsult sajátkezüleg is aláirta; mig ellenben károsultnak azon semmivel sem bizcnyitott állítása, hogy a szerződés színleges volt sárra ő károsult azon előadása folytán biratott reá, mintha ily zálogüzlettől nagy adót kellene fizetnie, ha napfényre jönne — figyelembe nem jöhet. „A 7015 frt követelések s termény tartozásoknak hamis átruházási (1876. apr. 27. kelt) okiratok s záradékok általi eltulajdonítására nézre azért; mert azon körülmény, hogy vádlott ugyanaz nap több egymással ellentétes, sőt hihetetlen tartalmú szerződéseket Íratott alá károsultai, s hogy maga vádlott beismerte, mikép azok károsult előtt fel nem olvastattak, — eljárását gyanússá teszik 69