Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 4. szám

15 vei egybehangzó vallomásuk mi kételyt sem hagy aziránt, hogy Engel Jakab a zárlati javak tényleges birtokába a hitbizományos gróf Andrássy Dienes akaratából jutott s azt annak tudtával s beegyezésével gyakorolta. „Már pedig tekintve, hogy a hitbizományi javak tényleges birtoklása, vagyis azok hasznai s élvezete felett, csakis a hitbizományos van élte tartamára jogosítva rendelkezni; ehhezképest a hitbizomány gondnoka a hitbizományosnak a javak tettleges birtoklása iránti rendelkezéseit annak élte idején megnem támadhatja, s átalában a birtokjogot vitássá nem teheti, a hitizományi javak netáni szabálytalan kezelésének megszüntetése miatt; biztonsági óvintézkedések pedig nemcsak maga a hitbizományos, hanem az annak képében birláló 3-ik személy ellen is a perr. 21. §. reudolte eljárás utján mindenkor érvényesíthetők levén. „Minthogy e szerint panaszlott tényleges birtoklása a hitbizományos gr. Andrássy Díems akaratán alapszik ; minthogy továbbá a hitbizomány gondnoka a javak élvezetét a hitbizományostól vagy unnak jogán s nevében birláló alperestől elvonni nincs jogosítva, legkevésbé pedig maga részére, a kit a hitbizományi javak tényleges birtoklása sohasem illeti meg; és minthogy a tényleges birtoklás iránti rendelkezésre a hitbizományos mellőzésével jogosultsággal egyátalán nem bir; minthogy végre a hitbizományos és Engel Jakab közt fennálló jogviszony érvénye vagy érvénytelensége, kötelező vagy nem kötelező volta, a hitbizományi javak tettleges birtoka, haszonélvezete tekintetében, a zároltató gondnokra nézve egészen irreleváns; a mennyiben egyrészt ezen jogviszony egymagában az A, B. L. alattiak tanúságaként a hitbizományi vagyont nem csorbította, — másrészt pedig a haszonélvezethez nem a gondnok, hanem csak a hitbizományos bir jogos igénnyel; minthogy tehát a zárlat elrendelésének alapjául szolgált vélelem megdőlt: megdönteni, következve feloldani kellett az abból kifolyt zárlatot is.tf A kir. tábla 1878. június 14. — 31220. az. a. megváltoztatván a tszék végzését, kifogásoló Engel Jakabot kifogásaival, s biztosítéki kére'mável elutasította s a zárlatot továbbra is fentartatni rendelte következő indokokból: „Alperes azon kifogásai, melyek felperes zárlat kérési jogosultságára vonatkoznak, már is a Semmitőszék 1S77, május 29. — 10653. sz. határozatával elbírálva levén: ez úton többé figyelembe nem vetethetnek. — El volt utasítandó alperes többi kifogásaival; mert nem vonta kétségbe, sőt nyíltan beismerte, hogy az A. B. telekk. kivonatokban gr. Andrássy G-yörgy nevére irt ingatlanok a gr. Andrássy György féle hitbizomáayhoz tartoznak. Bizonyítva levén eszerint, hogy a kérdéses hitbizományi javak a hitbizományt alapító nevére telekkönyvezvék: az orszb. szab. 21. 156. §§. értelmében, az osztr. polg. tk. érvényben levő 322. §. alapján vélelmezni kell, hogy felperesnek ezen ingatlanokhozs tartozékaihoz jogos igénye van. Ezzel szemben alperes azon állítása, hogy ezen ingatlanokat gr. Andrássy Dienestől mint a hitbizomány birtokosától, a hitbizományi bíróságtól nyerendő jóváhagyás reményében megvette s átvette — a zárlat feloldására alapot egyrészt azért nem nyújt, mert nem is állítja, hogy az ingatlanok időkőzben nevére írattak volna, — s ennélfogva a vélelem már most alperes birtoklásának jogossága mellett harczolna; mert másrészt a gr. Andrássy Dienessel állítólag kötött adásvevési szerződós felperesileg kétségbevont érvényének kérdése, nem a zárlat folytán emelt kifogások alapján, hanem az ingatlan kibocsátására intézett perben bírálandó el. — A birtoknak állítólagos átadása egymagában, alperes birtoklásának jogossága mellett vélelmet nem állapit. (Vége köv.) Semiiiitöszéki döntvények. A dolgok minőségét a polgári magánjog, s nem a tulajdon biztosítása, s a hitel érdekében létesített telekkönyvek határozván meg, — a mayánjog szerint ingatlannak tekintendő dolog jogi természetén nem változtat, hogy az telekkönyvbe van-e vagy nincs bevezetve. Az idegen, még pedig egyébként is telekkönyvezett telken álló ház tehát ingóságnak nem tekinthető azon okból, mivel az a telekkönyvbe külön felvéve nincsen, — vagy azért, mert másnak telkén áll. Klobucsarics István — Lah János ellen végrehajtást kérvén —az a csáktornyai jbiróság még 1877. decz. 3l-én — 13522. sz. a. kelt végzésével elrendeltetett s foganatositatott. Alperes semm. panaszszal élvén. — A Semmitőszék a neheztelt végzést következményeivel együtt megsemmisítette; „mert a dolgok minőségét a polg. magánjog, s nem a tulajdon biztosítása s a hitel érdekében készített telekkönyv határozza meg, s azért a magánjog szerint ingatlannak tekintendő dolog természetén telekkönyvbei vezetése, vagy ennek mellőzése mit sem változtat. „Ehhezképest nem helyesen nyilvánította a jbiróság, a kérdésben levő, egyébként telekkönyvezett telken épített házat azon okból ingó dolognak, mivel az a telekkönyvben nincs külön felvéve. „De a végzés azon további indoka is helytelen: hoyy a kérdéses ház, melynek anyaga természetének meghatározásánál figyelembe szintén nem jöhet — még azért is ingónak legyen tekintendő, mivel másnak telkén áll; „mert ezen nézetnek csak azon esetben lenne jogosultsága, ha alperes a ház el hordására, következőleg lerontására bíróilag köteleztetett volna, sekkéit ingósitandó dolgot képezne; mire nézve azonban a bizonyíték teljesen hiányzik. „Végül a takaréktűzhely a kérdésbeni ház tartozókát képezi s azért attól elkülönítetten foglalás alá nem vonható. „Ezen okokból a végzés megsemmisítendő volt.ft (18 í 8. decz. 4. — 23184. sz. a.) Semmiségei képez) ha az, ki a végrehajtató fél irányában elsőbbségi igényt érvényesít, azzal elulasitatik azon okból, mivel a végrehajtást szenvedettnek örököseit be nem jelentette. Bosch Hermán—Berta Péter végrehajtató és Fleisz János végrehajtást szenvedő fél e. zálog e 1sőbbségi igénykeresetet adott be, melylyel a járásbíróság 1878. sept. 7. kelt végzésével elutasitatott, mert azon bírói meghagyásnak, hogy Fleisz örököseit nevezze meg — eleget nem tett. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a jbiróság végzését megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert panaszkodó elsőbbségi igényét nem az elhunyt Fleisz János, hanem B=srta Péter végrehajtató fél irányában kívánván érvényesíteni, — azon okból, hogy 4*