Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 65. szám

Budapest, 1878. péntek, augusztus 30. 65. szám. Huszadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogesetek: Bizonyos helyre kikötött fizetés. — Bünperben feljelentés előtti kiegyenlités. —Keresk. és Semm. döntvények. .Jogeset. A szerződési feltételekben kiköttelvén, hogy a fizetés kinél teljesítendő, ez a kötelezett léire nézve annyira kötelező, mikép masut csak saját veszélyére teljesítheti a fizetést. — A fizetés a kincstári uradalom pénztárába köteleztetvén, az nem teljesíthető az uradalmi számtarlónál, — bármily befolyása volt is utóbbinak a szerződés létesítésére. Ily esetben azonban, a fizetésre kötelezett jóhiszemüleg járván el, szerződés szegőnek nem tekint élhetik, következeskep a fizetés jogalapjául szolgáló haszonberi szerződés megszüntetése irányában el nem rendelhető. A Selmeczi kir. kincstári uradalom — Czabán József mint Selecz község birája e. 115 frt 87 kr. biztositél-.i(Cautio) összeg s402 frt 12 kr. haszonbér bátralék megfizetésére s a haszonbéri szerződés megszüntetése iránt 1877-ben a beszterczei jbiróság előtt pert indított. A jbiróság 1S77. okt. 31. — 7294. sz. haszonbérből 296 frt 91 krt itélt meg kamatostól felperesnek, 105 fit iránt a keresetet beszüntette, s a 115 frt óvadékot — a bérelt maradvány földekkel egy ütt átadatni rendelte — következő indokolással: „A 296 frt 91 kr. fizetésére alperes község kötelezendő, mert persorán beismerte, hogy a kérdéses szántóföldeket haszonbérben birja; mert a községet képviselő biró az árveré-i jkönyvet aláirta; mert az árverési feltételek kihirdetettek, de különben is alperes az árverési feltételeket magában foglaló szerződést kifogástalanul aláirta; mert ezen feltételek 3-ik pontjaként a haszonbér negyedévenként elóre az erdőhivatali pénztárba volt befizetendő, mig alperes semmivel sem igazolta, hogy a hátralékot azon pénztárba fizette volna le; — aHerzog Adolf kezeihez tett fizetések pedig érvényeseknek az idézett pont szerint nem tekinthetők. — Az óvadék átadására is kötelezendő volt, mert az árverési feltételek 4-ik pontja azt világosan rendeli, azon feltételek pedig alperes irányában az árveréssel egyidejűleg voltak érvényesíthetők. — Végre a bérletbőli elmozditás is kimondandó volt; mert tekintettel arra, hogy fentiek szerint alperes község szerződéses kötelmeit nem teljesítette; — felperes azt a szerződés 22. p. b. kikezdése szerint jogosan követelheti." A kir. tábla 1878. apr. 9. — 64105. sz. a. az első bír. ítéletet megváltoztatván, alperes községet csak 1876. apr. járó 87 frt 91 kr. bérhátralékban marasztalta el, felperest többi kérelmével elutasitván,következő indokból: „Alperes község az 1876-tóü bérhátralékban marasztalandó volt, mert maga beismerte tárgyaláskor, hogy azt felperesnek ki nem fizette; az 1874. s 1875. évire nézve azonban felperes elutasítandó, mert alperes tagadása ellenében nem bizonyította, hogy a haszonbéri szerződés (C) a község előjáróinak aláíráskor az általuk ér| tett nyelven megmagyaráztatott volna; mert habár Graber J. utólagos vallomásában állitja is, hogy a község birája a szerződés tartalmáról kilauitatott; tekintve azonban, hogy ezen tanú kihallgattatása kezdetén ellenkezőt vallott s ezt a kihallgatás befejezése után visszatérve módositotta — de másrészről tekintve főleg azt, mikép éppen ezen szerződés megmagyarázását tanúsító két tanú Niki és Prényi egyhangúlag azt valják, hogy a záradék aláirásakor a község birája jelen sem vol', s hegy azt utólag csak Herzog Adolf urad. számtartó felhivására irták alá, — ugyanazért Graber ingadozó vallomását ezen két tanú ellenében figyelembe venni annálkevésbé lehetett, mert ezen tanú sem valja határozottan azt, hogy a szerződés az Ő jelenlétében felolvastatott s a bírónak megmsgyaráztatott volna. Mindez<k folytán a C. szerződésnek alperesileg tagadásba vett pontjai, melyek szerint a község a bérösszeget a beszterczebányai erdőpénztárba lett volna köteles mindenkor befizetni s 115 frt 87 kr. biztosítékot is készpérzben letenni, s bogy bérfizetés mulasztáí-ánál a béi létből elmozdítható — a perr. 167-—168 §£. szeiint alperes községre kötelezőknek nem tekintethetvén, — felperest az 1874 — 1875. évi hátralék iránti keresetével azért ktllett elutasítani, mert alperes azt Herzog Adolf umd. számtartó kezeihez, ki az urada lom nevében s megbízásából az árverést is megtartotta s a C. szerződést is ő irta alá, — jogérvényesen fizethette, s mert alperes a 2. sz. alatti felperesileg is valódinak elismert, s Herzog számtartó által kiállított nyugtával igazolta, hogy az 1874—75-ki bérösszeget 309 frttal kifizette; s mert felperes maga sem tagadja, hogy az 1873. évi bérösszeg a 6. sz. nyugta szerint, tehát a bérlet kezdetén is Herzog A. számtartó kezeihez fizetetvén, ez által szolgál atott be az uradalmi pénztárba; s ennek ellenére a község még akkor sem figyelmeztettetett, hogy a bérösszeget nem a számtartónak, hanem az urad. pénztárba fizesse. A legfőbb 11 é 1 ős z é k következő Ítéletet hozott „A kir. tábla Ítélete, mennyiben alperes csak 87 frt 91 kr. mint haszonbéri hátralékban marasztatott, s a 115 frt biztosítéki összeg lefizetése alól felmentetett — megváltoztatik, s e tekintetben az első bír. ítélet, mely szerint alperes 296 frt Dl kr. haszonbér s a lejárt összegek utáni 6°/0 — ugy szinte a 115 frt óvadék fizetésére köteleztetett — hagyatik helyben. — Ellenben a kir. tábla ítélete, a mennyiben a haszonbérbőli kimozditásnak helyt nem adott, s a perköltségeket kölcsönösen megszüntette — helybenhagyatik. „Indokok: „A 296 frt 91 kr. haszonbéri s 115 frt 78 kr. biztosítási összegre s kamataira nézve az első bír. itélet volt indokainál fogva — annálinkább helybenhagyandó; „mert a haszonbéri szerződéshez csatolt árverési feltételek 3-ik pontja szerint, a szerződés fellételei az árve65