Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 52. szám

207 a részjegy névértékének 50 °/0 erejéig csakis az aláiró volna felel elő s, s másrészt nem zárják ki azt, hogy ugyanezen felelőséggel a részvényes is tartozzék* — azon részvényes ki a rószvényjftgynek a? aláiró általi átruházás folytán, a részvénytársasággal egyenes viszonyba lépett, s az aláíró után ennek s egyátalában a részvényesnek a törvényben, illetve az alapszabályokban meghatározott jogaik gyakorlatába jutott." A kir. tábla f. év apr. 2. 1114. sz. a. megváltoztatta a tszék Ítéletét, s felperest keresetével elutasította; Indokok: „Felperes a megsemmisített 4 darab, az alperes nevére jegyzett rész vény névértékének 50°/0-kából még befizetetlen, részvényenként 6 frtnak s kamatjainak, hirdetési dijnak megfizetésére alperest mint a felperes népbank részvényesót kérte köteleztetni. — A részvényesek jogait s kötelezettségeit megállapitó alapszab. 21. §. szerint a részvénytőke befizetését elmulasztó részvényes ellen az igazgatóság jogositva van az elmaradt fizetést törvény útján behajtani, vagy az ily részjegyeket semmiseknek nyilvánitani. — Alperes tárgyaláskor beismerte ugyan, hogy a befizetést elhatározó (A. a.) közgyűlési határozatnak eleget nem tett; de mivel felperes a keresetében maga adta elő, hogy a miatt a felsorolt részvényjegyeket megsemmisítette, és a megsemmisítést a részvénykönyvben keresztülvezette; tehát,hogy az esetre alapszabályilag vagylagosan biztosított jogai egyikét igénybevette ; és mivel az alapszab. idézett szakaszának azon értelmet— hogy a részjegyek megsemmisítése mellett, a részvénytársaság az elmaradt fizetést is behajtani jogosított legyen, — adni nem lehet; továbbá, mivel a keresk. tör v. 171. §-sza nem a részvényes, hanem az ettől jogilag különböző s a részvénytársasággal más jogviszonyban álló részvény aláiró irányában tartotta fenn, megsemmisítés esetére is, a részvény névértékének 50 °/0 erejéig fizetési kötelezettségét: ennélfogva kétségtelen, hogy alperes e. a kereseti követelés e jogalapon nem érvényesíthető. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét indokaiból hhagyta." (1879. július 2. — 520. sz. a.) Alkalmi egyesülés létrejöttének nem tekinthető, midőn a felek valamely vállalatból sem közös hasznot, sem közös veszteséget nem kaphatnak, hanem mindenikök a részére kijelölt területen a vállalatot önállóan folytatja, a nélkül, hogy az egyik területen felmerülő haszon vagy veszteség a másik külön területre jogosított felet egy átalában illetné. Takácsi Károly s 01 á h I m r e nagy fuvarosok Pesten — Schleisz Mihály szintén bpesti nagyfuvaros e. 7945 frt 50 kr.iránt a bpesti keresk. tszék előtt f. év april havában pert indítottak azon alapon, minthogy alperessel a főváros VIII. IX. kerületéből a házi szemét és utczai söpredék kifuvarozására nézve az árlejtés megtartása előtt oly alkalmi egyesülésre lépték, mikép alperes Írásbeli ajánlata elfogadtatván, ő a VIII. sfelp. a IX. kerületben fogják a fuvarozást eszközölni, ily kerületenként megosztatván közöttük a város által fizetendő jutalék s abból származó nyereség is, ugy hogy a IX. kerületre eső s havonkint fizetendő összeget alperes nekik tartozik kiszolgáltatni, — a főváros irányában aválalkozás alperes neve és felelősége alatt állván. Alperes elnyerte a vállalatot, s felperesek megtették az előkészületeket s annak idejében szekereikkel mégis jelentek; de alperes által visszautasitattak, az a IX. ker. fuvározást is maga kívánván teljesíteni. — Ez okból kár s elmaradt haszon fejében a kereseti összeget követelik. A keresk. tszék f. év május 9. — 33574. sz. a. magát illetéktelennek mondotta ki. Felperek se m m. p a n a sz t adtak be. A Semmitőszékaztelvetette ; „mert a kerek, törv. 62. §. szerint alkalmi egyesülés csak akkor jön létre, ha a társak egy vagy több keresk. ügylet tekintetében, közös haszon ós veszteségre egyesülnek, — e fókellék azonban a keresetben előadott tényállásnál teljesen hiányzik; miután e szerint a peres felek a válalatból se közös hasznot nem húzhatnak, se közös veszteséget nem szenvedhetnek, hanem mindenikük a részére állítólag jutott területen a vállalatot önállóan folytatja, az egyik területen felmerült haszon és veszteség a másik területre jogosított felet egyátalában nem illeti; s tekintve, hogy felperesek előadása szerint a fővárossal szemben egyedül alperes áll kötelezettségben —jelen esetben egyesülés közös válalatra egyátalában nem forog fenn." (1879. jul. 1. — 12619. sz a.) Az, hogy a hirdetés közlése, az azt közlő lap kiadóra nézve keresk. ügylelet képezhet, ép oly kevéssé bírhat befolyással a kereskedelmi tárgyi illetőség megállapítására, mint az, hogy a lapkiadó czége bejegyezve van. Deutsch M. művészeti intézet bej. czég s a ,P. Journal* kiadója — Feachttnan Adolf e. a ,P.-Jourban megjelent hirdetésekért 22 frt dij megfizetésére abpesti V. ker. járás- mint keresk. biróság előtt 1879. május 3. sommás pert indított. Alperes kifogásolja az illetőséget, mert ő nem kereskedő. A járás- mint keresk. biróság azt elvetette — mi ellen alperes semm. panaszszal ólt. A Semmitőszék annak helyadott s az illetőségi végzést az egész eljárással együtt megsemmitette." (29 7. §. 2. 4. p.) „mert az, hogy alperes nem kereskedő, felperes által a tárgyalás folyamán hallgatag elismertetett; azon ügyletet illetőleg pedig, melyből felperes kereseti követelését származtatja, az, hogy ez alperest illetőleg keresk. ügyletet képezne, nem is állitatott; sőt az, tekintve annak minőségét s természetét, csak felperes bej. czéget illetőleg képezhet keresk. ügyletet; mi azonban ép oly kevésbé birhat befolyással a tárgyi illetőség megállapítására, — valamint nem birhat az, hogy felperes czége be van jegyezve." (1879. jul. 1.— 13612. sz. a.) A részvényes birtokában levő részvénynek, nevére a részvénykönyvbe való átíratása, mint a felek kőzd társasági viszonyból keletkező ügylet, kereskedelmi ügyletet képez. Tagányi István aradi ügyvéd — az Első aradi gyártelep részvény-társulat e. a 21. sz. gyártelepi részvénynek a részvénykönyvben nevére leendő átíratása, 14 frt közjegyzői dij s költségek s a perbeli költségek megfizetése iránt az aradi tszé k mint keresk. biróság előtt 1879. májusban rendes keresetet támasztott, miután alperes társulat 5 db. részvény tulajdonjogának megítélése iránt felperes s társa e pert folytatván, ebben a bíróságok jogerejüleg megállapították, mikép az 5-ik részvény tulajdonjoga felperest illeti; daczára ennek alperes a részvény nevére való átíratását megtagadta. Akeresk. illetőség kifogásoltatott. — A tszék f. év május 26. — 7060. sz. végzésével magát illetéknek mondottta ki; mert a felperes birtokában levő részvénynek a részvénykönyvben nevére 52*