Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 38. szám

151 geire nézve csak annyiban szolgálnak zsinórmértékül, a mennyiben azok a ker. törv. II. R. 7. czim 2-ik fejezetében megállapítva nincsenek; minélfogva azon kérdés: hogy felperest a káreset késedelmes bejelentése folytán minő joghátrány terheli, — nem a bizt. szerződés 7. s 13. §§., hanem a keresk. törv. 476. §. alapján bírálandó el.— Minthogy pedig ezen §. szerint a káreset késedelmes bejelentésének csak azcn következménye van, hogy a biztosított a biztositónak, az ebből eredő hátrányokért felelős; minthogy továbbá alperes azt, hogy reá a késedelmes bejelentésből hátrány származott volna, bizonyitani még sem 1 kísérletté; minthogy végre alperes a káreset megtörténtét beismerte s a követelt kártérítési Összeg mennyiségét nem kifogásolta — ót stb. kötelezni kellett." A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsó bíróságit hagyta helyben — indokainál fogva s még azért: „mert a keresk. törv. 476. §-sza is határozottan rendeli, hogy a biztosított tartozik az eseményt, melyre a biztosítás köttetett, a biztositóval haladéktalanul közölni s mert az érintett §. nem értelmezhető akként, mintha nem állana a szerződő felek jogában, a szerződésben akár a káreset bejelentésének határidejét közelebbről meghatározni, akár a késedelmes bejelentés következményeit eltérőleg megállapitani." (1879. május 1. — 272. sz. a.) A kereset tárgyát a Budapesten létező keresk. főtelepre vonatkozó társasági viszony felbontása képezvén, az itteni kereskedelmi illetőség megállapítandó, habár a felek közt Bécsben is létező önálló társasági viszony megszűnte iránt ott szintén per van folyamatban. Eisner Róbert bécsi lakos — G o 1 d J. bank- s bizományi üzlet bej. czége e. a köztük létező társaság felbontása iránt f. év jan. 15. a bpesti keresk. törvényszékhez keresetet adott be; előadván, mikép ugy a Bécsben mint Pesten létező üzlethez a tőkepénzt felperes szolgáltatta, de mivel a pénztárhoz alperes külön kulcsokat csináltatott s igy öt mindkét helyen az üzletből tényleg kizárta, kéntelen mint Bécsben, ugy Pesten is a társviszony felbontását érvényesíteni. A bpesti keresk. tszékf. év febr. 10. — 9836. sz. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki; „tekintve, hogy keresetlevelében felperes maga beismeri, hogy ő a társaság felbontása iránt már a bécsi cs. kir. keresk. tszéknél megindította az eljárást; azt pedig, hogy keresetével a bécsi tszék által birói illetőség hiányából elutasitatott volna, — nem is állítja ; — tekintve, hogy a bécsi keresk. tszék által a társasági viszony felbontása tárgyában hozandó határozat, a bpesti üzletágra nézve is hatályos íeend ; és hogy ugyanazon per két különböző biróság előtt, ugyanazon időben, illetékesen meg nem iudithat-V Felperes se mm. panaszára — A Semmit öszék a keresk. tszék végzését megsemmisítette (2D7. §. 5. p.) s birói illetékességét megállapította ; „mert a per tárgyát a bpesti főtelep iránti társasági viszony felbontása, és igy alperest illetőleg mindenesetre kereskedelmi ügylet megbirálása képelvén; és ezen a hazai törvények alapján eldöntendő ügyre az állítólag a bécsi önálló társasági viszony megszűnte iránt folyamatban levő per — közvetlen hatállyal nem bírván, — és igy e jelen per folyamata által függővé nem tétethetvén, a bíróság illetőségét a ker. elj. rend. 6. §-náI fogva megállapítani kellett; „annak megbirálása: hogy a peres felek közt a ker. törvény rendeleteinek megfelelő társasági viszony létezik-e vagy sem? az ügyérdemének részét képezheti." (1879. apr. 29. — 8485. sz. a.) A Semmitöszék teljes tanacsülési döntvényei. A május 1. tartott plénumban következő elvi kérdések tárgyaltattak s döntettek el: I. Ha a bírósági végrehajtó a székhelyen kívül ugyanazon helyen és időben több végrehajtást teljesít, az őt az 1871:51. tezikk 21. 27. §§. és az 1875:9. tezikk 4. §. második kikezdése szerint minden végrehajtásért különkülön megillető eljárási diját felszámithatja-e azon esetben is, ha a végrehajtás több alperest egyetemlegesen marasztaló Ítélet alapján egy végzéssel rendeltetett el éa a végrehajtó a mindegyik alperes ellen külön foganatosított eljárásról egy jegyzőkönyvet vesz fel ? Ez következő döntvény által oldatott meg: „Tekintve, hogy ugyanazon végrehajtási végzés alapján, ugyanazon helyen és időben, bár több együtt marasztalt fél ellen eszközölt foglalás egy végrehajtási eljárást képez; és különben is a birói végrehajtó eljárási dijai megállapítására az 1871:51. tezikk 24. §-szának az 1875 : IX. tezikk 5. §-sza által érvényben tartott c. pontja szerint, mennyiben a lefoglalt vagyon becsértéke a végrehajtási összeget, mint rendesen, túlhaladja, — ez utóbbi s nem a lefoglalt vagyon becsértéke mérvadó: „ennélfogva a birói végrehajtó oly esetben, midőnugyanazon helysn s időben, ugyanazon végrehajtási végzés alapján több marasztalt fél ellen eszközölt foglalást, melyről különben is egy jegyzőkönyv veendő fel: eljárási dijait nem mindenik félre nézve külön-külön, hanem csak egyszer számit hal ja fel.u (7453. számhoz.) Jogesetül szolgált: A szentandrási kincstári uradalom — Zsurna József s társai e. a temesvári jbiróságnál 339 frt 46Y2 kr. erejéig végrehajtást eszközöltetvén — 1879. márczius 8. — 2369. sz. a. végzéssel a bírósági végrehajtó eljárási dijai megállapitattak. Ez e. végrehajtató semm. panaszszal élvén — A Semmitősz ék azt elvetette ; „mert az 1875:9. tezikk 4. §. szerint a bírósági végrehajtó dijait és költségeit, az eljárási jegyzőkönyvben maga számitja fel és állapítja meg, és csak azon esetben, ha a megállapított összeg ellen valamelyik fél kifogást tesz, tartozik a végrehajtó a felszámított di jak s költségek megállapítását a kiküldő biróságnál kérelmezni; jelen végrehajtási eljárás alkalmával azonban, a végrehajtási jköny tanúsítása szerint, a felszámított dijak s költségek iránt a jelen volt felperesi uradalmi megbízott kifogást nem tett és ennélfogva az első bíróság a végrehajtási dijak tekintetében határozni köteles sem levén, azáltal hogy azokat azon összegben, a mint a végrehajtó felszámitá, megállapította, alaki törvénysértést nem követett el." (1879. május 1, — 7453. sz. a.) II. Tekintettel az 1877:22. tezikk 11. §. végső bekezdésére, kizártnak tartandó-e a kisebb polg. peres eljárásból oly követelés iránti kereset, a melynek alapjául szolgáló ügylet csak felperesre, de nem egyszersmind alperesre nézve is képez kereskedelmi ügyletet? 38*