Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 55. szám

218 BÍtatni; és felperesnek az egész előleg vissza nem ítéltetvén, a beszámithatáshoz kötött feltétel nem teljesült; — egyszersmind alperes emiitett viszonkövetelése saját beismerése szerint is külön egyességen 8 így külön jogczimen is alapul, s mint olyan e perben együtt meg nem ítélhető." (1879. jul. 8. — 6462. sz. a.) Kereskedclemjogi döntvények. A heresh. törv. 174. §. által az egyes részvényeseknek engedeti kereseti jog csak peres eljárás utján érvényesíthető, mely eljárás helyt nem foghal oly kereset alapján, melyben ellenfél nem lett megnevezve. Kemény Samu s érdektársai mint részvényesek f. év apr. 23. a kaposvári tszék mint keresk. bírósághoz keresetet adtak be, melyben a ,Kaposvári segélyszövetkezet' f. év márcz. 25. tartott közgyűlésének összes határozatait megsemmisitetni kérik, — de a mely keresetlevélen ellenfelet nem neveznek meg. A tszék f. év május 14. kelt végzésével azt kijavítás végett visszaadatni rendelte, mint olyat, mely a ker< sk. elj. rend. 9. 14. §§-ainak ugy a perr. 67. §-nak meg nem felel. Ez e. se mm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keresk. törvény 174. §-szában az egyes részvényeseknek engedett kereseti jog csak peres eljárás útján érvényesíthető — peres eljárás pedig ellenfél nélkül helyt nem foghatván, — az eljáró bíróság az eljár. szab. 9. 14. §§. alapján a peres eljárás megindítására nem alkalmas keresetet helyesen utasította vissza." (1879. jul. 9. — 13922. sz. a.) A végrehajihalóság záradékával ellátott franczia bírósági határozat jogérvényesnek levén tekintendő, s abban az illető fél — képviselője előadása folytán mint kereskedő levén feltüntetve, a reá nézve kereskedelminek tekintendő jogügylet, a kereskedelmi illetékesség tárgyát képezi. Rosenberg József bpesti lakos mint Bobelle s fia czég engedményese — Steinlmre párisi kereskedő e. 3000 frt fizetésére f. év márcziusban a bpesti keresk. tszék előtt pert indított — miutánSteinelőbb temesvári lakos az ott létezett Stein Imre s társa czégnek Bobelle irányábani 3000 frt tartozása kiegyenlítését még 1864-ben A. szerint mint készfizető kezes magára válalta, s a kifizetést kötelezte, mihelyt a csőd megszüntetési végzés létre jön, — mi 1867-ben meg is történt, de Stein kötelezettségének eleget nem tett, — időközben pedig Párisba költözött s keresk. üzletét ott folytatta. Rosenberg engedménye alapján őt a párisi tszék előtt beperelte, de mivel mind Bobelle, mind Stein idegenek, a franczia bírósági illetékesség meg nem állapitatott — az előleges biztosítás azonban javára 1879. apr. 1. fentartatott, meddig a permeginditást igazolnia kellett. (1879. jan. 14. ítélet.) Alperes kifogásolja az illetékességet, mert ő az A. kötelező kiállításakor nem volt kereskedő — de nem is lehetett, minthogy a keresetlevél szerint is akkor csőd alatt állott; de maga Bobelle sem kereskedő. Az A. alatti ügylet reá nézve keresk. ügyletet egyátalán nem képez, mivel elhalt attya váltóadóságainak általa — alperes — és édes annya által magukra válalt kiegyenlítésére vonatkozik. — Felperes ezek ellenében hivatkozik, különösen a párisi birÖsag1 É. alatti íteletére (illetékességi kérdésben), melyben igazoltatik, hogy ő magát kereskedőnek mondja s abban mint illyen jeleztetik. A keresk. tszék f. év május 16. — 35730. sz. a. illetőségét megállapította; m ert alperes elismerte, hogy a ,Stein Imre s társ' czég beltagja volt, mely czég kereskedői czég minőségével bír (C. hiv. bizony.), melyet a csődnyitás egymaga meg nem szüntetett — miért beigazolt, hogy az A. kiállításakor kereskedő volt, s igya kereseti ügylet kereskedelminek tekintendő(ker. 260. 261.§§.) De kereskedelminek tekintendő azért is, mert a C. áltil a főadós keresk. minősége is igazoltatik s a főadóság szintén keresk. ügyletnek veendő, s ekkép az abból származó készfizető kezesség is. Alperes semm. panaszszal ólt. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a végrehajthatóság záradékával ellátott, s azért jogérvényesnek tekintendő párisi bíróságnak E a. határozata szerint teljesen kétségtelen: hogy alperes párisi kereskedő, s hogy a kérdésben forgó jogügylet épen az ő részéről kereskedelmi ügyletnek, valamint az abból keletkezett kereset a keresk. bíróság illetékességéhez tartozónak nyilvánitatott. — Hogy pedig panaszttevő Ügyvéde ily értelembeni nyilatkozatot a franczia törvények szerint, ellentétben a magyar perr. 258. §. szabályaival — kötelezőleg nem tehetett volna, az bebizonyitatlanul maradt s azért figyelembe nem vétethetett. Ezen s a neheztelt végzésben foglalt egyébb okokból stb. stb." (1879. jul. 9. — 13608. sz. a.) A biztosítási végrehajtás kivétel nélkül a Xtsza1, mint a ,/7<na< megbízottjának pénztárába befolyt s befolyandó biztosítási dijakra foganatositatván', azok. végrehajtási kiulalványozása is elrendelendő a nélkü^ hogy előzetesen bhonyilandó lenne^ azon fizetések kik által s mikor teljesítetlek? Hafner János bodafalvi lakosnak — a ,Hazal bizt. társaság, illetőleg csődtömege elleni végrehajtási — 1275 frt 57 kr. tőke s 120 frt 10 kr. költségre vonatkozó ügyében,a bpesti keresk. tszék még 1877. évi87661. sz. végzésével a biztosítása ,Tisza' biztosító társulat minta ,Haza' megbízottjánál b efo ly t biztosítási dijakra elrendeltetett s foganatositatott. Ennek folytán felperes f. év april 1. folyamodott, hogy a fentérintett összeg részére az emiitett dijakból utaiványoztassék ki. A bpesti keresk. tszék f. év apr 25. — 29490. sz. végzésével annak helyt nem adott, mert a kérdéses dijak mindaddig ki nem utalványozhatok, mig felperes részletesen és számszerűleg ki nem mutatja, hogy a csak átalánosságban lefoglalt életbiztosítási dijak ki által, mikor, és mily összegben fizetettek a ,Tisza' bizt. társaság mint a ,Haza' meghatalmazottja pénztárába. Végrehajtató semm. panaszára — A Semmi tő szók a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 18. p.) s a tszéket a végreh. kérvény újbóli elintézésére utasította ; „mert az 1877. évi 87661. sz. végzés folytán felperes javára a biztos, végrehajtás mindazon biztosítási dijakra kivétel nélkül foganatosítatván, melyek a ,Tiszae bizt. társaság mint a ,Házal bizt. társaság megbizottjának pénztárába befolytak s befolyandnak ^felperes tekintetében teljesen közömbös, hogy az említett fizetések kik által, s mikor teljesítettek? s azért őt ezen körülmények előzetes bebizonyítására kötelezni nem lehet, hanem részére a kielégítési végrehajtás — a mennyiben ilyennek