Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 69. szám

276 előbbi végzéseiben felhozott indokból, s különösen még azért is, mert felpereseknek védekezése a szavatosságrai hivatkozás elké-ié.^e miatt helyt nem foghat, miután az a tárgyalás során, illetve az ellenbeszéd előterjesztésénél bármikor érvényesíthető. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék ezen végzéseket is megseramitette (297. §. 6. p.) s a jbiróságot az ügy érdeme feletti határozathozatalra utasította; „mert a hatalmaskodási tény személyes cselekmény kifolyása levén, az e miatt inditott perben szavatosra hivatkozásnak egyátalában helye nincsen; az pedig: váljon a hatalmaskodás tényállása megállapítható-e, az ügy érdemének elbírálásához tartozik; s eszerint az első bíróság helytelenül utasította felperest keresetével a rendes eljárásra." (1878. aug. 14. — 16210. 16211. stb. sz. a.) Hivatalbóli semmiségei képez, ha a kereset sem írásban, sem a perrend 114. §. értelmében, szóval elö nem terjesztetett; marasztalási kérelem elö sem adatolt, a bíróság mégis perbeli eljárást eszközöli s Ítéletet is hozott. Szabálytalanság az is, ha a kéréseiét pótló egyszerű beadvány, az uradalmi erdész által meghatalmazás s az uradalom tulajdonosának megnevezése nélkül nyújtatott be s fogadtatott el. *) A petrisi uradalom mint felperes — Grinia Constantin parasztgazda e. 7 frt 70 kr. erdei kár kétszeregének megítélésére a radnai jbiróság előtt sommás pert tétetett folyamatba, melyben utólag az uradalmi erdész adott be keresetieveiül egy beadványt — meghatalmazás nélkül. A jbiróság f. év apr. 2. kelt ítéletével alperest elmarasztalta. Ez felebbezett. A kir. tábla hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette, mert a jbiróság a nélkül járt el, hogy a kereset akár írásban, akár a perr. 114. §-ban előirt módon benyujtatott volna; a későbbi beadvány, egyszerű megkeresvény pedig sem alperes nevét, sem a marasztalási összeget nem tartalmazza. A Sómmitőszék a jbiróság ítéletét perbeli eljárásával együtt hivatalból megsemmisítette; (297. §. 1. p.) „mert fenforgó üggben a bírói eljárás nem a perrend szabályai szerint inditatott meg, mintán felperes keresetét sem írásban, sem pedig a perr. 114. §-ban megszabott módon elő nem terjesztette, sőt alperest meg sem nevezte, s annak marasztalására vonatkozó kérelmét elő nem adta „és mert alaki szabálytalanságot képez az is, hogy a keresetet pótló beadvány Kneiffer Leander erdész által, meghatalmazásának igazolása, s az általa képviselt uradalom tulajdonosának megnevezése nélkül nyújtatott be; holott az uradalom jogi személynek nem tekinthető, annak nevében tett kérelemre tehát az illető tulajdonos megnevezése nélkül a bírói eljárás megindítható szinte nem volt." (1878. aug. 14. — 16171. sz. a.) A földbirtokon létező lakház s gazdasági épületek, habár fábólépitvék is, mint az ingatlannak elválászthatlan tartozékai az ingókra vonatkozó szabályok szerint el nem árverezlelhetök. *) Mutatvány alsó bíróságaink rendetlenségeinek kitüntetésére. Kovács Maria — Matei Gryörgy e. 80 frt erejéig végrehajtást eszkölöltetett, melynek folyamán az eljáró rékasi jbiróság végrehajtója f. év július 1. — 928. sz. a. — a jbiróság 242 ). sz. végzése folytán alperes lefoglalt ingóságaira — és pedig egy fábólépitettlakházra és istálóra is mint ingóságokra, a község házában megtartandó árverést kitűzte. Alperes semm. panaszára — A Semmitőszék következőleg határozott: ,,tekintve, hogy valamely ingatlanon levő lakházak és a gazdaság folytatására szükséges épületek, a perr. 423. §. szerint az ingatlannak oly elválaszthatlan tartozékát képezik, melyek maga az ingatlan nélkül külön, és pedig az ingókra vonatkozó szabályok szerint el nem árvereztethetők — a megtámadott végzés, a mennyiben az a foglalási jkónyvben összeírt faházra és istáló épületre kiterjed — a perr. 297, §. 1. p. alapján megsemmisitetik; „egyebekben azonban a senni. panasz elvettetik; ,,mert a függő termésre nézve a végrehajtás a perr. 416. §. értelmében az>n szabályok szerint történik, melyek az ingókra nézve megállapitattak; azok lefoglalá-a ellen pedig esatleg csak is az érdeklett jelzálogos hitelezők élhetnének semmiségi panaszszal; „és mert az árverési határidő meg nem tartása miatt emelt semm. panasz alaptalan, miután a határidő nem a vonatkozó végzés kézbesítésétől, hanem a hirdetmény kifüggesztésétől számitandó, s hogy ettől számítva a határidő rövid volna, panas :ló maga sem állítja." f 1878. aug. 14. — 16236. sz. a) ____ Kineveztettek. Kon esek Gusztáv újvidéki törvényszéki joggyakornok ugyanezen törvényszékhez aljegyzővé, L e n c s o Péter alsó-kubini járásbirósági irnok a liptó-szent-iniklósi járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé. A pénzügyminister Barabás Lajos végzett jogászt és fogalmazó dijnokot segédfogalmazóvá, az igazságügyininiszter Szoyka Árpád ungvári kir. jbirósági dijnokot a nagy-bereznai királyi járásbírósághoz írnokká, Mii'ka Domonkos mura-szeutmártoni lakos adóleszámitolót a csáktornyai kir. jbiróság mellé végrehajtóvá nevezte ki. Az igazságügyminister Küchler Gyula fehértemplomi törvényszéki aljegyzőt a temesvári törvényszékhez jegyzővé, Molnár Lajos debreczeni törvényszéki írnokot ugyané törvényszékhez segédtelekkönyv vezetővé nevezte ki. Áthelyezés. Az igazságügyminister Péterfy Albert borosjenői jbirósági telekkönyvvezetőt a lippai kir. jbirósághoz saját kérelmére áthelyezte. Csödhirdetmény. K r i c s a Izidor gyergyó-szt.-miklósi lakos ellen bej. okt. 28. id. tömegg. és per. Orel Mató T. Löwy szt.-györ gyi vaskereskedő e. okt. 1, 2. 3. id. per. Begedi Péter. Csöd megszüntetés. Lacsicsek János és Scbrott Teréz hitestársak bpesti háztulajdonosok ellen. Pályázat. Marosvásárhelyi k. főügyészségnél fogalmazói áll. Szarvasi k. jbiróságnál Írnoki áll. Ipolysági tszéknál aljegyzői állom. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál rauzeum-kőrut 10.