Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 90. szám

358 „Mindezen körülmények a perben hit alatt kihallga­tott tanuk, különösen pedig Neumann József alpe­resi tanú hittel erősített és saját tapasztalásán alapuló val­lomása által is jogszerűen bebizonyitva lévén,—az alperesi bajóvezetök által okozott hajókár, és ennek megtérítése iránti kötelezettség alperesek ellen, és pedig a törvény értelmében egyetemlegesen megállapítandó volt. — Te­kintve, hogy a megsérült felperesi hajó kiemelési, kőki­szállitási és ezzel kapcsolatos költségek valódiságát és összegét a D. alatti kir. folyamfelúgyelől hivatalos számla, ugy Bobics Károly m. kir. folyamméruök és Gröttl György m. kir. folyam felvigyázó tanuknak hittel erősített vallo­mása 916 frtba igazolják; továbbá hogy a felperesi elsü­llyesztett hajón okozó t sérvek kijavítása, és a hajónak te­herszállítására képessé tételére szükséges összeget az E. alatti szemle és becslési jegyzőkönyv 300 írtban, a káro­sított hajó teherképessógi veszteségének érték térítését ugyanezen közökmány 600 írtban, végre a birói szemle költségeit ugyancsak az E. alatti közokmány 24 írt 50 krban kimutatják, alperesek összesen 1870 frt kr. kárté­rítési tőkében feltétlenül elmarasztalandók voltak. „A mi az elsülyedt és kiemelt kőnek újra berakásá­ért felperes álta fizetett és alperesek által megtéritetni kí­vánt 45 irtokat, ugy szinte az elsülyedt hajó kiemelése körüli fáradozásáért és idővesztésért felperes részéről kö vetélt 120 frt összeget illeti, ezen két rendbeli összeg, minthogy ezekre nézve felperes más bizonyítékot nem hozott fel, csak feltételesen, vagyis a felperes által fel­ajánlott fő — illetve becslő eskü letétele esetére volt felperesnek megitélhető. „Felperes a valóságos káron kívül megszűnt haszon fejében 1080 frt összeget követel. — Ezen összeg azonban részére meg nem volt ítélhető, mert azon esemény körül, mely által a kár okoztatott, alpereseket sem rosz szándék, sem feltűnő gondatlanság nem terheli. „Az elsülyedt hajóról elvesztett szerszámok értéké­nek, — vagyis 50 frt megtéritésére vonatkozó követelé­sével felperes szinte elutasítandó volt, mert a szerszámok minőségét és mennyiségét meg nem jelelte, és nincs iga­zolva, hogy azok elveszte a hajó elsülyesztése folytán történt. A kir. tábla f. év febr. 6. — 69917. sz.a.atszék Ítéletét indokaiból hhagyta. A legf. ítélőszék pedig a kir. tábla ítéletét fel­hívott indokaiból hagyta helyben. (1878. október 9. — 7807. sz. a.) A C nriai bíróság döntvényei. (Folytatás.) 16. Azon választó, ki magát nem ingatlan birtokának, ha­nem rendes lakásának választó kerületében kívánja a névjegy­zékbe felvétetni, e kivonatát személyesen vagy Írásban nyilvá­níthatja, de sehol másutt mint csakis az összeíró küldött seg elölt. Vild András és 83 érdek társa járeki lakosok a névjegyzékből kihagyatván, ez e. VallerPál mint meg hatalmazottjuk felszólalt, deelutasitatván Újvidék vá ros k ö i p. választmánya által,— felebbezéssel élt A Curiai biróság azt hhagyta; Indokok: „Habár kétségtelen, hogy az 1874:33 tczikk 38. § nak rendelete szerint azon választó, kinek ingatlan birtoka más községben vagy más választó kerü létben fekszik, mint a hol rendes lakása van, kívánatára