Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 15. szám - Igazságszolgáltatásunk illustrátiójául

5 9 fejezni, mikép kir. tanácsos Rósa Károly a legf. Itélőszéknél főigazgató, az ügy kimutatást előállító statistikai tabellák correct, példás szabatosságu összeállításánál, s azokra vonatkozó adatok rendkivül fáradságos összegyűjtésénél, az ügy buzgalomnak és szakképzettségnek ismét fényes tanúságát állította eló', mely valódi elismerést igényelhet felsőbb körökben is. Kereskedelem jojsji döntvények. A Semmitöszékldl. A perr. 14. §-sza csak hason illetőségű s eljárású bíróságoknál nyerhetvén alkalmazást, — miután a Semmitőszék által az eljáró keresk. tszék illetéktelennek kimondatott s felperes keresetével az illetékes köztörvényi bírósághoz utasíttatott, — a keresk, tszék nem intézkedhetik az iránt, hogy felperes kértére az időközben letárgyalt periratok a köztörvényi tszékhez áttétessenek. Keresztszegy Lajos földbirtokos — Schmidt Hermán mint Marschall Solin et Comp. gépgyáros külföldi czég pesti ügynöke e. G90 frt mint bizonyos gőz cséplő gép kijavítási árára vonatkozó illetéktelen fizetés visszatérítésére a bpesti váltó keresk. tszék előtt pert indítván — ez 1877. okt. 17. — 82S37. sz. végzésével kereskedelmi illetékességét megállapította, mert beismertetett, hogy nevezett czég gépek eladásával s javításával gyáripar üzletet folytat. — A Semmitőszék azonban 1877. decz. 5. — 24087. sz. a. a bpesti ker. tszék illetőségi végzését megsemmisitette s felperest, az illetékes köztörvényi bírósághoz utasitotta; mert Schmidt H. a keresetben saját személyében pereltetik s kéretik elmarasztatni; irányában pedig, — miután az illetőség kérdésében csak saját foglalkozása jöhet kérdésbe, igazolva épen nincsen, hogy a ker. törv.. 259. §. ]. pnak megfelelőleg ingó dolgok átdolgozásával a kis ipar körét meghaladólag foglalkozik ; irányában tehát a kereseti üzlet keresk. ügyletet nem képez. Ez alatt a tárgyalás megtartatiks decz. 18kán az ellenvégirat be is fejeztetik. — Ekkor felperes részéről a tárgyalási jkönyv aláirása után azon kérelem iktattatott be, hogy miután a keresk. tszék a Semmitőszék által ez ügyben illetéktelennek kimondatott, a periratok perrend 14. §. értelmében az erre illetékes bpest kir. polgári tszékhez áttétessenek további eljárás végett. A ker. tszék 1877. decz. 21. — 1J5680 sz. a. azon kérelemnek helyt adván, miután az illetőségi végzés megsemmisítése után további eljárásra nem jogosult, a percsomót a perr. 14. §. értelmében a bpesti kir. tszék polgári osztályához áttétetni rendelte. Alperes ez e. 1878. január 2-kán semm. panaszt adott be; mert a 14. §. csak a hason illetőségű és eljárású bíróságok között nyerhet alkalmazást, mi itt nem forog fenn, mert a keresk. tszék egészen más illetőséggel s hatáskörrel bír, de más eljárást is követ, mint a kir. polg. tszék — utóbbi a perrend, a kereskedelmi tszék pedig a keresk. eljárási rendelet szabályai szerint járván el. — A semm. panasz felterjesztése utáu az ügy letárgyaltatott a keres, tszéknél, tehát a keresk. eljárás szerint; de miután az illetéktelennek kimondatott, ezzel kifejezés adatott annak is, hogy jelen ügy a keresk. törvény s eljárás alá nem tartozik, tehát azok szerint nem is dönthető el. — De a polg. tszék, mely a polg. perrend szerint itél, a keresk. törvény s eljárás szerint tárgyalt periratokból nem is hozhat határozatott a perrend III. fejezetének megfelelőleg. És az ellenvégirat beiktatása után a befejezet j könyvben kérelmet nem is lehet többé előterjeszteni. A Semmitőszék a keresk. tszék fentebbi végzését megsemmisitette (297. §. 1. p.) s azt ujabb törvényszerű határozat hozatalára utasitotta; „mert az eljáró bíróság ez ügyben az e helyütt 1877. decz. 5. — 21037. sz. a. határozattal illetéktelennek kijelentetvén, felperes keresetével az illetékes köztörvényi bírósághoz utasíttatott; — de egyébként is a perr. 14. §. rendelete csak hason illetőségű és eljárást követő bíróságoknál levén alkalmazandó; — a felperes kérelme jelen esetben annál kevésbé volt figyelembe vehető, mivel az az ellen végirat beiktatása után szabály ellenesen lett előterjesztve." (1878. febr. 14. — 1564. sz. a.) A részvénytársaság s egyes tagjai közt a társasági viszonyból keletkezelt peres ügyek a keresk. illetőség alá tartoznak tekintet nélkül arra, hogy a peres felek kereskedők-e vagy sem ? Fekete Mihály a bukott h.-m.-vásárhelyi ipar keresk. bank csőd választmányának képviseletében — Nagy András vásárhelyi lakos s bankrészvényes e. 1877. aug. 8. a szegedi tszék előtt 500 frt — mint 10 dar. 100 ftos részvény összeg hátralékos fele részének befizetésére pert indított; miután a részvényekre csak 50°/0 fizettetett be, s mielőtt a másik 50°/0 behajtatott volna a bank csődöt mondott, ügyletei kiegyenlítése, tartozásai s kötelezetiségei kiegyenlítése nélkül; miért most a csőd választmány mint a bank jogutódja, azon kötelezettségek kielégítésére a másik 50°/o behajtását elrendelte. Alperes kifogásolta az illetékességet. A szegedi tszék 1877. okt. 18. — 19718. sz. a. magát illetéktelennek mondotta ki; mert a keres. elj. rend. 6. §. szerint tekintet nélkül arra, váljon a felek kereskedők-e vagy sem, mindazon peres ügyek, melyek valamely részvénytársaság alapitói, s a részvényt aláírók közt ezen aláírásból származólag, — vagy a melyek a részvénytársaság s tagjai között a társasági viszonyból kifolyólag keletkeznek, a keres, bíróság hatáskörébe tartoznak ; s minthogy felperesi kereset a részvénytársaság s annak egyik tagja között a társasági viszonyból felmerült követelés megbirálására vonatkozik — alp. kifogásnak helyt adni kellett." Felperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a részvénytársulat s annak tagjai közt a társasági viszonyból folyólag keletkezett peres ügyek, a ker. elj. rend. 6. §. 8. p. értelmében, tekintet nélkül arra: hogy a felek kereskedők-e vagy sem? a keres, bíróság illetősége alá tartozván ; „miután ez esetben a részvénytársaság mostani törvényes képviselője, és az alperes, mint annak egyik részvényese közt, a társasági viszonyból felmerült követelés képezi a kereset tárgyát, mely kereset megbirálása a keres, törvőnyek rendeletei alá esik — „a tszék mint köztörvényi bíróság magát helyesen jelentette ki illetéktelennek." (1878. febr. 14. — 1378. sz. a.) Valamely keresk. ügyletből származott tartozás kiegyenlítésére irányzott váltó kiállítása által, az előbbi ügylel meglő*