Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 61. szám

243 egész perbeli eljárástf és perdöntő végzést hivatalból meg- \ senimisitendőnek nem találta; „tekintve, hogy a mennyiben felperes kereseti joga az általa becsatolt bizonyítékok által, a törvény rendeletének megfelelőleg igazolva nem lenne, a felebbezési bíróság van hivatva a felett határozni; a mennyiben pedig a hiányok pótlását szükségesnek látná, ezirányban is saját hatáskörében intézkedhetik." (1879. jun. 26. —12982.sz.a.) Az 1874. évben elrendeli végrehajtás folytán, a hivatalnok 1876. évig húzott fizetéséből a hitelező az előző foglaltatok miatt kielégítést nem nyerhetvén, — s ily helyzetben az előbbi váltó eljárás hatálya alatti elévülés be nem alván; miután a végrehajtás megkísérlése az 1876. évre is esik: az 1869. apr. S-ki rendelet által kiszabott elévülési idő a jelenlegi váltóeljárás előtt letétinek nem tekinthető. Müller D. — Du schan e k Vilmos ellen összes ingóságaira folytatólagos kielégítési végrehajtásért folyamodott a bpesti váltó keresk. Észékhez — 48 frt váltóösszeg erejéig. A marasztaló Ítélet még 1874-ben hozatott s a végrehajtás akkor elrendeltetett, különösen alperes hivatalnoki fizetésére is. A váltó tsz ék f. év május 23. — 38997. sz. végzésével azt megtagadta; mert 1874 óta semminemű végrehajtási lépés nem tétetvén, s nem igazoltatván, hogy a letiltott fizetésből kielégítés eddiggelé azért nem történhetett, mivel az korábbi foglaltatok részére adatott ki: a végreh. jog elévültnek veendő (1869. apr. 8-ki váltó végr. szab. 67. §.) melyet az uj váltóeljárás fel nem élesztett; és tekintettel arra, hogy a fizetésre vezetett végrehajtás, a mennyiben felperes a foglalási sorrend miatt nem nyert volna kielégítést, az ugyanazon szolgálat folytán nyert nyugdíjra is kiterjed. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a bpesti váltó tszék végzését megsemmisítette; (Yáltó elj, 91. §. b. p.) „mert 1. felperes a semm. panaszhoz csatolt B. alatti levéllel, — mely egyébiránt a folytatólagos végreh. kérvényhez lett volna melléklendő, — hitelesen kimutattad hogy alperes a lefoglalt fizetését 1876. deczemberig tényleg élvezte, — s abból felperes követelése csakis azért ném nyert kielégítést, mert az más előző fogialtatók részére fizettetett ki. E tényállás mellett pedig felp. követelése a korábbi váltóeljárás hatálya alatt elévültnek nem tekinthető; miután a végrehajtás megkísérlése mindenesetre áz 1876. évre is esik, s eszerint az 1869. apr. 8. min. rend. 67. §-ban szabott elévülési idő, a jelenlegi váltó eljárás életbe lépte előtt nem telt le. „2. Mert a mennyiben felperesnek, a korábbi végrehajtás által a fizetésre nyert végrehajtási joga az alperes által jelenleg élvezett nyugdíjra kiterjedőnek tekinthető volna is, — ez mindenesetre oly jogot képezne, melyről felperes tetszése szerint lemondhat, — s ennélfogva ez alapon a kérvény elutasítására törvényes ok annálkevésbé forog fenn, mert felperes az alperesnek öszszes ingó vagyonára kért folyt, végrehajtást.