Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 82. szám

327 magyar osztrák vám- és kereskedelmi szövetségben kifejezetten nincs megemlítve, (valamint megemlítetlenül hagyatott az osztrák-magyar és a franczia honpolgárok hagyatéka körül kölcsönösen követendő eljárás iránt Frnncziaországgal szintén i866-ik évi decz. li-kén kötött s a kereskedelmi szerződéssel egyenlő tartamúnak nyilvániíofl államszerződés is) — nem következik, hogy az Magyarországra nézve hatállyal nem biti, vagy hatályát elvesztette volna; miután az idézett szövetség II-ik czikkében az idegen államokkal kötött egyedül csak azon szerződések neveztettek meg, melyek a közgazdasági viszonyokat szabályozzák a külföld irányában^ ,,s tekintve hoyy a cs. kir. közös külügyminisleriumnak 1877-ik jut. 4-én 5865. sz. a. kelt igazolványa minden kétséget kizár arra nézve, hogy az irói s művészi tulajdon biztosítása tekintetében Francziaország részéről, az Osztrák-Magyar monarchia irányában, a szóban forgó államszerződés alapján teljes viszonossjg gyakoroltatik: „ennélfogva a bevezetésben jelzett államszerződés Magyarországra nézve kötelező erővel bír." (19206. számhoz) Erre alkalmat szolgáltatott a Bathlot Lajos párisi zenemű kiadónak •— Rózsavölgyi zenemű kereskedő s kiadóválalkozó és társai e. a bpesti keresk. tszékhez beadott zárlati kérvénye, melylyel elutasitatott; s a mely jogeset előzményeit, a Semmitőszék határozatával együtt lapunk f. év aug. 23-ki szban közöltük. Bathlot Lajos ezután ujolag kérvényezte a zárlat elrendelését, de a keresk. tszékf. év aug. 16. 62672. sz. végzésével azt — az előbbi már közlött végzésre való utalással, ismét megtagadta azon okból, mert a zárlat elrendelését támogató ujabb adatokat nem hozott fel. Ez e. kérvéuyező semm. panaszt adott be. A S e m m i t ős z é k azt elvetette; „Mert az ideigl. törv. szab. I. 23. §-sza által csak átaljában a törvény oltalma alá helyezett irói és művészi tulajdonnak a jogosit'an utánnyomatás és utáuzáa elleni megvédése iránt részletesen intézkedő törvény nem létezvén, — a külföldiek pedig a honpolgároknál nagyobb előnyben nem részesitethetvén: fenforgó zárlati kérvény kizárólag csak a perr. 324. §. szempontjából volt megbírálandó, és elintézendő; „E törvényszakaszhoz képest azonban a zárlat elröndelésének nem lehetett azért helye; mert a panaszttevő nemcsak vélt tulajdonjogának zárlat alkalmazása nélküli veszélyeztetését ki nem mutatta, de a kérvényeihez rekesztett egyvelegekkel és fánczdarabokkal, melyeknek az eredeti dalmüvei való összehasonlítása különös szakismeretet szükségei, még a tiltott utánnyomatás fenlétét sem igazolta.- (1878. okt. 8. — 19206. sz. a.) II. Az utóöröködésnek telekkönyvi felebbezése esetében az időszerinti tulajdonos személyes tartozásai serre vonatkozó elmarasztalás folytán, az ingatlan állagára a végrehajtási becslés és árverés elrendelhetó-e ? Ez következő megoldást nyert. „Tekintve, hogy a telekk. rendt. 