Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 51. szám

203 szasngánah Jtitünésével, csak szerződés teljesítési, esetleg kártérit t sikereseihez van joga,nem pedig a vételtöli elálláshoz is. Ottöinösi Magyar Gryörgy— Koczó Pál ellen 4200 frt vételár visszafizetésére s 6241 frfc 60 kr. kár megtérítése iránt 1877. septemberben abpesti k eresk. tszék előtt pert indított, miuthogy tőle egy Grarett-féle gőztnozdonyt s cséplőgépet vásárolt, mely rosznak bizonyult be. A keresk. tszék 1878. decz. 6. — 59539. sz. a. alperest a 4200 frt vételár visszafizetésében, ennek kamataiban, 150 frt szállítási díjban (1. tétel) 105 frt uti költségben (6. tétel) s 258 frt perköltségben feltétlenül marasztalta,—felperes részérói egy gozuiozdony és cséplőgép (Garett-féle) visszaadásának kötelezettségével. — Ezentúl alperest 100 m. mázsa gabona (3. tét.) elveszése czimén 1000 frt. napszámok (4. tét.) stb árának s 1000 frt elmaradt nyereség (5. tét.) megtérítésében a felperes által leteendő becslőeskü feltétele alatt marasztalta el amiatt, hogy a gép rosszasága miatt 100 m. mázsa buza bennvesztett, s ezáltal 12 J0 frt kárt szenvedett, a részeseket 18 napig foglalkoztatás nélkül élelmeznie s fizetnie kellett „s elmaradt nyeresség czimén 1000 frt kárt szenvedett" stb stb.—Ellenben felperest 3000,illetőleg leszállítva 2000 frt kártéritési(2. tét.) keresetével feltétlenül elutasította; „mert a ker. törv. 348. §. szerint, ha az áru a törvényi kellékeknek meg nem felel, a vevőnek jogában áll az ügylettől elállani s azonfelül a kár megtérítését is követelni. — Fenforgó esetben a szakértőkkel tartott birói szemlénél a szakértők többségének véleménye szerint megállapitatott, mikép a felperes által vásárolt cséplőgép szerkezete egyátalán helytelen és oly hiányokkal bir, melyek nem pótolhatók, s hogy eszerint az czéljának meg nem felel. Minthogy továbbá az A. alattiban kikötött azon feltétel, melyszerint alperes a tőle vásárolt gépekért, a teljes, a gépgyártásban szokásos egy évi jótállást elválalta, — alperesnek mint eladónak a törvényben gyökeredző azon átalános kötelezettségét, hogy ő felperes mint vevő irányában, a/, ennek eladott gépek azon minőségéért, hogy azok közönséges rendeltetésüknek megfelelők, vagyis, hogy a gabona cséplésre alkalmasak legyenek, —• felelőséggel tartozik — nemcsak meg nem változtatta s a szavatosságot nemcsak ki nem zárta, sőt azt megerősítette; és minthogy a ker. törv. 1. §. szerint keresk. ügyekben, a kereskedelmi szokás csak azon esetben irányadó, midőn aziránt a törvény nem intézkedik: alperes azon érvelése, hogy ő csak a/,on jótállást vállalta el, melynek az ^.alattiban kifejezés adatott, s mely az •/. okmány szerint a gépgyártásnál divik, — teljesen alap nélküli; minthogy továbbá alperesnek a szakértők elleni azon kifogása, hogy azok kellő szakértelemmel nem bírnak, a B. jkönyvben kitüntetett minőéitvénye s felperes tagadásával szemben, mivel sem igazoltatott; s az eszközlött szakértői szemléé, tett alaki kifogása, azon oknál fogva, mert a B. jkönyvvel teljesen megczáf dtatik, továbbá, mert azt az alperesi szakértő által felmutatott D. a. vélemény is kizárja, végre mert, alperes a szemle e. jogorvoslattal nem élvén az alaki tekintetben jogerőre emelkedett, — figyelembe egyátalán nem vehető; s minthogy alperes oly lényeges körülményt, mely az ujabb szemle szükségét indokolná, fel nem hozott, az erre vonatkozó kérelme szintén mellőzendő volt; végre minthogy mind a gőzmozdony, mind a cséplőgép ^pen az alperes által kiállított A. okmány szerint, egy és ugyanazon alku, s ebből kifolyólag egyetlen ügylet tárgyát képezvén, azon alperesi érvelés, hogy