Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 69. szám

274 Indokok: A neheztelt Ítélet azon része, mely fel­peres visszahelyezési keresetének helytadott, indokainál fogva, — a perköltség kölcsönös megszüntetését, illetőleg pedig azért, mert felperes nem í'elebbezett. „Az alperes visszkeresetétől elmozdító részét, azért kellett hhagyni, mert alperes viszonkeresete, a felperesi visszahelyezési keresetnek határozott ellentétét képezvén, midőn ennek helyadatott, amaz a dolog természeténél fogva helyt nem foghat." A legfőbb ítélőszék következő ítéletet hozott : „Az alsó bírósági ítéletek, a mennyiben felperes ke­resetének helyadatott, megváltoztatatnak s felperes kere­setével elutasitatik. Egyebekben a 2-od bir. ítélet hely­benhagyatik; „mert jelen sommás visszahelyezési pernek megbi­rálásánál csakis az lehet irányadó: váljon a kereseti álli tólagos háboritást közvetlenül megelőzött időszakban, a pocsaji közlegelőnek használatára nézve, minő volt a tényleges gyakorlat, illetve minő volt a tényleges ál­lapot? „E tekintetben alperes a tárgyalás során azt állí­totta: hogy az 1863-ik évben foganatosított úrbéri ren­dezés s legelő elkülönítés alkalmával, az akkori községi választmány elhatározta, miszerint a birka legeltetés jövőre megszüntettetik, s hogy az idő óta a pocsaji köz­legelőn mindaddig birka nem volt, mig felperes birkáit, az 1876. év tavaszán nem hajtotta oda. Az e részben 1877. jun. 27-én kihallgatott tanuk kö­zül az 1. 2. 4. 6. 14. 15. 16. s 17-ik határozottan bizonyít­ják, hogy az emiitett határozat hozatalánál jelen voltak, és ugyanezek, valamint a 3. 7. 8. 9. 10. 12. s 13. tanú— a 14-ik tanúnak kivételével igazolják: hogy azon határo­zat közhírré is tétetett; s végre mind az eddig jelzett, mind pedig az 5. s 11-ik tanú bizonyítja, hogy a kérdéses tilalom után, különösen 1865 óta a birkalegeltetés a közlegelőn teljesen megszűnt. — Ezenfelül a 6-ik tanú ellenében a 2-ik és 17-ik tanú állitják, hogy az emiitett határozat hozatalánál felperes is jelen volt; sőt a 2-ik tann valja, hogy ugyanazon határozat hozatalát maga felperes is kí­vánta. „Igaz ugyan, hogy a fenti tanuk, mint alperes köz­ség lakosai, nem egészen kifogás nélküliek; ámde val­lomásaikjelentőségben nyernek,sőt a bizonyerő sem vonat­hátik meg tőlük, ha figyelembe vétetik, hogy azok más mozzanatokkal összehangzásban vannak." „így felperes nem bizonyította, hogy a kérdéses tilalom után a község közlegelojén a birkák legeltettek volna; mert a mennyiben ezt néhány lakos 1865-ben kor­látolva gyakorolta, ezen gyakorlat is a 2. 3. 7. 8. 9. 10. és 16-ik tanú szerint csakhamar megszűnt s általában 18 ti5. év után a birkák nem legeltettek a közlegelőn többé s felperes azt sem bizonyítja, hogy ő a keresetlevelében említett állítólagos háboritást megelőzött években, a birka legeltetést közlegelőn szabadon gyakorolta volna. „Végre a kihallgatott 19. 20. 