Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 68. szám

Budapest, 1878. kedd, september 10. 68. száin. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogesetek: Bánatpénz kikötése. — Telepitvényesi viszony. — Büntető esetek. — Semmit, döntv. Jogeset. Az ingatlan adásvételi szerződésben nem kötbér, hanem bánatpénz levén kikötve, annak kifiietése mellett bármelyik fél visszaléphet a szerződéstől., — különben csak a szerződés teljesítésére lehet perelni. Borczi Mihály Borczi György s József mint felperesek — Biró Kristóf c. bizonyos ingatlan adásvételére vonatkozó 200 frt kötbér (illetőleg bánatpénz) fizetésére a marczali jbiróság előtt pert inditottak — melyben a jbiróság 1877. jun. 30. — 5491. sz. a. felperest keresetével elutasította, a perköltség kölcsönös megszüntetésével „mert felperes maga beismeri, hogy a szerződés — ingatlan adásvétele — tényleg teljesedésbe nem ment, miután az eladott ingatlant alperes megtagadása folytán birtokába nem vehette; azon esetben pedig, midőn a szerződés be nem töltetik, nem kötbér, hanem csak is bánatpénz követelhető. Arra pedig, hogy utóbbi követelhető* legyen, a kikötött bánatpénznek lefizetése kivántatik a jogügylet létrejöttekor; ez pe dig jelen esetben nem történt meg; s igy alperes annak fizetésére kötelezhető sem volt." A kir. tábla 1878. febr. 5. — 59462. sz. a. Ítéletével az első biróságit megváltoztatván, alperest a keresetben s 10 frt perköltségben elmarasztalta, következő indokolással: „Alperes az A. ideiglenes adásvevési szerződésnek általa lett aláírását nem tagadta; s miután azon kifogását hogy az nem állitatott ki a megállapodás értelmében, nemcsak mivel sem igazolta, hanem az előtternezőként szereplő Csonka József mint tanú vallomása azon kifogást határozottan megezáfolja; — az okmány tartalmát valódinak kellett venni. — Minthogy pedig ennek értelmében azon fél, ki, a szerződéstől eláll, magát 200 frt bánatpénz fizetésére kötelezte; s alperes a per során nem tagadta, hogy ugy a végleges szerződós kiállítását, mint ez eladott ház birtokába bocsátatását megtagadta, — őt a kereset értelmében elmarasztalni kellett." A legfőbb ítél ő szék a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az első biróságit hagyta helyben, következő indokokból: „Az A. alatti szerződésben nea) kötbér, hanem bánatpénz van kikötve, melynek fogalma szerint az egyik vagy másik szerződő' fél annak lefizetése mellett a szer ződéstől visszalépni jogosítva van; a mennyiben pedig ezt nem tenné, a szerződés teljesítésére szorítható." „Ekként felperes részéről az A. szerződés alapján csakis annak teljesitése, nem pedig a bánatpénz lefizetése követelhető levén: az első bír. Ítéletet kellett hhagyni." (1878. nug. 14. — 6719. sz. a.) Jogeset. A földtulajdonos és a haszonvevő birtokos közt elismerten telepitvényesi viszony forogván fenn. annak elbírálása, ugy az abból folyó jogok s kötelezettségek, nevezetesen az elmozdittatás kérdése feletti határozathozatal is — sommás peruira nem tartozik. A szőregí kir. kincstári uradalom — P o 1lák Mihály s neje e. 252 frt haszonbér hátralék fizetésére, s a haszonbérletbőli elmozdítására a törökkanizsai járásbíróság előtt sommás pert indított. A jbiróság 1877. szept. 9. — 4743. sz. a. alpereseket 28 frt per s bélyeg költségben elmarasztalta, különben felperest a bérletbőli elmozditatás iránti keresetével elutasította; mert alperesek a kereseti tőkét és kamatjait időközben lefizetvén, felperes annak követelésétől önként elállott; másrészt alperesek a haszonbérnek lejáratkori fizetését elmulasztván, ezáltal felperesnek perbeli költségeket okoztak. — A bérletbőli elmozditatás pedig nem volt megítélhető, mivel alperesek nem egyszerű haszonbérlők, hanem telepitvéoyesek: a telepitvényesek pedig az uj törvény — 1873:22. tezikk —értelmében csak kibecslés folytán mozdíthatók el a birtokból." A kir. tábla 1877. nov. 14. — 61062. sz. ítéletévei az első biróságit indokaiból hhagyta. A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét hagyta helyben; N „mert tekintettel a felperes részéről bemutatott B. alatti „Kötelező nyilatkozat" czimü mellékletre, azon alperesi védekezés, hogy a peres felek között mindkét részről elismert telepitvényesi viszony áll fenn, — valószínűvé van téve; ily viszonynak megbirálása s az abból folyó jogok s kötelezettségek feletti határozás pedig az 18/3:22. tezik értelmében a jelen perutra nem tartozik." (1878. július 31. — 2749. sz.a.) Büntetőjogi eset. A sikkasztás tárgyi tényálladéka fenn nem forog, ha szerződésileg conslatáltatik, mikép vádlott s a károsult fél között nem megbízotti, hanem üzleti társviszony létezett; min nem változtat az, hogy vádlott mint üzleti társ, a nagyobb szakértelmet igénylő üzleti leendőket is végezte. T a i 11 Antal kereskedő e. özv. U h 1 Amália bpestifüszerkereskedőnö panaszára 1876. évbena budapesti tszéknél 2000 frt összegű sikkasztás vádjára bünper inditn tott. — Vádlott a füszerkereskedés tulajdonosa Uhl J. elhaltával 1374-ben az özvegy által üzletvezetéssel megbízatott, egyszersmind vele társviszonyba lépett. — Taitl előlegesen letartóztatott. 68