52. §. d. pontja értelmében bejegyzett tulajdonjogi korlátozások, melyeknek természetével az örökösödési jognak bekebelezése is bir, az időszerinti tulajdonos személyes tartozásai és ezekre vonatkozó marasztalás folytán, az ingatlan állagara a végreh. zálogjog bekebelezésének mint biztosítási intézkedésnek útját ugyan nem alják, de a végrehajtás trivabbi fokainak foganatosítása tekintetében telekk. akadályt képeznek: „ez okból az utoörökösödésnek telekk. bekebelezése esetében, ennek a maga utján kieszközölt törlése nélkül, az időszerinti tálajdonos személyes tartozásai, és erre vonatkozó marasztalás folytán az ingatlan állagára a végrehajtási becslés és árverés el nem rendelhető." (11388. szhoz) Jogesetül szolgált: Weisz Mózes — Nagy Sándorné szül. Tóth Juli e. a debreczeni tszéknél végrehajtást tétetvén folyamatba, alperes ingatlanjára az árverés elrendeltetett f. év april 18. — 516. sz. végzéssel — melyet alperes semm. panaszszal támadott meg. ASemmitőszék azt mégsem misitette. (297. §. l.p.) „mert Debreczen város árvaszéke mint gyámhatóságnak 1876. május 13. 1575. sz. végzése s megkeresése alapján néhai Tóth József és Szentpátery Mária hagyatéka végrendelet és örökösödés czimén, a debreczeni törvényszék 1876-ik május 28. —8001. sz. a. kelt végzésével Tóth József és Nagy Sáudornénak — azonban nehogy általuk elidegenítessék, csupán gyermekeik utóöröködésí jogának kitüntetése mellett adatott at — s ugyanaz megkeresés mellett a tszék mint telekk. hatóságnak jun. 2.— 4466. sz. végzésével a debreczeni 750 s a puszta M. 54. sz. a. s részben 8, s 4933. sz. telekjben egy időben és szám alatt tényleg ekként kebeleztetett be. „Minthogy pedig a telekk. állás hivatalból figyelembe veendő és valamint peren s maga utján kivül a nyilvánkönyvileg kitüntetett bejegyzések ki nem igazithatók. — ugy a jelen esetben kérdés alá jött tulajdoni s használati jog érvénye az egyidejűleg bekebelezett örökösödés ellenében végrehajtás utján törvénys^erüleg el nem bi ráiható. „Miután továbbá a végreh zálogjog a debreczeni 750 és puszta M. 54. telekjben végrehajtató részére az előjegyzésrei hivatkozással kebeleztetett be, — mely a marasztalt ellen csupán a hagyatéki átadástól függő hatállyal lőn bejegyezve, — nem különben az átadás a kérdés alatti utóöröködésnek fentebbiek szerinti egyidejű telekk. kitüntetése mellett történt, — ezen tényállás annak, hogy az igatlanság állaga árverés utján kielégités alapját képezhesse, törvényes akadályául szolgál. (1878. okt. 9. — .11388. sz. a.) III. Perenkivüli telekkönyvi ügyekben az erdélyi telekkönyvi rendelet első része szerint hozott határozatok ellen van-e ugyanezen-rendelet 19. §-a értelmében a kir. Semmitőszék érdemi elbirálása alá tartozó semmiségi panasznak helye. ? Erre következő döntvény hozatott: „Tekintve, hogy az erdélyi telekk. rendelet 19. §-nak végpontja szerint a telekk halóságok előtt folyó vitás ügyekben a perr. 1'44. s köv. §§-szaiban szabályozott jkönyvi eljárás alkalmazandó s mindazon végzések ellen, melyek a telekk. rend. I. részének szabályai szerint hozatnak, a felebbezés a perr. 294. s 295. §§ szaira hivatkoz ással csak annyiban engedtetik meg, a mennyiben a perr. szabályai szerint semm. panasznak helye nem lenne: ebből önként következik, hogy mindazon esetekben, melyekben a perrendt. szabályai jogorvoslatul a semm. panaszt jelölik ki: az erdélyi telekk. rendt. 1. Részének szabályai szerint hozóit végzések ellen is, a kir. Semmitőszék érdemi elbírálása alá tartozó semm. panasznak helye van.11 (14482. számhoz.) A jogeset ez volt: A marosszéki összesített árva pénzalap kinevezett ügygondnok Nagy Zsigmond marosvásárhelyi ügyvéd által képviselt Barabási L. hagyatéka e. zálogjog telekk. átkebelezése iránt a m.-vásárhelyi tszék 82*