21. és 22-ik teljesen ér­dektelen tanuk, habár a kérdéses tilalom hozataláról köz­vetlen tudomással nem bírnak is, — határozottan bizo­nyitják, hogy a pocsaji határban évek óta nem legeltet nek a birkák. „Mindezeket egybevéve kétségtelen hogy a kereseti állítólagos háboritást közvetlenül megelőzött több éven át a pocsaji közlegelőn a szabad birka legeltetés nem volt gyakorlatban, — ez volt tehát az előbbi tényleges álla­pot, bármikép jött is az létre; s igy alperes azáltal, hogy ezen évek óta fennállott tényleges állapotot felperes elle­nében fentartani kivánta, s annak felperes által czélba­vett megváltoztatását nem engedte, — törvénytelen há­boritást nem követett el. — És miután alperes a felpe­resnek azon jogát, hogy a közlegelőt az előbbi szokásos módon használhassa, amúgy sem kifogásolja, s csak is a szabad birka legeltetést a közlegelón ellenezte s ellenzi: annnak tüzetes megoldása pedig váljon jogosítva van-e felperes a birkák legeltetését oly értelemben s oly terje­delemben, miként e perben kivánja, gyakorolni — mint nem tényleges, hanem jogi kérdés — sommás visszahe­lyezési perútra nem tartozik : ennélfogva felperest kerese­tével elutasítani kellett." „Az alperesi viszonkeresetnek azért nem adatott hely, illetve a 2-od bír. ítélet e részben azért hagyatott jóvá, mert felperes keresetével elutasítva levén: a kereset előtti azon állapot, melynél fogva felperes a birkalegeltetést küzlegelőn szabadon nem gyakorolhatja, önként állott be, 8 igy e részben itéletileg külön intézkedni felesleges." (1878. jul. 24. - 5923. sz. a.) Kereskedelemjogi döntvények Azon kifejezés: „Dahnfrei Kaschau" — a kassai vasút­állomást jelölvén feladási helyül, sas adós az árukért a tartozási pénzösszeget is hitelezője részére Kassára küldvén, — más ki kötés hiányában, a kassai bíróság illetékessége állapítandó meg. Löwinger testvérek bejegy. czég Farmoson — Fried L. morvaországi lakos e. 1877. decz. 16. sommás keresetlevelet adott be a kassai járás —mint keres, birósághoz 204 frt 79 kr. fizetésére — ga­bona szállításához szükséges zsákok használati, és vasúti fuvar dijak fejében, mely összeget alperes Kassán kifizetni tartozott volna. A járásb iróság f. év jun. 19. — 10477. sz. a. kereskedelmi illetékességét megállapította, s alperest a ke­resetben elmarasztalta, felperes által leteendő főeskü fel­tétele alatt. Alperes részéről semm. panasz adatott be; mert a kassai bíróság sem a fórum domicilii, sem a fó­rum contractus tekintetéből illetékesnek nem te­kinthető, miután felperes Pest megyében, alperes pedig Morvaországban lakik és a köztüki szerződés Kassán nem létesült, sem teljesitése Kassára nem köttetett ki; a szállí­tás iránti ajánlat alperes lakhelyén Fulneken fogadtatván el, a szerződés ott jött létre stb. és mert a termény Dres­dába volt küldendő s ott átveendő, a mint ez a felmuta­tott levelekből kitűnik, melyeket felperes maga csatolt be. Azok egyikében foglalt azon kitétel „Bahnfrei Kaschau" nem azt jelenti, mintha Kassa köttetett volna ki a teljesités helyéül, hanem a kereskedői világban szo­kásos értelmezés szerint csak azt, hogy az eladó az árut bármely vasútállomáson feladni jogosítva van, de a vi­telbért a vevő csak Kassától az átadás helyéig köteles viselni, mig az esetleges — más — feladási helytől Kas­sáig járó fuvárdij az eladó terhére esik. A Semmitőszék azt elvetette; „mert eltekintve attól, hogy feladási helyül azon alperesi!eg is beismert szavakkal „B a h n f r e i K a­schau" — a kassai vasútállomás lőn kitűzve; miután ő — alperes — a kérdés alatti üzletre vonatkozó pénzt felperes czég részére ide küldötte, s eszerint teljesitési helyül ez vélelmezendő; de különös és más fizetési hely

Next

/
Thumbnails
Contents