Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 7. szám

27 Hivatalbóli semmiségi eset az is, ha valamely ügyvéd mint hagyatéki gondnok, a hagyatékot érdeklő követelések iránt pert indit, midőn nem igazolta, hogy akár az örökösök, akár az öröklési eljárást vezető biróság által a hagyatéki követelések behajtásával megbízatott volna, és keresete még is elfogadtatván az eljárás megtartatott. Gruln György ügyvéd miut Osztoits Teréz hagyatéki gondnoka — Szieger Dániel ugy is mint elhalt neje örököse e. 1050 frt iránt a szabadkai jbiróság előtt sommás pert indított. A jbiróság 1877. jun. 4. hozott végzésével magát illetéktelennek mondotta ki s felperest rendes peruira utasította, mert a sommás perut okmányilag kiköttetett ugyan, de a követelés nem alapszik azt teljesen igazoló okiraton. Felperes gondnok semm. panaszára — A Semmit ő szék a neheztelt végzést s egész eljárást (297. §. 1. p.) hivatalból megsemmisítette s a keresetlevelet visszaadatni rendelte; „mert a biróság helytelenül mondotta ugyan ki magát illetéktelennek, miután a kereseti kötelezvényben a sommás eljárás kikötve van s alperes annak aláírását kétségbe nem vonta;" „megkellett mégis az egész eljárást semmisíteni, mivel felperes nem igazolta, hogy az örökösök vagy az örökösödési eljárást vezető' biróság által a hagyaték kezelésévél s a hagyatékhoz tartozó követelések behajtásával megbizatott volna; ennek bizonyítása nélkül pedig az eljárás meg sem indítható." (1877. nov. 7. — 15937. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A sommás eljárásnak szerződéses kikötése már eredetileg hatálytalan volt, ha bíróságul valamely (örvényszék köttetett ki. Mágai Károly — a ,Haza; biztosító s hitelbank e. 581 frt 78 kr. fizetésére a b pesti IV. ker. járás — mint keresk. biróság előtt pert indított. Ajbiróság 1877. 37371. sz. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki. Mert igaz ugyan hogy a kereseti kötvény 9. §-ban a legrövidebb sommás eljárás említetik, miután azonban ugyanaz akkép is intézkedik, hogy minden vitás kérdés elintézésére sz. k. Pestváros törvényszéke, vagy pedig az esetleg annak helyébe lépendő hasonló biróság előtt intéztetnék el; — a keres. törv. 258. §. 4. p. szerint pedig minden biztositás elválalása kereskedelmi ügyletet képezvén, — az mint ilyen, a mennyiben a 300 ftot túlhaladja, a keres. elj. rend. 5. §. 2. p. szerint a bpesti keresk. tszék illetősége alá tartozik; ennélfogva, tekintettel a jelenig követelt összeg nagyságára — az illetőség leszállítandó volt. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a biztosítási szerződésből következtetett sommás eljárás kikötése alkalmazást nem nyerhet, ugy azért, mivel a külön bíróságul kijelölt pesti tszék a perr. 92. §. szerint sommás uton nem járhatván el, ez okból a kikötés már eredetileg is hatálytalan volt, — mind pedig azon oknál fogva, mert a bpesti IV. ker. jbiróság a fenállott Pest-belvárosi egyes biróságnak, s nem azon város feloszlatott törvényszékének hivatalos jogutódja." (1877. decz. 18. — 26636. sz. a.) A törvénykezési viszonosság s annak igazolása tekintetbe nem jöhet, midőn a hazai biróság nem a külföldi ellenében —• hanem külföldi által hazai polgár ellenében vételik igénybe. — Hitelezésen alapuló kereseleknét személyi illetőség szempontjából nem tesz különbségei, — kül- vagy belföldi-e a felperes. Howse Mead et Sons londoni keresk. czég — Szegfi István pesti szabó e. 193 a Sterl. 1 Schill. 8 pence fizetésére a bpesti váltó mint kerssk. tszék előtt pert indított. A keresk. tszék 1877. nov. 22. — 92 )61. sz. a. végzésével az illetékességi kifogásnak helyt nem adott; mert azon kifogás mivel sem indokoltatott; a keresetlevélben előadott tények, ahhoz csatolt okmányok s azon körülmény pedig, hogy alperes bpesti lakos, a kereset elbírálására fel peres által igénybevett biróság tárgyi s helyi illetőségét támogatják. A perelhetési jog s a felperesi könyvek ellen felhozott kifogások az ügyérdemére tartoznak. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert jelen esetben a hazai biróság nem a külföldi irányában, hanem a hülföldi fél által a belföldi alperes ellen vétetvén igénybe, a törvénykezési viszonosság nem igazolása tekintetéből emelt kifogás teljesen aiaptalan; minthogy különösen hitelezésen alapuló keresetnél alperes személyi bíróságának illetősége szempontjából épen semmi különbséget sem tehet azon körülmény, váljon felperes külföldi-e vagy belföldi? — továbbá „mert a kereset kitétele s ahhoz csatolt számlák tartalma szerint a kereseti követelés áruk s jelesül szövetek vásárlásából ered, melyeknek tetemesebb értékét, s panaszttevő (alperes) szabó-iparüzletét tekintve, jogszerűen vélelmezendő, hogy ő azokat feldogozás s feldo'gozott állapotbani elárusitás végett vásárolta:" „s mert eszerint a felperesi kereset a ker. törv. 258. §. 1. pontjában megjelölt keresk. ügyletből eredvén, — tekintet nélkül arra, hogy panaszkodó nem kereskedó, az irányában feltétlen keresk. ügyletből származtatott keresetre nézve a kir. keresk. tszék, mint különben helyi tekintetből személyi bírósága, a keres. elj. rend. 5. §. utolsó bekezdéséhez képest illetékes." (1877. decz. 28. — 26705. sz. a.) Felperes helybeli bíróságának illetékessége meg nem állapítható, ha a megrendelés elfogadása, s ezzel maga az ügylet létesítése máshol történt. Grráber Miksa turócz-sz.-mártoni kereskedő — Ludvig König et Sohu bécsi keresk. czég e. a turócz-szt.-mártoni jbiróság mint keresk. biróság előtt 320 frt vételárnak 310 ftra leendő leszállítása mellett 10 frt fizetésére pert indított. Felperes bizonyos mennyiségű kávét rendelt a bécsi czégnél, mely azt elfogadta és szállítási helyül az Oderbergi vasútállomás köttetett ki. Áronban a szállítás alperes czég ügynöke által Pestről lett elszállítva. A jbiróság 1877. jul. 4. — 49i"3. sz. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki; mert a kérdéses jogügylet nem Turócz-Szt.-Mártonban, a hol csak a megrendelés történt, hanem Bécsben jött létre, a hol ezen megrendelés elfogadtatott. Továbbá az átadás sem lett Turócz-Szt.-Mártonban, hanem Oderbergben kikötve. Végül alperesi czég Bécsben létezvén s igy a perr. 33. §.