Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 64. szám

255 Sterk Sahmon tokaji bej. kereskedő — a M. k. kincstár e. a jogügyek igazgatója általi képviseletében — 1879. május 28. a bpesti keresk. tszékhez keresetlevelet adott be 101,323 frt 8 21 kr. tőke s jár. iránt — favásárlást tartalmazó szerződés nem teljesítéséből eredt kár megtérítéséül — minthogy felperes a m. szigeti m. k. bányaigazgatóság kerületében termelt, s ipar telepen gyártott faárakra nézve a kincstárral évek óta keresk. összeköttetésben levén,— 1877-ben ajánlatot tett azon bányaigazgatósághoz, készpénz 6zetés mellett 160,000 frt erejéig fanemnek vásárlására, 80,000 frtig egészséges szálfák s 80,000 frtig fűrészáruk vásárlására. Ezen ajánlat elfogadtatott, s az adásveyési szerződés a ker. törv. 336. §. értelmében jogérvényesen megköttetett; tudtára adatván, hogy az erdőhivatalok már utasitattak a fanemüek kiadatására. Midőn azonban a végett jelentkezett, utasítás hiányának ürügye alatt a fa kiadása megtagadtatott s habár minden utat felkeresett, a pénzügyminister segélyét is felkérte — a faáruk kiszolgáltatását, a szerződés teljesítését még sem eszközölhette ki. — Azért most a törvény útjára tért át. A keresk. tszé k 1879. június 24. — 46566. sz. a. a fürész áruk eladására vonatkozólag illetőségét megállapította, különösen a tárgyi illetőséget azért, mert azon termelők ügyletei (ker. t. 259. §. b. p.) kik terményeiket át- vagy feldolgozzák, a mennyiben ezen iparág a kis ipar körét haladja — keresk. ügyletet képeznek; midőn tehát az állam 80,000 frt értékű gőzfürész által feldolgozott fürészárukat elád, tekintve ezen áruk nagy mennyiségére s az előállitás módjára, az idézett törvény szerint kétségtelenül oly ügyletet kötött, mely reá nézve is, ki ezen iparágot iparszerüleg folytatja, kereskedelminek tekintendő. Az ezen ügyletből felmerült peres kérdés tehát keresk. bíróság illetékessége alá tartozik. (Elj. rend. 5. §.) „Ellenben a szálfák tekintetében — az illetektelenség mondatott ki, mert ezen szállításnál a fa sem fel-, sem át nem dolgoztatik, hanem csak oly kezdetleges munka szükségeltetik, mely a termények legnagyobb részénél véghezviendő, hogy azok forgalmi czikket képezhessenek stb. stb. Az állam tehát akkor, midőn állítólag szálfákat adott el felperesnek, oly ügyletet nem kötött, mely kereskedelmi lenne. Alperes semm. panaszt emelt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a m. k. kincstárt szenvedőleg érdeklő perekben, ugy a perr. 84. §.— mint az 1870. sept. 26. —16791. sz. igazs. min. rendelet 1. pontja szerint a képviseletre a m. k. jogügyek igazgatósága van hivatva; minthogy pedig az Budapesten székel,—a kereset feletti eljárásra a perr. 30. §-hoz képest a helyi bíróság illetékes; és „mert a kereseti fürészáruk eladása, a mennyiben a fa gőzfürész által feldolgoztatik, a keresk. törv. 259. §. b. pontja szerint kereskedelmi ügyletet képez ; következve az eljáró tszék mint keresk. bíróság szabályszerüleg mondotta ki magát illetékesnek."(1879. aug. 21.