Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 93. szám

871 számadási hiányról kiállítóit kötelező levél, s arra vcnatkoző birói egyesség a czégvezetői állas megszűnte vtan jött is létre. M u r s c h e 1 F r i g y e s — L i e d e m a n J. S. Frigyes bpesti bej. kereskedő e. az üzleti könyvek és se-1 gédadatok felmutatása, esetleg 1805 frt 36 krbani marasztalás és 219(J frt 64 kr. erejéig elválalt fizetési kötelezettség alóli felmentetése iránt a bpesti keresk.. tszéknél f. év sept. 14. beadott keresettel pert inditott. Felperes Liédeman Frigyesnél ügyvezető volt 1872. évig. a mikor kilépvén a szolgálatából, az üzleti pénztár átadásakor 4000 frt pénztári hiányban maradt. Meggyőződve levén felperes mikép e hiány csak hibás konyye?éslVöl eredhetett, annak fedezetéül 4000 írtról s fél évi felmondásra szóló (A) kötelezvényt álliiottugyah ki alperes czég részére, — de annak B. alatti levele tanúságaként fentartotta azon- jogot, hogy az üzleti könyveket mégvizsgálhassa, s a hibát felderíthesse. Ezt azonban hosszabb betegeskedése s más akadályok miatt nem tehetvén, s a kikötött fél év lejárván, alperes a tartozást felmondotta, minek folytán felperes a kamatokat 1877. márcziusig kiegyenlítette s a tőkére részleterikint 1805 frt 3) krt fizetett. — Ez alatt Liédeman csődbé esett, és. félperes a. csődtömeg képviselőié által bepereltétett a hátralék megfizetésére, mely perben C. alatti birói egyesség köttetett, melyben felperes magát a 2194 frt 64 kr. fizetésére kötelezte, de a csődtömeg képviselősége D alatt kötéle/.ö nyilatkozatott adott arra, hogy keltétől — apr, lő-töl — öt hó alatt felperes a bukott czég könyveit, strazzáit, levelezéseit stb. átvizsgálhassa, s a tévedés felderítése esetén a javára járó összeget az egyesség szerinti összegbe beszám.thassa, illetőleg visszsikövettlhesse. — Liédeman e. csőd 1878. júniusban megszűnvén, felperes meg,etent a czégnél a könyvek stb. átnézése végett rr, de az általa megtagadtatott, habár E. alatt arra közjegyzőileg is felhivatott. — így felperes per indításra kénszerítetett. Alperes kifogásolta a keres k. illetékességet, mert akkor midőn az A. alatti kötelező kiállitaO ' . . . • tott, a kereskedő s czégvezető közti viszony már megszűnt; s azért felperes a csődtömeggel szemben is csak mint közönséges adós jelent nreg s nem mint czégvezető vagy keresk. meghatalma/ott, miután felperesnek közönséges adóslevele (A)szolgált keresete alapjául. Alperes csőd választmánya felperessel szemben nem is állha'ott a kereskedő és czégvezető közti viszonyban, miután régen a csődkiütése előtt megszűnt c/égvezeiő lenni. stb. stb. A bpesti keresk. tszék f. év okt 21. —3 .013. sz. végzésével az illetőségi kifogásokat elvetette következő indokokból: „A kereset alapját képező okiratok mind, a fel- « alperes közt fennállott czégvezetői viszony kifolyását képe zik, s igy az A. kötelezvényből kifolyó jogok s kötelezettségek is, nem mint az üzletvezetői viszonytól különböző hanem mint egyénest ezen viszonynak kifolyását képező tartozási jogviszony jöhetnek csak tekintetbe; a mint a csőd képviselőség is, daczára annak, hogy nem állott felperessel szemben kereskedői és czégvezetői vis/.onyban, még is követelését felperes irányában kizárólag a bukott czég és felperes közt fennállott ezen viszonyból támasztotta csak; minélfogva az ugyanezen főnök és czégvezető közti viszonyra állapított kereseti követelés elbírálására is a keres, eljárási rend. 6. §. 