ő legrosszabb esetben is csak a cséplőgép s nem egyszersmind a gőzmozdony visszavételére is lenne kötelezhető — teljesen alapuélküli: felperest az A. ügylettől jogosan elállottnak kimondani s alperest a gépek vételára, s ebből kifolyólag a bebizonyított kár megtérítésére is kötelezni kellett. „A mi a kárterítendő összeget s mennyiségét illeti — alperest részben feltétlenül részben feltételesen marasztalni, — részben pedig felperest keresetétől elmozdítani kellett. És pedig feltétlenül marasztalandó a gépszállitásra (I. tét.) felszámított 150 frtban, mert ő annak szükségességét s menyiségét elleniratilag nem kifogásolta (per. 159. §.); — a 105 frt útiköltségben pedig azért, mert eltekintve attól, hogy a nem kifogásolt II. J. K. L. levelekkel igazoltatott, mikép felperes a gépek helyreigazítása végett csakugyan kéntelen volt alperes üzlettelepére — Bpestre utazni: alperes elleniratában azt, hogy felperes Bpestre 3 ízben utazott, s hogy uti kiadása 105 forintra rúgott, hallgatag beismerte; azon állítását pedig, hogy azon utazások mulatási czélból történtek, szemben felperes tagadásával, mivel sem igazolta. „A 3. 4. 5. tétel alatti kárösszegekben szintén marasztalandó volt, hanemesak feltételesen, és pedig az elveszett gabona czimén (3. tét.) azért, mivel ugyanő azt, hogy a szalmában és pejvában 103 m. mázsa búza benveszett — elleniratában hallgatag beismerte, de ez a bírósági s felperesi szakértők véleményével is támogattatik; miért a kár fenforgása igazolva levén, a felszámított öszszeg mennyiségének bizonyítására felperesnek becslő eskü volt ítélendő, (perr. 237. §.) A 4. tétel alattiban pedig marasztalandó, mert a hit alatt kihallgatott Balog, Fencsel, Radics és Varga tanuk összhangzó vallomásával bizonyitatott, hogy a géphez felfog-idott s megnevezett munkások a gép rosszasága miatt 18 nap'g nem dolgozhattak s felperes őket mégis szerző lésüknél fogva díjazni s eltartani tartozott, s igy a kár fenforgása szintén bizonyos levén, a mennyiségre nézve itt is a becslő eskü alkalmazandó volt. —- Az elmaradt nyereségben végre (5. tét.) azért, mivel Varga, Tári Péter s József hit alatti vallomásaikkal igazoltatott, hogy felperes részért való cséplés iránt többekkel szerződést kötött, de azt n gép rosszasága miatt be nem tölthetvén, az elnyerendett résztől elesett(ker. törv. 272. §) az összeg kitudására szintén becslő eskü lei vén Ítélendő felperesnek. „Felperes a 2. tétel alatti kár czimén felszámított 2000 frt iránti keresetétől azért volt feltétlenül elmozdítandó ; mert eltekintve attól, hogy azon kár a gép rosszaságának nem szükségképi kifolyása, — mennyiben felperes azt, hogy gabonáját kellő időben más géppel ki nem csépeltethette, nem is állította ; továbbá azt, hogy annyi búzája termett, mikép abból lüOO m. mázsát okvetlenül eladhatott volna — s különösen azt, hogy 1000 mázsát nemcsak eladni szándékozott, hanem annyi iránt valósággal adásvevési szerződést is kötött — egyátalán mivel sem bizonyította. „A perkölrségben, daczára annak, hogy felperes csak részben lett nyertes, alperes feltétlenül marasztalandó volt, mert ugyanő a fókérdé>re nézve feltétlenül pervesztes." A kir. tábla 187.). febr. 11. — 160. sz. a. az első bir. ítéletet, mennyiben alperes 4200 frt vételár s kamatai, 150 frt szállítási költség s kamatai fizetésére köteleztetett, felperes pedig a 3000— illettve 2000 frt kár (2. tét.) követelésétől elmozditátott — helybenhagyta; egyebekben megváltoztatta s felperest fentebbi összegeken felüli keresetével feltétlenül elutasította, — a perköltségeket pedig kölcsönösen megszüntette; „mert: az e. bíróság Ítélete, mennyiben alperes a 51*