* (1879. jun. 25. — 13442. sz. a.) Seinmitószéki döntvények. A kincstár állal adóhátralék miatt, valamely boltbérlő ellen foganatosított végrehajtásból, a háztulajdonos által származtatott kár térilés iránti keresetével azon alapon utasital ván el, minthogy keresete alapját, melynek igazolása nélkül ily ügy polgári perúton meg nem bírálható, ki nem mutatta: felpereskeresetével érdemileg s nem illetőségi szempontból elutasítottnak tekintendő. Cz. János — a M. k. államkincstár e. 1131 frt 56. kr. kár megtéritése iránt 1878. septemberben a bpesti tszék előtt pert indított — minthogy bizonyos Abeles felperes házában bolthelyiséget tartván bérben, miután ellene a kincstár részéről végrehajtás foganatositatott, ingóságai, melyek 2000 frtra voltak becsülve— 148frtért elfecséreltettek, mi által felperes bérkövetelése a kereseti összegig fedezetlen maradt — csak 112 frtot kapván meg házbérben. A tszék f. év apr. 22. — 12655. sz. a. ítéletében felperest keresetével elutasította és 50 frt perköltségben marasztalta; mert az adóvégrehajtások az 187G:XY. tcz. értelmében közigazgatási úton teljesítetnek ; s annak 54. §. értelmében az azok körül felmerülő sérelmek is közig, uton orvosoltatnak; továbbá mert az 1869: IV. tcz. 1. §. szerint a bíróságok a közig, hatóságok hatáskörébe nem avatkozhatnak; annak kimondása is, hogy Abeles e. teljesített adóvégrehajtásnál követtetett-e el törvénybe ütköző szabálytalanság s ezért kit terhel a felelőség, — a közig, hatóságot illeti; s miután ez eddig kimondva nincs, sőt felperesnek az adófelügyelőséghez beadott panasza még el sem intéztetett, felperest keresetével a felvett kereseti alap nem igazolása, s itt el nem birálhatása miatt elutasítani kellett. Felperes sem m. panasz t adott be. ASemmitőszék azt elvetette; „mert az első bíróság neheztelt ítéletének indokolása szerint magát illetéktelennek ki nem mondotta, hauam azt jelentette ki, hogy panaszttevő keresete alapját, melynek mint előfeltételnek igazolása nélkül, a jelen ügy az ítéletben hívatolt törvényeknél fogva polgári peruton, az első bíróság nézete szerint meg nem bírálható, — ki nem mutatta; panaszkodó tehát keresetével érdemileg s nem illetőségi szempontból utasitatott el. (1879. június 18. — 12591. sz. a.) A pazarlás miatti zárlat s gondnokság alá helyezés iránti kérelmek tárgyalása, ugy az előbbi, mint az 1878. évi szabályok értelmében, a rendes perekre előirt írásbeli eljárás kizártával^ jegyzőkönyvileg s bírói vezetés mellett eszközlendő. D o b r ó Sándor s Éva—M i k 1 ó s János s neje Nagy Zs. e. a pécsi tszéknél tékozlás miatt zárlat s gondnokság alá helyezés elrendelését kérelmezték. A tszék f. év roarcz. 24. kelt ítéletével felpereseket főleg kereseti halmozottság alapján elutasította. A k i r. tábla pedig 304. §. alapján felterjesztette; mert ily kérelmek beadásuk idejében érvényestörvények szerint, a rendes eljárás kizárásával, perenkivüli vizsgálati uton voltak tárgyalandók, s elintézendők; az ujabb (1878-ki) törvény szerint pedig jkönyvi eljárás alá tartoznak. A Semmitőszék a tszék Ítéletét s eljárását hivatalból mégsem misitette; (297. §. 1. p. 304. §.) „tekintve, hogy a pazarlás miatti zárlat s gondnokság alá helyezés iránt előterjesztett kérelem tárgyalása, ugy a jelen ügybeli kereset beadásakor, a perr. 337. §. értelmében fennállott szabályok, — mint az ítélet hozatalakor már hatályban volt 1878. apr. 20 ki igazs. min. rend. 33. 11. s köv. §§. szerint a rendes perekre nézve előszabott írásbeli eljárás kizárásával, jegyzőkönyvileg, 61*