Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 64. szám

Budapest, 1879. péntek, augustus 29. 64. szám. Huszonegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Kölcsönügylet haszonbérlet helyett. — Örökség kézhezvétele (Vége). — Keresk. döntv. — Sem. döntvények. Jogeset. Azon haszonbérletnek czimzelí ügylet, melynél fogva bizonyos pénzösszeg előleges átadása mellett valamely birtok használata átengedtelik vgy, hogy vissza nem fizetés esetében az illető még egy évig maradhasson a birtokban — a lénykörülmények s adatok szerint nem haszonbérleti, hanem kölcsön ügy létnek levén tekintendő -, a birtok tulajdonosa azon időre haszonbért követelni jogosítva nincs, — a kölcsönzött, de időre vissza nem fizetett összeg, az átadott birtok használata által egyenli telvén ki. Pornóthi Mihály — Kaufman Kálmán e. 960 frt fél évi haszonbérfizetésére az ipolysági jbíróság előtt 1878. évben pert indított, melynek tanú kihallgatás melletti letárgyalása után a jbiróság 1878. nov. 14. — 7286. sz. a. felperest keresetétől elmozdította és 40 frt 50 kr. perköltségben marasztalta — felperesi ügyvéd díj s költségeit 20 — alperesiét 45 frtban állapítván meg következő indokolással: „A közjegyzői (A. a.) okirat szerint kötött jogügylet, kölcsönügyletnek tekintetvén, melyszerint az 1920 frt kölcsönösszeg fejében, alperesnek a birtok oly feltétel mellett adatott át, hogyha felperes a kölcsön összeget 1877. sept. l-jén le nem fizetné, a birtok 1878. sept, l-ig fog alperesnél maradni; tniböl következik, hogy akkor a kérdéses összeg fogja képezni, a két évi haszonbérletképi használat kiegyenlítését. „Felperes téveeen értelmezi a kereset alapját tevő okmányt, a mennyiben azt állítja 1-ső pontjában kimondva lenni, hogy az 1920 frt csak egy évi, illetve 1877. sept. l-ig fizettetett bérletkép — mely állítást s felfogást maga az 1-ső pont határozattan megczáfolja. Mert a mellett, hogy alperes jogosítva volt a birtokot 1877. sept. l-ig használni, — felperes kötelezte magát a kérdéses összeget visszafizetni, s alperes az okmány 6. pontja szerint, az összegnek 1877. sept. 1. napja előtt történendett lefizetése előtt jogositva volt a birtok ezen évi fele termését magának megtartani; — az okmány 1. s 2. pontja világos és határozott értelménél fogva, visszafizetés nélkül az 1920 frt a birtok használata és illetve bérlete fejében az 1877. évre kiegyenlítettnek nem tekinthető, és miután az 1. pontban a birtok használata nem fizetés esetén 1878. sept. l-ig hagyatik alperesnél, — felperes, miután a kérdéses összeget csakugyan le nem fizette, — nincs jogositva az 1878. évre a birtok használata fejében haszonbért követelni. Minthogy felperes azt, hogy a2 okmány 1. pontjában világosan kifejezett megállapodáson kivül,a jogügylet megbeszélése alkalmával, egy másik pont oly értelemben hozatott volna szóba, hogy az esetben, ha alperes a birtokot 1878. évben birná, ezen évi bérlet fejében tartozand 1920 frtot fizetni, — nem igazolta, — miért felperest keresetétől elmozdítani stb. kellett. Akir. tábla alperest a kereseti bérösszegben, kése delmi kamataiban s 30 frt perköltségben elmarasztalta. „mert a kereset alapját képező A. a. közjegyzői okirat 1. pontja kikezdósében határozottan ki van jelentve, hogy alperes a felperestói annak birtokát 1920 frtért 1877. sept. l-ig lejárandó időtartamra veszi haszonbérbe. Ennek folytán azonban, a mennyiben azon esetre, ha felperes bérbeadó, az alperesileg lefizetett fentebbi bérösszeget 1877. sept. l-ig alperesnek vissza nem fizetné, s igya haszonbéri szerződés megszüntetésére vonatkozólag a felek által megállapított eset be nem állana — a hivatkozott 1. pont azon intézkedést is tartalmazza, hogy a bér-' let 1878. sept. l-ig fentartatik, — de arról nem rendelkezik, hogy ezen további egy évi bérleti időtartamra a haszonbérlő alperes micsoda haszonbért tartozik fizetni, miért a szerződő felek által halgatag az előbbi évi haszonbér iránti megállapodás elfogadottnak tekintendő volt.— Annyival is inkább pedig, mivel a bérleti birtok a felperes jogelődje és Ernszt Áron közt létrejött, beperesitett bérleti szerződés tanúsága szerint, megelőző években évenkint 2000 frtért volt haszonbérbeadva, és azonfelül a haszonbérbe adónak több rendbeli jelentékeny szolgálmány biztositatott. Ennélfogva alperes azon állítása, hogy ő az 1877 — 1878. évi bérleti időszakra is a felperesnek lefizetett 1920 frtért vette volna bérletbe a birtokot, bíróilag hitelt érdemlőnek nem vehető. „De a tanuk vallomása sem szolgálhat alp. állítás támogatására, mivel annak végén határozottan ki van jelentve, mikép az A. okirat 1. pontja a szerződő felek akaratjának megfelelőleg, hiven van szerkesztve; — ebben pedig az nem foglaltatik, mintha az 1877 — I878.évre • alperes a birtokot visszteher nélkül fogná bérben birni; következőleg a vallomás azon része, melyszerint a tanú azt állitja, hogy a szerződő felek abban állapodtak meg, mikép az 1877—1878. évre alperes viszteher nélkül fogja birni a bérleti birtokot, ~~ ugyanazon vallomás végével ellenmondásban levén, — annak hiteltadni annálkevésbé lehet, mivel fel sem tehető, hogy azon esetre, ha ily fontos és épen nem valószínű megállapodás jött volna létre a felek közt, annak az okiratot felvevő közjegyző az okiratban világosan kifejezést nem adott volna. „Ennélfogva tekintettel arra is, hogy a közj. okirat 6. pontja, mely egyébiránt a 11. pont által lényeges változást szenvedett, — sem nyújt semmi támpontot arra, hogy az 1877. sept. l-ig tartó időtartamra szerződésileg megállapított 1920 frt bérösszeg által 1877 sept. 1-től 1878. sept. l-ig tartó egy évi időszakra járandó haszonbér is kielégítettnek tekintethetnék. — De ily értelmezés mellett a fenforgó jogügylet szinleges haszonbéri szerződésbe burkolt oly kölcsönszerződésnek is lenne tekintendő, mely az 1877: VIII. tcz. által tiltott uzsora szerződést képez, — a mennyiben ilykép alperes az 1. évre fizetendő 1920 frtnyi haszonvételt két évre fogná húzni 64