Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 20. szám

80 Senimitöszéki döntvények. A perben a bíróság által meg nem állapilolt ügyvédi illet­mények megítélésére nem a személyes bíróság, hanem azon per­ben eljárt bíróság illetékes. A törvény az ebbeli ügybiróságol nem az ügyvéd szemé­lye, hanem a kereseti tárgy tekintetéből állapiiván meg, — arra nézve különbséget nem tesz, boyy a dijt követelő ügyvéd az ügyvédi kammaránal bejegyezve nincsen. Eördögh István — Deutsch Jakab s Fuchs Ádám e. 1061 frt ügyvédi illetmény iránta borsodi tszók előtt pert indított. Másod r. alperes kifogásolta a birói illetékességet. A tszék 1876. decz. 18. — 5146. sz. a. végzéssel annak helyt adott ; mert a követelés nem levén a 252. §. értelmében bíróilag megállapítva, csak alperes személyes birói illetősége vehető igénybe, annál inkább mert felpe­res nem is bejegyzett kamarai tag. Felperes se mm. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmi­sítette (297. §. 5. p.); „nitrt felperes oly ügyvédi illetményeket követel, melyek álitólag az általa, mint alperesek ügyvédje által vitt perekben meg nem állapitattak; ezen keresetre nézve tehát az annak benyújtásakor már életbe lépett ügyvéd­rendtartás 58. §. szerint azon biróság illetékes, mely a fel­peres által vitt perekben eljárt, — ez pedig a borsod­megyei tszék volt, melynek hivatali utóda a most meg­keresett kir. törvényszék." „Az hogy felperes jelenleg az ügyvédi kamaránál bejegyezve nincs, különbséget nem tesz, minthogy a tör­vény a külön ügybiróságot nem az ügyvéd személyére, hanem a kereset tárgyára való tekintettel állapitotta meg. Az pedig kétséget nem szenved, hogy a kereset tárgyát ügyvédi illetmények képezik." „Végre szó nélkül nem hagyható, hogy az ugyan­azon követeléssel megtámadott pertársak közül az egyikre, nézve már csak azért sem mondhatta volna ki az első bi­róság illetéktelenségét, mivel a másikra nézve illetőségét elfogadta." (1878. febr. 6. — 24630. sz. a.) A perbeli mulasztás, illetőleg elhárithatlan akadály iga­zolására perrendszerü teljes bizonyíték nem szükségeltetik. Minkovits Mihály s társai — Scháffer An­dor e. 1877 aprilban 4168 frt 85 kr. iránt a bpesti kir. tszék előtt pert indítottak, — melyben alperes a perfelvételi határnapot elmulasztotta, s ennek folytán igazolással élt. A bpesti kir. tszék 1^77. sept. 1. — 25997. sz. végzésével az igazolási kérelemnek helyt nem adott, mert az elhárithatlan akadály nem igazoltatott az orvosi bizonyitványuyal, mely ugy is csak félbizonyitványnak vétethetnék, s a melynek kiegészítéséül póteskü ajáulta­tott; azonban felperesileg nem csak a bizonyítvány tar­talma, hanem a valódisága is títgadtatott, s alperes a va­lódiságot nem igazolta. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék a bpesti tszék fenti végzését megsemmisítette (297. §. 17. p.); „tekintve, hogy a mulasztás igazolására perren 1­szerü teljes bizonyíték nem szükséges; s tekintve,hogy az eredetben csatolt orvosi bizonyítvány által a megjelenést gátló akadály elegendően igazoltatott." (1878. febr. 6. — 23195. sz. a.) Az hogy az ingatlanok megbecslése végett nem a telek­i könyvi hatóság, hanem a birlokbiróság kerestetett meg, —az et­' járás megsemmisítésére alapul nem szolgálhat, midőn azáltal a j felnek mi alaki jogsérelem sem okozlalolt. A pesti ,M agyar keres k. bank1 — Károlyi Paul in e. 8'i73 frt erejéig kielégítési végrehajtást esz­közöltetett, mely a bpesti tszék 1877. okt. 20. — 40862. sz. a. kelt végzése alapján foganatosíttatott. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert habár az eljáró biróság azon intézkedése, hogy az ingatlanok megbecslése s a tartozékok összeírása vé­gett nem a telekk. hatóságot, hanem a birtokbiróságot kereste meg, és ezen megkeresést az utóbbi kiküldöttje által teljesítette, — szabálytalanságot képez: mindamel­lett e miatt az eljárást megsemmisíteni nem kellett, mi­vel ezen eljárás által a félnek mi alaki sérelem sem lett eddigelé okozva mert „a. A végrehajtási végzés neki kézbesittetett;" „b. O a felmutatott becslést elfogadván ujabb eljá­rást nem kivánt;" „c. A házbér jövedelmek magával az ingatlannal le­foglalhatók voltak." (1877. decz. 29. — 24616. sz. a.) Semmitöszéki tanácsok marcz. 12-tól. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró. Birák: Soltész, Manoilovics, Osvald , Rauchofer, Le­hoczky. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birák : Lá­day, Mersics, Barta, Oberschall, Sánta. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Vértesy, Szloboda, Nagy Samu, Elekes, Lacza. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Pápay, Né­meth Miklós, Grallu, Erdélyi. V. Tanács. Elnök: Soltész, Birák: Babos, Beke, Ma­sierevics, Csóók. Bejelentetett összesen: 503 ügy — ezek közt: 9 kereske­delmi, — 6a Curia — 7a kir. táblák ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tnlajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap ketenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1878. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents