Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 61. szám

242 Jogeset. A tulajdonjog bizonyos ingatlanra, az azt megélőid gondnokság aláhelyezési per feljegyzésének hátránya nélkül eszközöltetvén, — a bekebelezett tulajdonos az ingatlan átadására keresetet nem érvényesíthet, mig azon korlátozás meg nem szűnt. Kahán Csaszkel — Keczáu Mihály né szül. Szabó Juli e. a szigeti 212. sz. telekjköny vben foglalt ingatlan tele részének átadása iránt a na.-szigeti tszék előtt 1873. évi novemberben pert inditott, melynek viszonválasszali befejezése után — a tszék 1877. márcz. 12. — 1767. sz. a. felperest keresetével elutasította, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével, következő indokokból: „Tekintettel arra, hogy a B. a. telekjkönyv szerint Keczán Mihálynak gondnokság alá helyeztetése iránti per 1874. nov. 30. lett feljegyezve, — a felperes részére Keczán Mihály mint eladó által, habár egy nappal előbb keletkezett eladási szerződés pedig decz. 1-só' napján, s igy a gondnokság alá helyezés iránti per feljegyzésénél későbben lett bekebelezve; s tekintve, hogy az eladó Keczán Mihály, az ellenirathoz "/. a. csatolt 1875. évi 1510. számú Ítélettel csakugyan gondnokság alá helyeztetvén, a peresség feljegyzése a későbbi bekebelezések ellenében joghatályra emelkedett, — felperes a Keczán Mihály mint jogelőd által kiállított szerződésre alapított keresetével elutasítandó volt." A kir. tábla 1877. nov. 27. — 39162. sz. a. az első bírósági ítélet részbeni megváltoztatásával, alperest kötelezte a kereseti 212. sz. házat, beltelket s kertet fele részben felperesnek közös tulajdonába s birtokába átadni; részben azonban azt helybenhagyta, a mennyiben t. i. felperes a vagyon közösség megszüntetése s a haszonvételek megítélése iránti keresetével elutasitatott — következő indokolással: „mert felperes a keresethez B. a. csatolt telekk. kivonattal hitelesen igazolta, hogy tulajdonjoga az abban foglalt ingatlanokból Keczán Mihályt illetett fele részre AB.SC. lapon eszközölt per feljegyzés és zálogjog bekebelezésnek joghátránya nélkül bekebelezve lett, s ekkép a kérdéses ingatlanok felperesnek fele részbeni közös tulajdonává váltak. — Minthogy pedig az osztr. polg. könyv 322. 366 §§. szerint felperes mindenki ellen kérheti a birtok átadását; s minthogy határozottan maga alperes sem tagadta, hogy a kérdéses ingatlanokat ő birja; ennélfogva őt a közös birtoknak fele részbeni átengedésére kötelezni kellett. — Alperes azon kifogása, hogy felperes jogelőde Keczán Mihály ellen pazarlás miatt, még felperes tulajdonjogának bekebelezése előtt, gondnokság alá helyezés iránti keresetet inditott, és azt előzőleg telekkönyvileg is feljegyeztette, — tekintetbe vehető nem volt; egyrészt mert azon kérdés eldöntése: mennyiben bír Keczán Mihálynak gondnokság alá helyezése iránt beadott kérvény az azt előzőleg megkötött jogügyletre joghatállyal, jelen perhez nem tartozik, s itt annálkevésbé bírálható el, mivel alperes e tekintetben viszonkeresettel fel nem is lépett; másrészt, mert mindaddig mig a telekk. állapot megváltoztatva nincs jogérvérnyesen, felperesnek birtok átadás iránti jogát megtagadni nem lehet. „Egyebekben azonban az első itélet helybenhagyandó, mert felperes a vagyon közösség miképeni megszüntetésére nézve határozott kérelmet, sem megkívántató tervezetet elő nem terjesztett; továbbá mert a keresetileg követelt haszonvételek misége és mennyiségére nézve, alperes tagadása ellenében, mi bizonyitékot sem hozott fel. A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletének megváltoztatásával, az első bir. ítéletet hagyta helyben indokaiból; „és jelen esetben annál is inkább, mert felperes javára a tulajdonjog a B. alatt eszközlött feljegyzés joghátránya nélkül kebleztetett be; — és felperes addig, mig e/en korlátolás meg nem szűnt, ezen bekebelezés alapján keresetet nem indíthat." (1878. július 17. — G3U2. sz. a.) Seinmitöszőki döntvények. Azon állítólagos jogsérelem, miszerint valakinek tulajdonát képező térképről, egy harmadik, különösen valamely politikai hirlap, egyes térképeket lenyomatolt és közzétett, nem szolgálhat alapul a zárla'. elrendelésére, mely a térképek sokszorozásához szükséges eszközök, anyagok, minták s rajzokra és a lap kész példányaira vezetessék. A cs. kir. katonai kincstár — Palásthy Sándor Csernátoni Lajos s Légrády testvérek czég mintáz „E 11 e u ő r* szerkesztő — kiadó — tulajdonosai e. az „Ellenőrben" közzétett keleti hadjárat, bosniai stb. térképekre vonatkozó sokszorosítási eszközök, anyagok, minták, rajzokra és egyes lapszámokra zárlat elrendelésért folyamodott a bpesti tszékhez. A tszék f. évi június 25. — 25815. sz. végzésével azon kérelemnek helyt nem adott; mert azon tárgyakra kéretik a zárlat, melyek panaszlottak által szerkesztetvén s álitatván elő, azok tulajdonát képezik és ebből folyólag azokat használhatják is, s igy a tulajdon, birtok, vagy használat vitássá válta,— továbbá az, hogy panaszlottak tettleges birtoka nem nyugszik jogos alapon, mint a zárlat helytfoghatóságának nélkülözhetlen feltételei fenn nem forognak. Ez ellen a katonai kincstár semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszkodó azért kéri a zárlatot az L. alatt egybeállított, az „Ellenőr" politikai napilapban közzétett A. — K. alatti részletes térképek sokszorozásához szükséges eszközökre, anyagokra, mintákra, rajzokra és a kész példányokra, — mivel azon térképek utánzását képezik a panaszkodó (kincstár) által Schéda Józseftől vá« sárolt s igy panaszkodó tulajdonát képező térkép nyomán készített térképeknek. „Ezen kérelem a perr. 324. §. alá nem vonható, és azért az ezen §. szerinti zárlat el sem rendelhető; minthogy a kérvényben előterjesztett tényállás szerint egy átalában nem forog fenn azon eset, hogy panaszkodónak a Schéda Józseftől vásárolt térképhez, és az annak nyomán előállított térképekhez való tulajdoni, használati, vagy birtok joga vita tárgyát képezné; hanem a panaszolt tény abban áll, hogy panaszkodó ellenfelei jogositatlanul jártak el akkor, midőn az A. — K. alatti térképeket, a panaszkodó tulajdonát képező térképekről lenyomatták. „Az ezen tényben rejlő jogsértés — annak befejezése után panaszkodónak okul szolgálhat ugyan arra, hogy a jogsértés megtorlása végett, a törvény rendes útját igénybe vegye, — azonban arra, hogy a perr. 324. §. szerinti zárlat elrendeltessék, nem alkalmas azért, mert panasz-