Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 74. szám

295 kor ott vadászó Kraschován Pál társulati tag kérte tőle — oda nem adta, hanem haza vitte: vagyon biztonság elleni kihágást képezvén, nevezett Gábos D. ebben mondatik ki vétkesnek s a Debreczen városi szegényalap javára fizetendő 10 frt birság s nem fizetés esetén 2 napi fogságra Ítéltetik s egyszersmind az eltulajdonított nyul 1 frt 20 kr. árának s 3 frt perköltségnek a panaszló társalat részére leendő megtérítésében is elmarasztatik." (18 73. július 31. — 6007. sz. alatt.) Semmitösxeki döntvények. A bíróság, a birói megbízottként eljárt közjegyzőnek felszámit olt dijai s kiadásai megállapítása tekintetéből, nemcsak az 1874-. decz. 17 ki rend. 21—22. §§ ban felsoroltakra van hivatva- hanem a díj szabályzat szerint felszámított kész kiadások s dijak megvizsgálása s megállapítására is joyositvavan.— Semmiségei képez, ha utóbbiakra nézve a bíróság nem határozott, s ezt nem is indokolta. Lakás s élelmezés czimén dijak nem követelhetők azon esetben, midőn a közjegyző birói megbízottként járt el. \ ^ Kratochvill Gyula békési közjegyző több rendbeli ügyben birói megbízottként eljárván, de dijai s költségeinek biróság általi megállapitásál helyesnek nem találván, több rendbeli semm. panaszszal élt. Nevezetesen néhai Kiss József né hagyatékára vonatkozólag a szeghalmi jbiróság 1877. nov. 19. — 4370. sz. végzését neheztelte, mert eljárása s munkájáért mi sem állapitatott meg; holott a közj. díjszabályzat 20. §. a. b. pontjai szerint kocsibér és naponkénti élelmezésért 5 frt jár. mely dijak — miután egy helyen 4 hagyatéki ügyet végezett — ha 4 részre osztatnak is 3 frt 48 krt tennének; ehhez járul a kész kiadás, mely a díjszabályzat alapjáu legkevesebb: 3 frt 48 kr. — és a bíróság mégis csak 4 frt 10 krt állapított meg; más felszámításai pedig egyszerűen töröltettük. A Semmitőszék azt elvetette; „mert neheztelt végzéssel panaszló részére, jelen hagyatéki ügyben 1877. jun. 12-én birói megbízottként teljestiett cselekményért, azon dijak s kiadások, melyeket az 1874. decz. 17 ki igazs. min. rendelet 20. 21. 22. §§. értelmében igénybevenni jogosított, a díjjegyzék szerint, és pedig napi dij fejében 3 frt — az idézés s az illető iratnak az illeték szabási hivatal s árvaszéknél való bemutatás czimén 1 frt 30 krral biróilag megállapitattak,— és ezen megállapítás, tekintettel arra, hogy panaszkodó saját elismerése szerint ugyanazon napon s helyen még 3 rendű hagyatéki ügy végeztetett, — hogy utazási költség fel nem számitatott, a 15-ik tétel alatt lakás és élelmezés czimén felszámított 2 frt 50 kr, pedig a fennidézett rendelvény 21. §. szerint, oly esetben, midőn a közjegyzői birói megbízottként jár el, nem igényelhető, — a most felhivott rendelethez képest s az idő s munkára való kellő tekintettel történt meg. Alaptalan levén tehát stb. stb. s -azon panasz, hogy készkiadási tételei töröltettek — valótlannak bizonyulván stb. stb. (1878. május 1. — 6795. sz. a.) Rajkán György hagyatéki ügyére vonatkozólag is semm. panaszszal élt a békési jbiróság f. év jun. 12. — 1110. sz. a. kelt birói megbízotti dijat megállapító végzése ellen; és pedig itt azon alapon, mivel a közjegyzőt a dij szabályzat s közjegyzői törv. 198. §. szerint irásdij akkor is megilleti, midőn a hagyatéki kimutatásnak hiteles másolatban az illetékszabá-d hivatalhoz való beadására van hivatva; és mert a díjszabályzat szerint felszámitott dijak megállapítására a bíróság nincs is hivatva, hanem egyedül azoknak, melyek az 1874-ki rend. 21—22. §§-ban felsoroltattak. A Semmitőszék ezen végzést megsemmisítette (297. §. 