Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 52. szám

Budapest, 1879. kedd, július 15. 52. szám. Huszonegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Vágvölgyi vasút biztos, ügy. — Kereskedelmi döntvények. — Jogeset: Zálogjog átkebelezés. A vágvölgyi vasút-társulat e. biztosítás. Teljes tanácsülési döntvény. A Semmitőszék jul. 2-ki plénumában következő Lét nagy fontosságú kérdés nyert elintézést: A forgalom alatt lévő vaspályák felszerelvényti külön mint ingóságok lefoglalhatók-e ?és 2-oraz ily vaspályák folyó jövedelmei mennyiben vehetők foglalás alá? E/.en kérdések elintézéséül következő döntvény bozatott: I. „Tekintve, hogy az 1868. évi I. les. 4. §-« a vasutat és tartozékait jogi tekintetben egy egésznek nyilvánítja, s a vasúti (öldlerület telekkönyti bevezetésének hatályát a tartozékokra is kiterjeszti: „Ez utóbbiak, — melyek alatt, ugg a vaspálya rendeltetéséből köcetkezlethetőleg, mint az engedély - okiratokban foglalt értelmezés szerint, az összes üzleli eszközök,valamint egyébb felszerelési tárgyak és állandó használatra szánt, a vaspálya teridelén létező minden anyagok értendők — a vaspálya és földterületétől elkülönített foglalás tárgyai nem lehelnek, hanem egyedül a födotoggal együtt vonhatók végrehajtás alá. IL A vasút jövedelmeiből szerzendö biztositás vagy kielégítés végett, a prrdt. 417. §-ban meghatározott végrehajtási eljárásnak nem lehet ugyan feltétlen helye, a mennyiben a törvény erejű vasulengedélyezési szabályok szerint, vasutak, a kormány beleegyezése nélkül, másra át nem ruházhatok: „az ellen azonban, hogy a vaspálya üzleti jövedelmeire a végrehajtás a prrdts 416. §-ához képest intéztessék, s e végből azok ellenőrzésére, valamint a végrehajtótól azokból megillető résznek maga idejébeni beszedésére zárgondnok rendellessék, akadály fenn nem forog, és az akhénti végrehajtás csak annyiban szenved korlátozást: mennyiben az üzlet tiszta nyereségén túl nem terjeszkedhetek; „A vasúti engedélyezések, és az üzleti rendszabályok tartalma szerint pedig a nyereség alatt azon fölösleg értetik: „a) mely a forgalmi kapcsolóiban álló más vaspályák tulajdonát képező leszámolási összegek levonása — }Jb) az üzlet kezelési és fentarlási költségeinek, (azon átalány befoglalásával, mely az államkincstár javára, a kormány felügyeleti joga gyakorlatával kapcsolatos kiadások megtéritése fejeben évenként fizetendő) teljes fedezése — és „c) az elsőbbségi kötvények vagy elsőbbségi részvény eh történyileg megállapított kamatainak, illetőleg törlesztési hányadának kifizetése után fenmarad. Jogesetül szolgált: A vág völgyi va s u t részvény-társaság 1000 ftos részkötelezvényeket bocsátott ki, mindenik ré^zkötelezvény névszerinti értékével felérő részt biztosítván a vasút telekkönyvében Strousberg javára bekebelezett 6,480,000 frt építési tőke jelzálogos követelésére, ugy a cs. k. nemzeti banknál 3000,000 írt erejéig leteendő biztosíték értékére. „Miután azonban utóbbi biztosítékot le sem tette, összes vagyonára pedig több mint 7 millió frt bekebeleztetek, — sőt összes ingó s ingatlan vagyona a magyar állam tulajdonába át is ment, az 1876. apr. 2. járó kamatokat sem fizette ki, a részkötvények több birtokosai, nevezetesen Kesslern János berlini kereskedő stb. nevezett társulat e. a pozsonyi tszék mint keresk. bíróságnál keresetet támasztottak, egyszersmind biztositás elrendelését kérelmezték a Pozsonyban találtató összes ingó vagyonára (338. §.) Ezt a tszék f. é. márcz. 29. — 5095. stb. sz. végzéseivel az ingóságokra elrendelte mi foganatositatott, és pedig a vasút tartozékaira, összes jövedelmeire s pénztári készletére. A foganatosítottbizt. eljárásé.alperes, ugy gr. Breuner E. Erdődy F. mint jelzálogos hitelezők semm. panaszt adtak be. A semm, panasz következőkép fejtetett ki. A bizt. végzés a biztosítást a társulat ingóságaira rendelte el, min a végrehajtók túlmentek, midőn oly dolgokat foglaltak le, melyek a vasút tartozékait képezik. A vasút ingatlan dolog, telekk. test, tehát tartozékai, melyek magokban véve ingók, jogi értelemben ingatlanoknak tekintendők •— annálinkább, minthogy a lefoglalt tárgyak u. m. gőzkocsik, vaggonok stb. mind oly természetűek, melyek nélkül a fődolog, a vaspálya nem használható, mely felszerelvények a pályával állandó kapcsolatba hozattak a czélból, hogy azon maradjanak s kiegészítő részeit képezzék. Ezek tehát nem tekinthetők oly ingóknak, melyek külön lefoglalhatók. — Tartozék alatt értendő mindaz, mi a fódologgal állandó kapcsolatban létezik,— ide tartoznak azon mellék dolgok is (pertinentiae), melyek nélkül a fődolog nem használható, vagy a melyeket a törvény vagy a dolog tulajdonosa annak állandó használatára rendelt. Nem szükséges, hogy ezen pertinentiae a fődolog alkatrészeit képezzék, — elég, ha a fődolog állandó használatára rendeltettek; minél csak az a lényeges, hogy a tartozék a—pertinentiae — a fődolog használatára rendeltetett, eme rendeltetés állandó, s ama kapcsolat tettleg létesitetett. — Nem szükséges azonban a fődolog s tartozék phisikai összeköttetése. Következik ezekből, mikép a vágvölgyi vasút ing lan telekk. testet képezvén mindazon mellék dolgok, melyek azzal az állandó használat czéljából összeköttetésbe hozattak, ingatlan tartozékainak tekintendők s így külön foglalás tárgyául nem szolgálhatnak. A lefoglalt pénzkészlet s jövendőbeli jövedelmek szintén az ingatlannak — a vasútnak tartozékait képezik, illetve bruttó jövedelmét,mi a perr. 417.§. szerint csakis az ingatlan bérbeadása útján vonható végrehajtás alá; mig abban oly összegek is foglalvák, melyek mint szállítási adók, a kincstár részére a vasút által a felektől beszedendók, de a kincstárnak átadatnak ; továbbá olyakis, melyek más vaspályák 52