Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 24. szám

95 - Gruber L, s fia bpesti kereskedő ezég —Fis.ch e rau«r János (Steierországban) leobeni borkerskedó e4 '204-irt. 9o kr. iráni 1878. nov. 15-én a bpesti VII. ker. járás- mint keresk. biróság előtt pert indított — bcrvásárlásból alperesnél maradt hordók értéke fejében. Megjegyeztetik, mikép felperes eziránt már perelte alperest, és pedig a bpesti keresk. törvényszéknél, melynek keresk. illetősége meg is lett állapítva, s jogérvényes ítélettel a Leobenben létezd hordó!?, esetleg értékük neki megítéltettek s azok rendelkezése alá bocsátattak; mivel azonban alperes a hordókat kiadni vonakodott, most újra beperelte — a fent kitett érték megfizetése végett. \ - Alperes kifogásolta az illetékességet. A j biróság annak helytadva magát illetéktelennek mondotta ki, mert felperes maga beismeri, hogy a kereseti számla ugyanazonos a 2. sz. Ítélettel eldöntött kereset alapjául szolgált számlával, — és az Ítélet 2-ik pontjában a hordókra vonatkozólag is hozatott határozat, illetőleg a hordók felperes rendelkezésére bocsátattak; tehát felperes azok kiadatását, illetőleg értékük megtérítését csak azon hely bírósága előtt követelheti, hol a hordók neki rendelkezése alá bocsátattuk stb. stb. Felperes semm. panaszszal élt, f<5kép azon alapon, mert a jelen per csak kifolyása, illetőleg járuléka az előbbi pernek, melyben követelése jogérvényesen megállapitátott; melynek bírósága alá tartozik tehát a jelen kereset is. A Semmitószék azt elvetette; „mert az ezúttal is az Á könyvkivouatra alapított jogügylet, melynek tárgyát a kérdéses hordók megítélése képezte! — a 2. sz. szerint jogérvényesen lett eldöntve— és ezen Ítéletben egyúttal kijelentetett, hogy ezen az alperes lakhelyén levő hordók, esetleg eladási ára, felperes rendelkezése alá bocsátatnak; „a mennyiben tehát alperes ezeket visszatartaná, ezek kiadása csak az alperes személyes bírósága, nem pedig azon biróság előtt szorgalm uható, melynek területén felperes könyveit vezeti; annálinkább, mert felperes nem is állítja, hogy a hordók visszaadása Pestre lett volna kikötve." (1879. febr. 5. — 1869. sz. a.) Azon felel, ki a részére odaítéli föeskünek a biróság általi fordítása ellen kifágassal élt, s meghiteU tolmács általi lefordítását kérte., — ez nem akadályozhatja abbm, hogy az esküt a bírósági tolmács által előterjesztett fordításban letehesse, habár ez a biróság általi fordítással lényegileg megegyezik is. Adler Lipótnak — Weil M ó r e. keresk delmí perében felperes részére főeskü Ítéltetett meg; minthogy azonban az a magyar nyelvet nem érti, az az eljáró bpesti Y. ker. járás mint keresk. bíró-' ság által német szövegben jkönyvbe vétetett. Ez ellen felperes kifogásai élt, és bites tolmács általi lefordítást követelt. A biróság ily szövegezés melletti eskütételét felperesnek, az ellenfél tiltakozása daczára megengedte. Alperes semm. panaszszal élt. A Sem mit ősz ék azt elvetette ; „mert felperes a részére megítélt föeskünek birósági tolmács által németre forditott eskü minta szerint leendő letételére az 1879. jan. 22-ki jkönyvbŐl kitetszőleg feltétlenül késznek nyilatkozván, — az eljáró biróság azáltal, hogy alperesnek ez alkalommal előterjesztett kifogása daczára, a perr. 242. §. értelmében kellőkép kitanított, s figyelmeztetett felperestől az annak megítélt főes ktit kivette, alaki törvénysértést már .csak azért sem követett -el, mivel azon körülmény, hogy az 1878. decz. 23-ki tárgyaláskor felperes az ítéletben szövegezett föeskünek az eljáró bíró által jkönyvbe iktatott német fordítása ellen kifogással élt, s az eskü mintának meghitelt tolmács által eszközlendÖ lefordítását indítványozta, — egyátalában nem korlátozza felperest abban, hogy a részére megítélt fŐesküt a birósági tolmács által előterjesztett fordítás szerint, még ha az a kifogásolt fordítással léuyegileg meg is egyeznék — le nem tehesse." (1879. márcz. 12. — 2200. sz. a.) A szerződésül szolgáló okiratból, a teljesítés helye iránti határozott megállapodás ki nem tűnvén, — azon körülmény, hogy az eladó, aki pereltetik, a fuvarozással járó kiadások fedezését magára üálalta, önmagában elégséges okul nem szolgáihit arra, hogy a hely, hová a szállítás történt, az eladó irányúban teljesítés helyéül tekintethessék. Kuhinka István s fia bej. kereskedő s üveggyáros — Fleischer M. prágai kereskedő czóg e. 6045. frt 44 kr. megfizetésére ab.-gyarmati tszék mint keresk. biróságnál 1878. nov. 6. keresetet támasztott azon alapon, minthogy alperessel 90 fokú — üveggyártáshoz szükséges — soda (Griassoda) iránt vételügyletet kötött (A. B. kötlevelek), mely. a losonczi vagy a rimaszombati vasútállomásra volt szállítandó; mi meg is történt, felperes a fizetéseket teljesítette, de a nagy fogyasztásból gyanúja keletkezett az áru kikötött minősége iránt, minek folytán Bécsben s Pesten azt megvizsgáltatván, kitűnt mikép a küldött sóda nem 90 fokú, hanem az csak 72. 5. százalék sóda taitalommal bir — miért ez úttal az árkülönbözet mint tényleges kár megtérítését követeli. Alperes kifogásolta az illetőséget. A tszék annak helytadott 1879. jan. 22. —303. sz. a. végzésével. Felperes semm. panaszszal élt. — A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a B. alatti okiratból, melynek az eljáró bíróság területéni létrejöttét felperes nem igazolta, a teljesítés helyét illetőleg, határozott megállapodás kivehető nem levén ; ily megállapodás hiányában, a keresk. törv. 322. §. értelmében a teljesítés helyéül, a kötelezettnek a szerződés megkötésekori keresk. telepe tekintendó; és ez irányban azon körülmény, hogy az eladó a fuvarozással járó kiadásokat elválalta, a ker. törv. 344. § nál fogva még magában okul arra: hogy a hely, hová a szállításnak történnie kell, az eladóra nézve teljesítés helyéül yétethessék, — nem szolgálhat. „Következve jelen a külföldön lakó alperes elleni személyes keresetre az eljáró tszék, a perr. 30. 35. §§. alapján illetékes nem levén — a végzés megsemmisítésére törvényes ok fenn nem forog." (1879. marcz. 6\ — 4460. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A holtnak nyilvánítás iránti kérvény folytán tartandó tárgyalásnál, miután ez a rendes eljárás szabályai szerint megy végbe, — a kérvényező magát perrendszerüleg ügyvéd által képviseltetni tartozik; minélfogva a tárgyalás a kérvényező nevében, közjegyzővel meg nem tartható. 24*