1.) s a jbiróságot a körjegyzői díjjegyzékben felszámított dijak és kiadások, ujabb és pedig indokolt végzés melletti megállapítására utasitotta; „mert ámbár azon panaszbeli érvelés, mintha a m3gbizó bíróság, megbízottként eljáró közjegyző által felszámitott dijak s kiadások birói megállapítása tekintetébea egyedül az 1874. decz. 17. kelt igazs. min. rendelet 21—21. §-ban felsoroltakra volna jogosítva; ellenben a díjszabályzat szerint felszámitott készkiadások s dijak viszgálása és megállapítására hivatva nem lenne, —figyelemmel a most idézett rendelet 22. §-nak rendelkezésére, a helyes alapot nélkülözi; „tekintve mindazonáltal, hogy a megtámadott végzésnek a körjegyzői dijak megállapítására vonatkozó része, miután abban csakis a feunidézett rendelet 21. §. szerint járó napi dijakra nézve történt birói megállapitás, — a költség jegyzékben felszámitott egyéb készkiadások és írásbeli dijakra vonatkozólag pedig, jóllehet azok birói tollal törültettek, határozat nem foglaltatik, és ezen intézkedés egyátalában nem is indokoltatott — „a perr. 247. §. rendelkezésének meg nem felel s ekként szabátyszeru határozatnak nem tekinthető, — a panasznak ez okb5l helytadni stb. kellett." (1878. sept. 11. — 15301. sz. a.) Hivalalbóli semmiségei képez, ha a feltörvényszeh, az igazolást megtagadó végzés ellen helytelenül beadott felebbezés folytán az ügyet vizsgalat alá veszi, a helyett, hogy a fe'ebbezést hivatalból visszautasította volna. Mihályi Fer enc z—Je k i ts Máté e. 14 frt iránt a verseczi jbiróságnál perelvén,alperes meg nem jelent, s ennek folytán igazolással élt, melynek a jbiróság 1877. okt. 2. — 902/. sz. a. hozott végzésével helyt nem adott — egyszersmind az indokolásban az ügyérdemére is kiterjeszkedvén. Ezen igazolási végzés e. alperes felebbezést adott be, melyet a kir. tábla 1878. marcz. 26. —67853. sz. a. vizsgálat alá vévén, Ítéletet hozott. Ez ismét felebbeztetvén — a legf. ítélőszék a tábla eljárásában hivatalbóli semmiséget észlelt, s ennek folytán az ügyiratokat felterjesztette. A Semmitőszék a táblai Ítéletet megsemmisítette hivatalból s az elsó bir. végzés e. felebbezést visszaadatni rendelte ; „mert a perr. 311. §. szerint az igazolást megtagadó végzés ellen az illető fél semm. panaszszal élhet; — a törvény eme rendelkezésében ekként kimondatott, hogy azon esetben, midőn a bíró az igazolási kórelemnek helyt nem ád, végzésileg határoz, és hogy ezen igazolást megtagadó végzés e. nem felebbezésnek, hanem egyedül csak semm. panasznak van helye „a kir. tábla eszerint semmiséget követett el, midőn az első bíróság által szabályosan hozott végzés elleni felebbezés folytán, az ügyet vizsgálat alá vette a helyett, hogy a helyt nem fogható felebbezést visszautasította volna; de további szabálytalanságot követett el azáltal is, hogy Ítéletet hozott, és hogy az első bíróság által szabályosan hozott végzést egészen helytelenül oda magya74*