Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 68. szám

Budapest, 1879. kedd, sept. 16. 68. szám. Huszonegyedik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogeset: Ügyvédi munkadíjak megállapítása. — Keresk. döntvények. — Semmitőszéki döntvények. — Rendeletek. A julius-sept emberi eiőíiz. időszak e napúkban lejárván, — tiszt elet fel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — H'agy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 írt, egész évre § forint. Az ügyvédi munkadíj nem az ügyvéd hatalmában nem álló eredmény, hanem az általa kezelt ügynek fontossága, s abbani pontos s törvényszerű eljárása s fáradozása szerint mérlege%endö, — tehát tekintettel különösen az ügyvéd által kezelt jogügylet, s eljárásának jelentékenyebb minőségű tárgyaira. Az ügyvéd ugyanazon fét részéről reá bízott több rendbeli ügyben járván el, — abból hogy az minden egyes ügyben eljárási dijait felszámítani, es bíróilag megállapitatni elmulasztotta, — korántsem következtethető, hogy azokat utólagosan többé nem is követetheti, Schulek Gusztáv ügyvéd — Szmrecsányi János né e. 909 frt 92 kr. ügyvédi munkadij s kiadások fizetésére 1878. májusban az eperjesi j bíróság előtt sommás pert iiiditott — melyben a jbiróság 1879. márcz. 11. — 560. sz. a. Ítéletet hozván, felperest keresetével elutasította s 37 frt perköltségben marasztalta; ^ „Mert annak előrebocsátásával, hogy a kereset alapjául vett költségjegyzék szeriut, felperes az alperest mint ügyvéd alig egy évig képviselte, a nélkül azonban, begy a reá bizott peres s perenkivüli csekély ügyek idejét annyira igénybevehették volna, hogy más felek képviseletében akadályoztatott volna, — mivel költségjegyzéki felszámítása szerint is Eperjesről csak 8 alkalommal távozott, mire ha az elért eredményt tekintjük, alig volt szükség, miután azt hely etUsités útján is hason sikerrel eszközölheté. ,Mert felperes azon állítása, hogy alperest lelkiismerettel s felülmulhatlan odaadással képviselte — mi ha igazoltatnék is, a túlzott felszámítás birói megállapítására indokul nem szolgálhatna — az általa becsatolt iratokban ntmesak nem találja alapját, sőt épen felperes által keresetleveléhez csatolt Q. a. levél tartalma szerint, felperestől a képviselet azért vonatott vissza, mivel a reá bizott ügyek egyikében sem volt képes alperes óhajtott érdekeit előmozdítani. „Mert a költségjegyzék (A) egynémely tételének — sommás visszahelyezés — megvizsgálásánál akadályul szolgált az is, hogy felperes egy birői határozatot sem mutatott ftl, melyből azt, b« gy az eljárt bíróság részére mennyi munkadijat s költséget állapított m^g — kivenni lehetne. Pedig perügytkbeni ügyvédi munkadijak s költségek megállapítására nézve, helyes meghatározást csak a perbírósága hozhat, s az alig hihető, hogy az érintett perügyekben dijai s költségei felszámítását, vagy bírói megállapításának kérelmezését elmulasztotta volna. „Ezek előzetes figyelembevétele után felperes elutasítandó volt; mert A. költségjegyzék szerint alperestőt 962 frt 93 krt kspott — ezzel pedig dijai s költségeire nézve teljesen kielégítettnek s megjutalmazottnak tekintendő. „A készkiadás czimén felszámított 563 frt 40 kr. bíróilag 4 65 frt 5 krra volt mérféklendő; mivel az informatió czimén fizetett 30 frtot teljestn mellőzni kellett, miután az a felsőbb bíróságoknál ki van zárva. A háromszorosan felszámított 68 írt 35 kr. bélyegcsonkitás nem volt alperesre róható, miután azt felperes mulasztása idé te elő. Felperes ugyanis előlegeket kapott, melyekből első sorban a felmerült készkiadásokat fedezni lett volna köteles, — mit ha elmulasztott, az ebből felmerült hátrány is csak őt sújthatja; — de annak kifizetése különben sem igazoltatott. : „Tekintve azonban, hogy alperes a 2. sz. alattiban felperes javára készkiadás czimén 492 frt 75 krt fogadott el — ezt bíróilag is figyelembe venni kellett. „A mi a munkadíjul felszámított 1322 frt 50 krt illeti, — ez is oly túlzott felszámítás, mely 426 frtra csak azért mérsékeltetett, mivel maga alperes a 2. */. alattiban annyiban való megítélését nem ellenezte. Mert ha ezen díj-felszámítások kellőleg figyelembe vétetnek, még 426 frtban sem lett volna megállapitható; mivel még azon esetben is, ha a képviselet alig egyévi tartama alatt felperes csupán alperes ügyeire fordította volna idejét, tekintve az általa ellátott ügyek mennyi- s minőségét és az aiokban kifejtett munka eredményt — 1322 frt 50 krt joggal követelnie nem lehet. Mert ha az A. a. munkadíjak szemügyre vétetnek, kitűnik, hogy felperes legfőbb teendője a levél Írásban állott, s irt is 69 levelet, felszámítva ezekért 304 frt 5') krt. holütt ily czimén felperes, minden levél után 1 frt ő0 kr. számítva 72 frt 45 krt követelhetne; így tehát maga a levélirási díjból 232 frt 5 kr. levonandó; figyelembe nem véve azon körülményt, miszerint felperes tetszése szerinti mennyiségben Írhatta azokat. „Mert felperes C00 frt napi dijat számit ugyan fel, de tekintve a napok számát, mely 31 et tesz ki, és azt, hogy utazása költségeit külön számította fel, — s azok érintetlenül hagyattak *, — zsinórmértékül véve egy tszéki biró napidiját, ily czimén részére csak 155 frt jár. s így utazás czimeni felszámítása 445 frttal több. „Felszámít továbbá felperes a bélyegcsonkitási ügyekbt n felfolyamodáíaiért 51 frt 50 krt — mi teljesen 68