Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 44. szám

176 szerint a rcugkeresvény feltétele mindig az, hogy a bírói cselekmény más bíróság területén teljesítendő; „Minthogy pedig jelen esetben a szemle és becsű tárgya a tszék székhelyén fekszik, az ottani jbirósághoz intézett megkértsvény;;ek törvényes alapja hiányzik, — a miért azt a megkeresvény teljesitésére utasítani sem lehet." (1879. april 17. — 8201. sz. a.) A közjegyzői törvény Ili. §-sza mint kivételes törvény szoros magyarázalu /evén, annak azon rendelkezéséből, mikép közjegyzői okirat alapján végrehajtásnak van helye, ha abban a kötelezeti fel nevei szabatosan kitétettek — következik, miszerint ily okirat alapján végrehajtást csak az elten lehel rendelni, a ki abban kötelezettséget tálalt', min nem változtat az, hogy a közjegyzői okirat alapján a zálogjog bckebeleztetett. Légrády László — Steigenberger Károly s érdtktársai e. 8000 frt erejéig végrehajtás kérvényezett közjegyzői okirat ahipján, a bpesti kir. tszéknél — mely f. év jan. 10. — 799. sz. végzésével Steigenberger Károly és Kempszki szül. Steigenberger Anna ellenében a bpesti telekkönyvben bevezetett ingatlanokból nevezetteket illető részekre azon kérelemnek helyt adott; ellenben elutasította folyamodót abbeli kérelmével, hogy a végrehíijtás azon ingatlan részekre is elrendeltessék, a melyek Kempszki Károlyt, Kempszki Humaier Annát, Kempszki Mihály kiskorú gyermekeit illetik; mert közjegyzői okirat alapján csak azon ügyfelek ellen s csak azok vagyo: ára rendelhető végrehajtás, kik az illető közjegyzői okiratban foglalt kötelezettséget magokra válalták,s mert az lb60-i igazs. min. rendelet szerint a végrehajtás közvetlenül a zálog-jószágra, tekintet nélkül arra, hogy az időközben egy 3-ik tulajdonába jutott — csak telekköny vileg felj« gyzett kereset nyomán hozott jogerejü bírói határozat, va#y egyeeség alapján rendelhető el Végrehajtató a végzés megtagadó része e. sem m. panaszt adott be. A Semmítőszék azt elvetette; „mert az 1874:35. tezikk 111. §. a perrend 345. §-tól eltérő rendelkezést foglalván magában, mint kivételes törvény szoros magyarázatu; és minthogy ama törvényszakasz világosan akkép rendelkezik, hogy közjegyzői okirat alapján végrehajtásnak van helye, ha abban egyebek közt a kötelezett fél nevei szabatosan kitétettek, — ebből következik, hogy ily okirat alapján csak az ellen lehet végrehajtást rendelni, a ki az okiratban kötelezettséget válalt. „Az, hogy az okirat alapján a zálogjog bekebeleztetek, különbséget nem tehet, mert a bekebelezést perfeljegyzéssel egyenlő hatályúnak tekinteni már csak azért sem lehet, mivel az okiratban kötelezett fél ellen a végrehajtás perbeli eljárás nélkül is elrendelhető ; másrészről a szoros magyarázatu törvény a zálogjogi bekebelezésnek nem tulajdonit oly hatályt, melynélfogva a végrehajtás az okiratban kötelezettséget nem válalt személyek ellen, előzetes perbeli eljárás nélkül is elrendelhető lenne." (1879. april 2. — 5313. sz. a.) A hagyaték átadása végetti hirdetményi eljárás megindításának akadályul nem szolgálhat sem a hagyatéki illeték ki nem fizetése, sem a leltárnak az adóhivatalhoz be nem terjesztése. Blázsi Pál és Zsuzsanna ingatlan hagyatékára vonatkozólag az örökös Blázsi Jánosa lőcseitszékhez a hagyaték átadása végett a hirdetményi eljárás megindítása iránt folyamodott. A lő csei tszék 1879. márcz. 8. — 1767. sz.végzésével azt megtagadta, mert a hagyatéki illeték lefizetése, vagy a leltárnak az illetékes adóhivatalhoz lett beterjesztése nem igazoltatóidé nélkül pedig a bélyeg törv. 84. §. szerint az örökösödési eljárás folyamatba nem tétethetik. Folyamodó s e m m. panaszára — A Sem mitószék a tszék végzését megsemmisítette; 297. §. 1. p.) „mert a hagyaték átadatása czéljából kért hirdetményi eljárás megindításának azon körülmény, hogy a kérelmező a hagyaték utáni illeték kifizetését, vagy a leltárnak az adóhivataínáli bemutatását nem igazolta, törvényes akadályul nem szolgál, s ily alapon a perr. 580. §-ban előirt eljárás megindítását megtagadni nem lehet.'1 (1879. apr. 30. — 8384. sz. a.) —A Jogászgyülés állandó bizottsága titkárától következő értesítést vettünk közzététel végett: A magyar jogászgyülés állandó bizottsága f. hó 13-án tartott üléséből a hetedik magyar jogászgy ülést folyó évi október 19, 20, 21, és 22-ik napjára hivta egybe Budapessre; figyelmeztetnek ennélfogva a jogászgyülés t. tagjai, hogy amennyiben a kitűzött kérdések keretén kivül eső önálló indítványokat kívánnának beterjeszteni, azokat az állandó bizottság titkárához (Dr. Siegmund Vilmos ügyvéd úrhoz, Budapest N. kalap-utcza 6. sz.) f. é. juliushó végéig beküldeni szíveskedjenek. — Az iglói közjegyzői állomást az igazságügyminister megszüntette, s a lőcsei kir. közjegyző hatáskörét az iglói és gölniezbányai kir. jbiróságok területeire is kiterjeszté. Kitüntetés. A király, Dr. D e g e n Gusztáv, a pozsonyi jogakadémia rendes tanárának, tanárt és közhasznú működése elismerésül, saját és törvényes utódai részére a „f e 1 s ő h e g y i" előnév használhatásának engedélyezése mellett, a magyar nemességet adományozta. Semmitőszéki tanácsok jomias 17-tol. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró; Birák: Soltész, Manoilovich, Mersics, Gallu, Oberschall. II. Tanács. Elnök: Perczel Béla ; Birák: Babos, Láday, Nagy Samu, Lehoczky, Lacza. III. Tanács. Elnök • Tóth Lőrinez; Birák: Beke, Masierevic, Németh Miklós, Kis. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre; Birák: Szloboda, Osvald, Elekes, Rauchoíer, Csoók. V. Tanács. Elnök: Soltész; Birák: Vér-tessy, Pápay, Erdélyi, Sánta. Bejelentetett összesen. 582 ügy — ezek közt 13 kereskedelmi, i sajtó, 22 a legf. Ítélőszék s 19 a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros Lipót és Havas-utcza szögletén 6. sz. I. em. Buda-Pest, 1879. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10. sz.