Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 95. szám

„Egyeteruleg voltak alperesek kötelezendők, mert az alapp. ítéletekben a természetbeni kiadásra is egyetemleg köteleztettek; és a birtok arány telekk. kitüntetése alpereseknek egymás írányábani viszonyát szabályozza ugyan, — de felpereseknek itéletileg megállapított jogára ki nem hat. „Úgyszintén az érték megállapításánál sem az árverési ár, sem az árverés alapjául szolgált becsár, hanem csak a végrehajtás idejébeni becsérték szolgálhat alapul; mert felperesek végrehajtáskor a természetbeni kiadatást kérhették, — s ez nem történhetvén, akkor a birtok valóságos értékéhez van joguk. S minthogy ezen érték csak bírói becsű utján tudható meg stb. stb." (1878. nov. 6. — 5178. sz. a.) Semtnitösxeki döntvények. A telekkönyv kiigazítási per folyamában, a kir. tál/la ítélethozatala előtt, a peres ingatlanra egy harmadik személy tulajdonjoga bekebelez/elven, egy másik részére pedig zálogjog előjegyeztelvén a nélkül, hogy ezen bejegyzések jogi hatálya a fel nem jegyzett per kimenetelétől függővé tétetett volna, — semmiségei képez, ha a másodbirósági ítélet, a kellő perorvoslot használat lehetővé tétele végett az uj tulajdonosnak s jetzá togos hitelezőnek nem kezbesilelett; s igy a harmadbiróság n*m is bocsátkozhatott annak vizsgálatába, hogy a per folyama alatti érvenyes bejegyzések a telekk. kiigazítás kérdésére mily befolyással bírhattak. Balogh János s érdek társai — özv. Balogh Jánosné szül. Nagy Katalin e. telekkönyv kiigazítása iránta győri t s z é k mint telekk. hatóság előtt pert inditottak, melyben az első bir. Ítélet után hozott kir. táblai ítéletet alperes felebbezvén— a legfőbb ítélőszék f. év május 7. — 3->71. sz. a. a kir. tábla ítéletét helybenhagyta. — Ezen ítéletek alapján a tszék 1878. jun. 12. — 7188. sz. a. végzés-el a telekkönyvi átvezetése, a tulajdonjog mikénti bekebelezése, — Singer és Klein hitelezők javára jelzálogilag bekebelezett 40 és 200 frt követelés, ugy özv. Balogh Jánosné javára bejegyzett szolgalmi jognak kitörlése, és az özvegység tartama alatt a haszonélvezeti jog bekebelezése iránt intézkedett. A Curia ítélete s a tszék fentebbi végzése ellen alperes, és Salamon Istvánné semm. panaszokat adtak beA Semmitőszék a harmadbiróság ítéletét, sa tszék 7188. sz. végzését megsemmisítette (297. §. 1. p.) 9 az első bíróságot utasította, hogy a kir. tábla 1877. nov. 26. — 4^184. sz. Ítéletét s az ennek folytán 1878. évi 1476'J. sz. első bírósági végzést Salamon Istvánnénak és Singer Gábornak kézbesitetvén, a felebbviteli határidő lejárata után, az iratokat a netaláni felebbezésekkel együtt a harmadbirósághoz terjessze fel; „Mert a perfolyam alatt a másod bir.itélethozata előtt, a per tárgyát tevő ingatlanokra Salamon Istvánné részére a tulajdonjog bekebeleztetvén, Singer részére pedig 40 frt erejéig a zálogjog elöjegyeztetvén a nélkül, hogy az első bíróság ezen bejegyzések hatályát a függőben levő, de a teíejben feljegyezni elmulasztott per kimenetelétől tételezte volna fel, — a másod bíróság ítéletét, mely következményeiben ezen bejegyzések fennállását is érinti,— szükséges lett volna a megnevezett uj tulajdonosnak, és előjegyzést nyert hitelezőnek is kézbesitetni oly czélból, hogy a 2-od bir. ítélet ellen azok is perorvoslattal élhessenek, és a 3-ad bíróság ítélete meghozatalánál a telekjkönyvben a prrfolyam alatt közbejött változásra tekintettel lehessen. Az 1 ső birósng azonban A 2 o 1 biróság ítéletét egyedül a perben álló feleknek kéibesitetvén, a 3-ad biró.