Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 2. szám

6 1 1762. évben a S/cékelységi véderő életbeléptetés végetti öSBzeirásnál s az 1764-i mádéfalvi catastropha után, — ugy a Bethlenféle adórendszer behozatalánál kédésbe vétetetett a 32 székelygazda katonai s adómentessége. — M. Terézia hajlandó volt kezdetben azt aequivglensel és pedig nagyobb értékűvel felcserélni, — de az eziránti értekezletek sikerre nem vezetvén, 1765. jan. 21. a convent jogai ismét megerősítettek, s a 32 coafráter mentességei fentartattak. Ezután 184S. évig háborítatlanul gyakorolták kiváltságaikat — és pedig ugy, hogy a 32 coafráter hátralékban maradt tartozásait maga a katonai ezredparancsnokság hajtatta be — az mentette fel alapos okokra a gazdákat szolgálataik alól és rendelte el heíyettesitetésüket. 13! 1818-ban azonban változások áltak be a gyökeres jogrendszer átalakulás következtében. (Folyt, köv.) Semmitöszéki döntvény. Semmiséget képez, ha a bíróság a főeskü odaítélésénél, nem levén tekintettet azon különböző álláspontra, melyet alperes rész a felperes állításai ellenében elfoglal, azt alperesnek oly szövegezés mellett itéli oda, a mint azt csak felperes tehetné le; és ezen afőetkü általi bizonyítás általános szabályától eltérő rondelkezését nem is indokolja. Grosz Ignácz — az egri érsek Samassa József 1-sŐ r. és id. Samassa János 2-od r.alperes e. 3000 frt fizetésére az egritszék előtt pert indított, melyben 1877. jun. 19. hozott első bir. Ítéletet mindkét fél felebbezte, — a bpesti kir. tábla 1878. febr. 6. kelt Ítélete e. pedig felperes felebbezvén — a legf. ítélőszék 1878. jun. 24. — 5657. sz. ítéletével mindkét alsó bíróságit megváltoztatta s felperest azon esetre utasította el keresetével, ha2-od r. alperes a főesküt leteszi arra: „hogy magát 1-ső r. alperes nem oly meghatalmazássali megbízottjának nyilvánította, miszerint a kápolnai kocsma s mészárszék bérletének felperessel való megkötésére teljesen jogosítva van, hogy a szerződés 1-ső r. alperes jóváhagyásától nem feltételeztetett, hogy a bérleti szerződést felperessel 187G. jul. 12. a keresetben előadott feltételek mellett, jelesen stb. stb. szóbelileg véglegesen meg nem kötötte, s hogy a szerződés érvénye annak irásba foglalásától nem tételeztetett fel." stb. stb. Ha le oem tenné, — l.r. alperes köteles a bérleti szerződést az eskü szövegében foglalt feltételek mellett kiállítani s a bérlemény tárgyát 1877. jan. 1-től számítandó 3 évre átadni. Ezen ítélet ellen alperesek semm. panaszt adtak be. A Semmitőszék annak helytadva, a 3-ad bir. Ítéletet megsemmisítette (2(^7. §. 10. p.) s ujabb Ítélet hozatalát rendelte el. Okok: „Nein vehető ugyan figyelembe a kereset határozati msága miatt emelt panasz-pont; mert a mennyiben ez alaki hibát képezhetne is, az már az elsőfokú eljárásban merülvén fel, a miatt az első bíróság Ítéletét kellett volna semm. panaszszal megtámadni, — mit alperesek elmulasztván, a most érvényesíteni kivánt panaszt annálkevésbé lehet figyelemre méltatni, mivel ama szabálytalanság nem lényeges, mely az ügy érdemének eldöntésére befolyással birna. — „Továbbá alaptalan ugyan azon panaszpont, mintha az itélet a kereseti kórelmen túlmentve oly tárgy felett határozna, mely a perbe vonva nem volt, — minthogy az itélet csak a kápolnai vendégfogadó iránti bérletszerződés kiállítását rendeli el.