Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 81. szám

322 merte ő azt 3. sz. levelében is. — Tény továbbá az, hogy felperes a dijat a mondott lejárati napon uein fizette le, sa biztositási kötvény 2-ik pontjában a biztositási ügyiét megszűntnek mondatott ki, a dijrészlet pontos fizetésének elmulasztása esetére. — Mindazonáltal nem lehet az A kötvényt feltétlenül hatálytvesztettnek kimondani, mert felperes részbizonyitékot szolgáltatott aziránt, hogy a mulasztás s késedelem nem őt, hanem alperest terheli. „Kitűnik ugyanis a K. s L. alatti okmányokból s a belgrádi szerb hírlapnak 123. a. példányából, hogy alp. társaság Nikolits Pétert 1872-ben belgrádi ügynökéül alkalmazta s ezt a pancsovai főügynöksége által közhírré tétette ; mig Despotovits Svetozár s Nikolits Döme tanuk bizonyítják, hogy nevezett ügynök 1873-ban is mint olyan az alp. társaság czimtábláját — ozégét viselte nyilvánosan s Belgrádban olyanul ismertetett közönségesen. — Hogy pedig Nikolits Péter Ügynöki minőségében jo gositva volt a biztositott felektől a díjrészleteket beszedni, — ez kitetszik a K. levélből is, melyben alperes nemcsak nem tiltja el a belgrádi ügynököt pénzeknek beszedésétől, hanem a pancsovai főügynököt a belgrádi ügynök által felveendő díjrészletekért felelőssé tevén, éppen azt teszi fel, hogy ama díjrészleteket a belgrádi ügynök fogja Belgrádban beszedni. — És ha alperes Nikolits Péternek ezen jogkörét, mely különben az ő ügynöki minőségében s viszonyában természetszerű is volt, később netán korlátolni jónak látta, vagyha a pancsovai főügynökség megszűntével, a belgrádi ügynökséget is megszűntnek tekintetni kivánta: ugy tartozott volna erről a biztositott feleket értesiteni s velők a fizetés megváltoztatott helyét tudatni. — Be is ismerte alperes ezen értesítés szükségét akkor, midőn T. Q. R. szerint a pancsovai biztositott feleket felhivta, hogy a lejárandott díjrészleteket, jövőre egyenesen a magyarországi képviselőséghez küldjék Buda- j dapestre. — De hogy hasonló értesités s felhívás a bel- J grádi biztositott felekhez s különösen felpereshez nem intéztetett : ezt alperes beismeri. „Joga és kötelessége volt tehát felperesnek a 2-ik évi díjrészletet 1873. évi május 22-én Nikolits Péter kezeibe fizetni, s ha ez tőle a fizetést el nem fogadta, sem ót a megváltoztatott fizetési helyre nem utasította: ugy a késedelem nem felperest, hanem alperest terheli. „Már pedig maga a tanukép kihallgatott Nikolits Péter vallotta: hogy felperes második évi díjrészletének lefizetése iránt nála, mint akkori ügynöknél 1873. május 22. előtt jelentkezett s a dijt neki a mondott napon s azután is többször lefizetni akarta, de ő a.t el nem fogadta, mert alp. képviselőségtől, az általa szorgalmazott dijnyugtákat nem kapta meg, és ezért felperest a díj nyugták megérkeztéig várakozásra utasitotta. „Ily körülmények közt a szerző lés teljesítésére készségét tanúsította felperes, midőn várt egy ideig a di jnyugtára, s azután várakozásának sikertelenségét látva., a pénzt magához alp. képviselőséghez Budapestre küldötte. —Aires pedig nem járt el jogosan akkor, midőn a hozzá 1873. július elején beérkezett pénz elf igailását, a bizt. kötvény 2-ik pontjára hivatkozva, megtagadta. „Nikolits Péter volt alperesi ügynöknek vallomása azonban, habár azt részben Despotovits S. tanú is támogatja, télies bizonyítéknak nem tekinthető s azért annak kiegészítéséül, felperesnek a pótesküt kellett ítélni. Ennek letételével az A.kötvény hatályában fentartandó,és alperes, miután felperes biztositott nejének 1873. au^ustusban