-ág az ügyet egyedül azok f-lebbe^e folytán vehette vizsgálat alá, — és csakis a perben ál ó felek közötti vitás kérdést döntötte el a nélkül, hogy megvizsgálhatta volna, váljon a perfolyam alatt 3-ik személyek javára tön ént bejegyzések a telekkönyv kiigazításának útjában állanak e vagy nem? „mert továbbá az első bíróság alaki törvénysértést követett el azáltal, hogy mielőtt a 3-ad bíróság ítélete jogerőre emelkedett, 7188. sz. végzésével a Salamon Istvánné részére bekebelezett tulajdonjogot és Singer Gábor részére előjegyzett zálogjogot törölni rendelte, — jóll-het ezek törlését a felebbviteli biróságok tüzetesen el sem rendelték." (1878, nov. 26. - 24166. sz. a.) A vegyes házassági váló perekben „felperes illetékes bírósága" alatt, csak is felperos lakhelyének bíróságát lehet érteni. Gulácsy Gyula protestáns — Klein Kamilla katholica nő ellen a beszterczebányaí szentszék előtt váló pert folytatott, melynek befejeztével a hozott ítélet jogerőre emelkedvén, — az ügyiratok felp res irányában teljesítendő biráskodási eljárás végett, a pestvidéki tszék hez mint illetékes bíróságához átküldettek. — A pestvidéki tszékazonban azokat visszaküldötte, magát ez ügyben illetéktelennek találván következő alapokon: „Az 1868:4$. tezikk 1. §-sza a vegyes házassági váló perek illetőségére nézve csak azon átaláaosrendelkezést tartalmazza, hogy azok előbb az alperes s azután felperes illetékes bírósága előtt folytatandók le; aziránt ellenben, hogy felperesnek illetékes bírósága melyik legyen — nem intézkedik. — A |)o'gári biróságokuak vá'ó per kbeni illetőséget pedig, tekintet nélkül am, hogy a váló per vegyes-e vagy sem — egyedül a perren l 22.36. §.^-szai szabályozzák, melyek szerint a polgári bíróságokhoz utalt vá 6 perekben azon tszék az illetékes, melynek területén volt a házas feleknek utolsó együtt lakásuk. — És je'en esetben nevezett há/.as felek utolsó együtt lakásuk Z'dyomban a beszterczebányai törvényszék területén létezett. A Semmi tőszék a pestvidéki tszéket jelelte ki a fenforgó váló perre nézve illetékes bíróságnak. „mert az 1868:48. tezikk a vegyes házassásft való perek birói illetőségét felperesre nézve külön szabályozván, — a perr. 22. 36. §§ szaiban foglalt s az alperes részre vonatkozó illetőségi szabályok ily váló perekben alkalmazást nem nyerhetnek; és az idézett tezikk 1. §-ban foglalt azon kifeje/.és alatt: „Felperes illetékes bírósága" — csak felperes lakhelyének bíróságát lehet érteni; azt pedig a kir. tszék kétségbe nem vonja, hogy f lpnes a tszék területén taríja lakását." (Is>78. nov. 21. 24129. sz. a.) Az árvaszék saját érdekében a kiskorú gondnokát számadásra vonhatja: de arra nincs hivatva, hogy a nagykorúságát elért egyén nevében pert indilasson, s beleegyezése nélkül tiszti ügyésze által képviseltesse. Vékey Gédeo nZemplénmegyetiszti ügyésze mint Dobozy István képviseletére árvaszékileg kirenddt képviselő jogi goaduok — Dobozy László mint Do95*