Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 60. szám

240 mint a már megsemmisített 6 darab részvényeknek birtokosa kérelmezi a kézbesítést és igy kérelme még attól is eltekintve, bogy a Berzeviczi részére már kézbesített végzések még az ugyanazon a jogon érdekeltek számára is nyomós ok nélkül ki nem adathatnának — a kellő alapot nélkülözi. Nevezett intézet se mm. pauas zsz a 1 élt. A Semrnitőszék azt elvetette; „mert panaszttevó a törvényszerüleg kibocsátott felhívás folytán nem jelentkezvén, ügyfélnek nem tekinthető; a semm. panasz abbeli érvelése pedig: mintha a bírói határozatok kézbesítését mindenki, ki azok által magát jogaiban érintve találja, követelhetné, törvényes alapot nélkülöz. (1878. június 25. — 13166. sz. a.) Irodalmi szemle. Azon irodalmi tevékenység, melyet nálunk ujabb időkben észlelünk, habár fájdalom ! felette szegényes, szűk határok között, részint szellemi munkásaink még teljesen el nem csüggedett buzgalma, részint kiadóink rendesen áldozatokkal járó válalkozási szelleme következtében, következő' mozzanatokban is nyilvánult. A „Franklin-társulat" irodalmi intézete, melynek tudományos irodalmunk már oly számos s nagybecsű munka előállítását köszönheti, s mely folyvást nem csekély tevékenységet fejt ki — legújabban következő műveket mutatott fel, melyeket szakközönségünk figyelmébe kell ajánlanunk: — A magyar büntető törvény magyarázata. Irta Sclinierer Aladár egyetemi tanár. I-só' Füzet Ára 6ü kr. — 8.ad rét 6 iv. Az egész munka, mely az év végéig meg fog jelenni — 30 ivre fog terjedni. Szerző, kinek több müve, nevezetesen: „A büntető' jog átalános tanai" „A büntettek s büntetések" mint a büntetó'töjog különös része — igen szép helyet foglalnak el büntető'jogi irodalmunkban; ennek emeléséhez jelen müvével is nem kis mértékben járult. — A már szentesitett büntető codex szövegét közölvén, azt terjedelmes s alapos magyarázatokkal kiséri. Mindenütt a tudomány mai állását foglalja el, vitás kérdéseit tárgyalás alá veszi, s nem mellőzi az európai előhaladottabb legislatió ujabb mozzanatait sem. — Kétségtelenül nagy hasznát veendik mindazok, kik a büntető' joggal akár elméletileg, akár gyakorlatilag foglalkoznak. — A „Franklin-társulat" folytatja az átalánosan elterjedt ,,D ö ntvény tár" czimü válalatát is. Ez évben már két folyam — kötet — jelent meg, a 17-ik s 18-ik. E napokban megjelent a 19. kötet is. Mindenik ára 2 frt. Mint rendesen, közli a Semmitőszék s 1 egyfő'bb ítélőszék jelentékenyebb határozatait — melyeknek, kivállóan a gyakorlati jogéletben, szakembereink nagy hasznát vehetik. — Folytattatik „Az igazságügyi rendeletek" gyűjteménye is. Most megjelent egy füzet az 1877-ki rendeletekkel. — 6 iv. Ára 50 kr. — Különösen ki kell emelnünk azon munkát, mely Pfeiffer Ferdinánd bizományában néhány hét előtt jelent meg ügyvédeink egyik legjelesbikétő'l Friedtnann Bernát mint szerzőtől. — A mű czime: „A felebbvitel bűnügyekben — tekintettel a közvetlen szóbeliségre. A magyar jogászgyülés állandó bizottságának megbízásából. Bpesten, 1^78. Emiitett bizottság következő kérdést tűzött ki véleményezésre : Azon bűnügyekben, melyekben a rendes bíróságok itélni hivatvák, az első fokú bíróság ítélete ellen a ténykérdésében is helyadassék-é a felebbvitelnek? Többek közt Friedmann ur is felszólitatott véleményadásra, s azt terjeszti most — igen helyesen — a nagyobb közönség elébe is, fentidézett müvében. Lapunk e rovata a kritikával nem foglalkozván, egyedül jeles jogtudósunk véleményének fővonalaiban való ismertétésére szorítkozunk. Miután a német államoknak a felebbviteli jogintézményre vonatkozó legújabb törvényhozási mozzanait saz államkormányok fentebb emiitett kérdésre vonatkozó nyilatkozatait — érintve mellesleg a franczia jogéletet is — tüzetesen megismerteti — szerzőnk következő tanulságot von le azokból: a) Hogy a felebbvitelnek a jog kérdésére való szoritását egyetlen egy oly állam sem javasolja (Német országban) a hol a felebbvitel mind a jogi, mind a téuykér| désben meg van. vagy ki van zárva. b) Hogy csak egy Sach.-en Altenburg javalja a csuj pán jogkérdésekben megengedett felebbvitel megtartását \ — azon államocska, hol a közvetlenség rendszere legkésőbben s csakis csonkán lett elfogadva. c) Hogy az egyes birósági bűnügyekben a felebbvitel mind a tény, mind a jog kérdésében mindenütt megtartatni ajánltatik. Az 1877-ki német birodalmi bűnt. perrendtartásban, a különböző érdekek kiegyenlítéséül megtartatott. 1. A folyamodás (Beschwerde) a sérelmes birósági végzések ellen. 2. A panasz (Revision) az országos tszékek s esküdtszékek ítéletei ellenében és 3. a felebbvitel aSchöffenek ítéletei ellen, és pedig mind a jog, mind a tény kérdésében — a bizonyítási eljárás közvetlen ismétlése s ujabb bizonyítékok érvényesithetése mellett. — És igy miután a Schöffenek csak a kihágások s kisebb vétségek felett Ítélnek, lehet mondani, hogy Németországban a felebbvitel átalában eltöröltnek tekinthető. Ezen becses mu további részeire jövő alkalommal térünk vissza. Semmitőszéki tanácsok augnsztus 13-tól. I. Tanács. Elnök: az alelnök; Birák: Szloboda, Osvald, Rauchofer, Lacza, Oberschall. II. Tanács. Elnök: Vécsey, Birák: Pápay, Németh Miklós, Q-allu, Sánta. Bejelentetett összesen 158 ügy ; ezek közt 1 kereskedelmi, — 6a Curia — 7 a kir. tábla ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTViN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10.