bekövetkezett halálát G. szerint igazol:a—a biztositási összegben stb. el marasztalandó volt. "(1878. sept. 24. — G67 7.sz.a.) Kcreskeíleleinjogi döntvény. Habár a keresk. törvény életbelépte előtt kelelkezelt közkereseti társ szerződésijén, minden a társasági viszonyból eredő vitás kérdésekre nézne, az egyes bíróság sommás iVetősége köttetett ki: mind a mellett a közkereseti társ viszony (elbontására irányzott keresetet illetőleg, — a keresk. törvény állal megállapított kereskedelmi illetőség nem mellőzhető, — midőn a társasági szerződés megszüntetése az egyik társmulasztásai s törvénytelen cselekm nyeiböl szármailalik, — egyszersmind a kereset uly kérelem érvényesítésére is irányoztatik, mely (eleit csali a czcgjegyzékehet vezető kereskedelmi bíróság van hiaatoa határozni. Reuchler Vilmos mint a Budapesteu ,,Benkó" Károly s társa nyergesfalusi cement-gyára* — czég alatt fennálló közkereseti társaság beltagja— Perjátl Márton mint ugyanazon társaságnak szintén beltagja ellen f. év július 18, ezen társaság feloszlatásának kimondása iránt — rendes keresetet támasztott a bpesti kereskedelmi tszék előtt, következő alapokon. Nevezett társaság Reuchler s Benkő között 1875. évi aprilban alakult — de már azon év október havában abból Benkő kilépett s helyét mint jogutódja, Perjátl fogl alta el. [A. B. szerződések) Most Reuschler ezen társaság felbontását kéri, mert Perjárl, ki az üzlet vezetést önkéuyileg magához tagadta, a könyvvezetésnél roszhiszemüleg járt el, — miután a felperes által betétén felül köic-önadott 31,621 frt összegét, mely privát contóján van feltüntetve, beleegyezése nélkül a tőke betételek közzé átkönyvelte, mi által neki tetemes kárt okozhat s a hitelezőket tévedésba hozhatja. (F. G. alatt) — azonkivülsem a kölcsön, sem a betéti tőke után kamatokat nem fizet a szerző lés s a keresk. törv. 84. 86. §. 2. p. ellenére — de azokat mint veszteséget sem vette fel a mérlegbe (ker. törv. 84. §. 2. p.) s igy helytelen mérleget készített: és mint fentérintetett, az üzletet, a társ szerződés II. p. ellenére egyedül kezeli, abból felperest jogtalanul egészen kizárta, s a pénztár egyik kulcsának átadását is megtagadta (H. J. közjegyzői bizony.) — továbbá alperes a társczéggel magán czélokra visszaélt (ker. törv. 100. §.) midőn több váltót — 3003 frtról — pesti üveges Rótb S. javára felperes tudta nélkül kiálütött, azok értékesítettek, de miután Roth csődbeesett azokat Perjátl beváltotta és a társaság kiadásai, veszteségei közé könyvelte (K. kivonat). Ezek folytán a társszerzó'dés felmondatott, s ez alperesileg el is fogadtatott, de később visszavonatott. — Ezek alapján kéri a fiioszlást kimondatni, ugy a felszámolást s azt elrendeltetni, hogy a társtagok felszámolókat nevezzenek; illetve ezek czégbejegyzés végetti bejelentésükre utasitassanak. Tárgyaláskor alperes kifogásolta a törvényszék kereskedelmi illetőségét, mert a B. szerződés 11-ik pont jában — tehát még a keresk. törvény életbelépte előtt 1874. évben — világosan a társasági viszonyból eredő minden vitás kérdésekre, tehát a jelen per elintézésére is a bpesti IV. ker. j biróság sommás illetősége köttetett ki. A keresk. tszék f. év aug. 9. — 59056. sz, végzésével magát illetékesnek mondottaki; mert a keresk. eljár. rend. 6. §. 3. p. szerint a közkereseti társaság tagjainak a társasági viszonyból felmerülő kereseti feltétlenül a keresk. tszékek hatáskörébe tartoznak, s az ilykép törvényileg, szabályozott illetékesség joghatállyal még szerzödésilag sem változtatható meg." Alperes semm. panaszszal élt. —