8. p. szerint a keresk. biróság van hivatva. Alperes illetőségi kifogását tehát elvetni, a tekintve, hogy a kereset szerint a per nagyobb fontosságú számadási, vagy bonyolult természetű pernek nem vehető, — az írásbeli eljárás mellőzésével a j könyvi tárgyalás volt elrendelendő." Alperes semm. panaszt adott be. — A Semmitőszék azt elvetette ; ,,mert áz A. alatti kötelező és a B. alatti nyilatkozatból mindkét félre nézve eredő jogok s kötelezettségek az ü/Jetvezetői viszony kifolyását képezvén,—a mint ez a C. s D. alatti okmányokkal is támogattatik; — és igy ez önálló, mi összefüggésben nem levő viszonynak, e perbeli felek közt nem tekintethetvén — alperes mint bejegyzett kereskedő ellen a keresk. tszék illetősége a keresk. eljár, sendelet 6. §.- 8. p értelmében megáll, —következve a biróság kellően indokolt végzésének megsemmisítésére ok fenn nem forog." (1878. decz. 4. — 2l668. sz. a.) Az építész válalfcozó által tett anyagvásárlás, mint nyeremenyes eladásra irányzott- válalkozás, kereskedelmi ügyletet képez, mely a kereskedelmi illetőséghez tartozik. A „Kőbányai gőztéglagyár" bpesti czég — Szitner Lajos bpesti építész e. 489 frt 3 ) kr. fizetésére a bpesti keresk. tszék előtt pert inditott — többszöri tégla vásárlásból eredt számla tartozás alapján. Alperes kifogásolta a keresk. illetékességet, mert ő nem bej. kereskedő, sem nem képez a kereset tárgya reánézve keresk. ügyletet. A vétel az „üzlet folytatásához" csak kereskedőknél képez keresk. ügyletet. És itt sem továbbadási szándok, sem a vett áru átdolgozása, s a melletti továbbadásával, iparszerü foglalkozás fenn nem forog. A tégla ingatlanná alakittatik át az építész által és ez csak ezen ingatlannak mint egésznek előál i'ása iránt szerződik munkabérlójével; itt tehát nincs forgalmi ügylet. A keresk. tszék f. év decz. 7. — 75654. sz. végzésével kereskedelmi — tárgyi — illetőségét megállapította. „mert alperes azt, hogy ő építész válalkozó, beismerte. Tekintve pedig, hogy alperesnek építész válalkozói üzlete, az ennek körébe eső ügyletekkel — nevezetesen épitési anyagok vételével való iparszemü foglalkozást magában véve is kif ejezi, s hogy ezen foglalkozás alperest kereskedővé minősiti; tekintve továbbá, hogy alperes azt, miszerint az A. köny vkivonatban foglalt nagyobb mennyiségi téglát nem továbbadási szándékkal, hanem saját használatára vásárolta, — szemben a törvé, nyes elövélelemmel — egyátalán mivel sem igazolta; — tekintve végre, hogy alperes beismerése szerint is fenforgó esetben ingó dolog vásároltatván, azou körülmény, hogy e^en ingó dolog állítólag ingatlanba lett beépitve, az ügylet eredeti minőségén mit sem változtat, — a tárgyi illetőség, habár alperes nem bej. kereskedő is, (keresk. törv. 2G0. 258. §§. 1. p. s eljár. rend. 5. §. 2. p.) megállapítandó volt.* Alperes seram. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereseti követelés alapiául szolgáló ügyletek tárgyát ingó dolgok adásvétele képezvén, alperes pedig azt, hogy a vásárolt téglákból egész házakat egységes áron épített volna, nem igazolván, a keres. törv. 262. §. rendelkezése jelen esetre alkalmazást nem nyerhet. „Ebből kövekezőleg, és tekintve, hogy a per rendén kifejtett többi körülmények szerint kétségen kivül áll, tahraerint a kérdésbeni vásárlás czélját nyereményes 93*