ez utóbbi községnek, illetőleg vál. kerületnek névjegyzé­kébe felveendő; habár továbbá kétségtelen az is, hogy e kivánatát nemcsak személyesen, de írásban is nyilvánít­hatja; tekintve még is, hogy az idézett törvény értelmé­ben mulhatlanul szükséges, hogy az illető választó e ki­vánatát akár személyesen, akár írásban nyilvánította, mely nyilváaitás azonban másutt, mint az összeíró kül­döttség előtt nem történhetik, a mennyiben az összeiró küldöttség az idézett 38. §. szerint különben mindenkit csak azon községben vehet fel a választók névjegyzékébe, hol rendes lakása van; tekintve továbbá, hogy felebbező azt miszerint Vild András s 83 társa akár szitnélyesen, akár Írásban az összeírás alkalmával az újvidéki összeiró küldöttség előtt kijelentették volna, hogy az újvidéki vá­lasztók névjegyzékébe kívánnak felvétetni, nem is állítja, annálkevé=bé bizonyitja, — de e feltevést 1878. július 15-én beadott felszólalásához csatolt s azon h5 13-án tehát a névjegyzék összeállítása után kelt meghatalmazás is megczáfolja; tekintve végre, hogy ily helyzetben az Ö3z­szeiró küldöttséget oly mulasztás vagy törvény ellenes cselekmény, mely miatt felszólalásnak helye volna, nem terheli — minélfogva a felszólalásnak helytadni annálke­vósbé lehetett, mert felebbező, noha erre a vál. törv. 50. §. szerint jogositva volt, állítólagos sérelmét uj bizonyí­tékokkal nem támogatta." stb. stb. (1878. nov. 23. — 375. sz. a.) 17. A választói névjegyzékbe valaki fel nem vehető ott, hol orvosi oklevele kihirdettetett, m<d")n hiteles bizonyítvánnyal igazoltatik, hogy azon helyen nem lakik. Pescha Vladimir orvos a verseczi névjegyzékbe felvétetvén s ez ellen Thier Ignácz felszólalván, ez Ver­secz város közp. választmány f. év sept. 16. — 11. sz. határozatával elutasitatotc. Utóbbi felszólaló felíbbezett. A Curiai biróság a közp. választmány határo­zatátmegváltoztatván, nevezettet töröltetni rendelte. „mert a felebbezéshez csatolt városi kapitánynak sa­ját hatáskörében kiadott s igy teljes hitelt érdemlő hiva­talos bizonyítványából az tűnik ki, hogy Pecha V. orvos Verseczen nem lakik; minél fogva habár orvosi oklevele Versec.en kihirdetteetett, — a választók névlajstromába az 1874:33. tcz. 38. §. ellenére felvehető nem volt; az pedig nem is állíttatik, h >gy lakása iránt kétség levén,— Versetzet maga jelölte volna ki." (1878. nov. 23. — 318. sz. a.) 18. A választói jogosultság meg nem tagadhaló azoktól, kik nem magokban, hanem hitveseikkel vagy kiskorú gyerme­keikkel eggüttesen bírnak 3 lakrészből álló házal vagy '/ te­lekhez hasonló földet, közülök bármelyikre legyen is az lelek­könyvezve. Metter Márton kihagyatván felszólalt, de en­nek Erzsébet város közp. választmánya f. év september 7. — 43. sz. a. helyt nem adván — felebbezéssel élt. A Curiai biróság felebbezőt felvétetni ren­delte ; „Tekintve, hogy az E. alatti adóösszeirási lajstrom­ból kitetszik, miszerint íelebbezőnek 1877-ben egy —két lakrészből — nejének pedig egy 1. lakrészből álló háza volt, s hogy az jelenleg is img van; sőt azt mikép neje 1878 évben két házat bírt, melyek egyike 1. másika 2 lakrészszel van ellátva, — a közp. választmány saját fel­terjesztésében állitja;

Next

/
Thumbnails
Contents