* „Szintén alaptalan a semm. panasz 3-ik pontja, mert a kereset a felek közt állítólag szóbelileg megkötött bérleti szerződésnek kiállítására levén irányozva, az Ítéletnek alpereseket az Írásbeli szerződés kiállítására, az állítólag szóbelileg megállapított feltételekhez képest, kellett kötelezni. — Ebből folyólag az itélet végrehajtása az írásbeli szerződés kiállítása által történik, mit ha alperesek önkényt nem tesznek, az írásbeli szerződés helyét az itélet fogja pótolni. — Eszerint az, hogy az átadás 1877. jan. 1-től kezdve lehetetlen; az Ítéletet végrehajthatlauná nem teszi; mert az Ítéletben az átadási kötelezettség csak mint a szóbeli bérleti szerződés határozmánya állapitatván meg, — e tekintetben végrehajtásnak szükség"e fenn nem forog. — Azon kérdés pedig: minő következményei lesznek annak, ha 2-od r. alperes a főesküt le nem tenné, — ő vagy 1-ső r. alperes a szerződést ki nem állítaná és a vendéglőt át nem adná? — a kereset tárgyát nem képezvén, az itélet tárgya sem lehetett. „Végre nem vehető figyelembe azon panaszpont sem, miszerint 2-od r. alperesnek ítéltetvén a főeskü, ha ő azt le nem tenné, 1. r. alperes köteles a szerződést kiállítani; mert az tisztán érdemleges kérdés: váljon alperesek kö ;Ött létez-e oly jogviszony, melynélfogva 2-od r. alperes ténye vagy mulasztása 1, r. alperesre nézve is vonhat maga után jogkövetkezményt; — érdemleges kérdések bírálata pedig a perr. 4. §. szerint nem tartozik a Semmitőszék hatáskörébe. „Tekintve mindazonáltal, hogy felperes azt vitatta, miszerint közötte és 2-od r. alperes közt a bérleti szerződés szóval érvényesen megköttetett, s hogy annak érvénye 1-ső r. alperes jóváhagyásától nem feltételeztetett,— sem az ki nem köttetetett, hogy a szerződés irásba foglaltassák, — a midőn tehát a 3-ad bíróság e körülmények bizonyitása végett alperesnek főesküt itélt — tekintettel kellett volna lennie azon különböző álláspontra, a melyet alperes rész felperes állításai ellenében elfoglalt, s így a főesküt alperesnek oly szövegezéssel, a mint azt csak felperes tehetné le, — oda nem ítélhette volna; — ettől eltérőleg azonban az idézett két körülményre nézve 2 odr. alperesnek a tagadólagos vagy nemleges főesküt ítélte oda, holott alperes ré3Z épen azt állítja, miszerint a szóbeli szerződés érvénye 1. r. alperes jóváhagyásától tételeztetett fel, és hogy annak irásba foglalása is ki köttetett „tekintve továbbá, hogy a 3-ad biróság a főeskü altali bizonyítás átalános szabályától eltérő e rendelkezését nem indokolta s igy nem érthető az: váljon a főeskü szövege és 2-od r. alperesnek a bizonyítandó ténykörülmények ellenében elfoglalt álláspontja közötti ellenmondás a per körülményeiből merített bírói meggyőződés kifolyása, vagy pedig egyszerűen tévedésnek tekintendő-e ? „ezeknélfogva az ítéletet megsemmisíteni kellett.* (1878. nov. 20. — 28068. sz. a) Azon semmiségi eset, hogy az ismeretlen tartózkodása egyén hírlapi hirdetmény általi idéztetése clmutaszlalolt, elenyészettnek tekintendő azáltal, mikép az a birósáy által a perfotyamalról érlesitetett^ részére perfeltételi határnap tüzetett kit s ezen végzés neki kézbesít eteti is, a nélkül, hogy megjelent volna; miből következtethető, hogy az ügygondnok általi képviseltetést elfogadta.