—I6765.sz.a.) A házalók kereskedelmi ügylelek tekintetében, a kereskedelmi törvény intézkedései alól kivéve nincsenek, — és azon hely keresk. bírósága elölt perelhet dk, hol mini házaló kereskedők üzletüknél fogva tartózkodnak. Elzer János morvaországi vászonkereskedő — Grresor János volt jászberényi most krasznahorkai lakos s házaló gyolcsárus e. 1145 frt 60 kr. mint az átvett gyolcsáruk ki nem fizetett árának megfizetése iránt közjegyzőileg hiteles könyvkivonat [A.) alapján 1878. októbe rben a jászberényitszék mint keresk. hatóság előtt pert indított.— Alperes kifogásolta az illetőséget azon alapon, mert rendes lakhelye árvamegyei Kraszuahorka község, hol háza s telke van — s Jászberénybe, Szolnokra s más helyekre csak házalni jár — miért reá a perr. 31. §. nem alkalmazható, miután ennek csak azon esetben van helye, ha valakinek rendes lakhelye nincsen, hanem felváltva hol itt, hol ott tartózkodik. Éső csak házaló, kinek ügyletei, mint a kereset is a ker. törv. 5. §. értelmében keresk. ügyleteket nem képeznek. Azokra s jelen keresetre is tehát a keresk. bíróság nem illetékes. A tszék f. év május 9. — i438. sz. végzésével a kifogásokat elvetette ; mert a Krasznahorka s Jászberény községi bizonyítványokkal, s tanúvallomásával igazoltatott, hogy alperes, habár krasznahorkai illetőségű, de mint házaló kereskedő, üzleténél fogva nemcsak tartózkodik Jászberényben, hanem itt állandó áruraktárt is tart; a perr. 31. §. szerint pedig az adós tartózkodása helyénok bírósága előtt is perelhető. — Nem vétethetett figyelembe alperes azon kifogása sem, hogy reá nézve ezen ügy kereskedelmi ügyletet nem képez, miután fentebbi bizonyítékokból világosan kitűnik, miszerint alperes házaló kereskedő. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keresk. törv. 5. §. szerint a házalókra azon törvénynek csupán a kereskedelmi czégekre, s a könyvs czégvezetésre vonatkozó intézkedései nem alkalma/ hatók; kereskedelmi ügyletek tekintetében azonban a házalók a kereseti törvény intézkedési alól kivéve nincsenek; s így a keresk. tszék tárgyi illetőségét a keresk. törv. 258. § 1. p. szerint — a helyi illetőtőséget pedig a neheztelt végzés indokainál fogva helyesen állapította meg." (1879. aug. 6. — 16140. sz. a.) Senimitöszéki döntvények. A kiskornak, kiknek nevében pereltetik, örökösök levén; az hogy a kereset a gyámi minőség igazolása mellett, a kiskorúak gyámja által inditatott, hivatalból észlelendő semmiségi emelet nem képez — és pedig a miatt sem, hogy a gyám nem mindannyi örökös nevében lépett fel, s hogy az alperes is egyik örökös. Felső Béni mint Felső Péter hagyatéki gondnoka s úgyis mint kiskorú Felső Gábor sLőrincz gyámja — Molnár Jánosné e. 270 frt 90 kr. iránt a kalocsai jbiróság előtt pert indított — melyben hozott Ítélet felebbeztetett. A kir. tábla itt hivatalból érvényesítendő semm. esetet észlelt; mert felperesül a hagyaték képviseletében annak gondnoka s a kiskorúak gyámja lépett fel — holott az csak &z örökösök által képviseltethetik s jelen esetben az alperes is örökösnek igazoltatott. A Semmitőszék uem találta itt a 304. §-szt alkalmazhatónak; „mert felperes a keresetet úgyis mint kiskorú Felső Grábor s Lőrincz gyámja indítván, s gyámi minőségét is igazolván: a per örökösök által indítottnak tekintendő; s ezen nem változtat az, hogy a gyám nem mindannyi örökös nevében lépett fel, sőt hogy az alperes is egyik örökös; mert azon kérdés: váljon jogosítva volt-e a gyám a keresetet csak két örökös nevében indítani, s azok nevében alperes ellen követeléssel fellépni — érdemleges kér64*