Törvényszéki csarnok, 1878 (20. évfolyam, 1-98. szám)

1878 / 57. szám

228 „mert felperes kijelentette, hogy a mellékelt váltóban kitett követelésnek 300 frt meghaladó részét alperesnek elengedi, e szerint miután a jelen kereset tárgyát, a 300 frton tul haladó tőkeösszeg képezi; miután továbbá a követelésnek, a perr. 93. a. p. s illetve a 94. §. kijátszására irányuló szétosztása sem forog fenn : a sommás perut elleni kifogásnak, a keresk. el j. rend. 7. §. szerint hely nem adható ; hasonlóan elvetendő volt a helyi illetékesség elleni kifogás is, mivel a fenforgó személyes keresetre nézve az eljáró biróság alperes lakhelyéhe/ képest, a perr. 30. §. szerint illetékes és külön fizetési hely kikötése esetében is, a hitelezőnek szabad választásától függ a perr. 30. §. szerint, alperest a lakhely, vagy a fizetési helyhez képest illetékes biróság előtt beperelni." (1878. július 17. — 14614. s-. a.) Seniniitöszéki döntvények. A legfőbb Ítélőszék két különböző felperes által, de ugyanazon alperes e. külön keresettel indított s külön tárgyalt pernek egyidejű előadására utasítván a (széket, — annak nem lehet azon értelmet tulajdonítani, hogy azon két per egyesitessék s közös Ítélettel döntessék el. Cs. Nagy Imre mint Botos Judit kiskorú gyermekei gyámja — özv. Botos Sándor né, Lánczy Imréné és Botos Imre ellen 1875-ben a b.-gyulai tszék előtt végrendelet félretétele s örökrész megítélése iránt pert inditottak. Ugyanazon alperesek e. hason czim alatt, s a nevezett tszéknél még 1873. évben Botos Zsófia, T>örök Sánd or né is támasztott keresetet. Mindkettő külön lett letárgyalva — és a tszék ezen ügyekel összekapcsolván egy itélttel döntötte el — 1877. évi decz. l-jén 10833. sz. a.) Ez felebbeztetvén, a kir. tábla 1878. apr. 29. liivatalbóli semmiség alapján felterjesztette. A Semmit ő szék azt hivatalból megsemmisítette ; „mert két különböző felperes részéről beadott keresetek folytán megindított s külön letárgyalt pereknek egy közös ítélet általi eldöntése a perrend szabályaival, melyek szerint hasonló egyesítés kivételesen csak a 468. §. esetében van megengedve, határozottan ellenkezik; —a legfőbb ítélőszék pedig 18 7 ö. évi 13021. sz. végzésével a tszéket a szóban forgó pereknek csak egyidejűleg leendő előadására s elintézésére (ügyviteliszab. 120. §.) s nem egy esi t ésé re és egy közös ítélettel valóelláttására utasította." (1878. június 13. — 10499. sz. a.) A fél egy bírósági halasztásban, az ellenfél tiltakozása mellett már részesülvén, az ujabb halasztás iránti kérelem a biróság által feltéllenül elutasítandó. 60 napi halasztás, az ellenfél beleegyezése nélkül, első alkalommal sem engedhető. Steiner Hermann s Borbála — Deutsch Adolfé. 829 frt iránt a b.-gyarmati tszéknél újított pert folytatván — ez alperes kérelmére 1878. apr. 17. — 3445. sz. végzésével az ellenirat beadására ujabb 60 napi halasztást engedett. Felperes semm. panaszára — A Semmi t ősz ék a neheztelt végzést megseminisitette (297. §. 1. p.) s a tszéket utasit/.tta, hogy a felperesileg ítélet alá terjesztett (113. §.) jelen pert szabályszerüleg lássa el; „mert a f. évi 1558. sz. végzés szerint alperes az ellenfél tiltakozása ellenére egy bírósági halasztásban már részesült: több halasztást pedig a biróság a 140. §. értelmében megengedni jogositva nincs, hanem az ily halasztás iránti kérelmet, mint el nem fogadhatót feltétlenül elutasítani köteles."1 „Egyébiránt megjegyeztetik: 1. Hogy a tszék nem volt jogosítva alperesnek első alkalommal 60 napi halasztást engedni, miután az ellen fél abba be nem egyezett, a perrend pedig 15 napnál hosszabb halasztást nem ismer; és 2. Hogy a jelen per elbirálhatása czéljából az alappert hivatalból tartozik beszerezni.1' (1878. június 13. — 11207. sz. a.) Azon kereset, mely szóbeli szerződés érvénytelenítésére indilalott ugyan, de határozottan azon czélból, hogy felperes valamely bányanyereség élvezetébe visszahelyeztessék — egyes biróság illetősége alá nem vonható. Janki Katalin — Henzel Simon e. bizonyos szóbeli szerződés érvénytelenítésével, a tárgyául szolgált haszonbérelt bányajog használatának megítélése iránt az abrudbányai jbiróság előtt keresetet támasztott, — mely felett azonban a járásbíróság 1878. márcz. 19. — 782. sz. végzésével s alperes kifogására magát illetéktelennek mondotta ki. Felperes semm. panaszt adott be — A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereset egy közelebbről meg nem határozott szóbeli szerződés érvénytelenítése iránt inditatott ugyan; felperesnek határozott czélja azonban az: hogy egy bányajog használatához jusson, illetve a báuyanyereség élvezetébe visszahelyeztessék; minthogy pedig ily vitás ügy feletti biráskodás az 1871:31. tcz. 21. §. szerint, a bánya birói hatósággal felruházott tszéket illeti, — a jbiróság nem követett el szabálytalanságot, midőn alperes kifogása folytán magát illétéktelennek mondotta ki. (1878. június 12. — 7306. szám alatt."! A jan. — júniusi előfizetési folyam már befejeztetvén, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés niegajitása iránt mielőbb intézkedni. — Nagy köszönettel vennők, ha lapnnk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még teljes példányokkal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentnl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt, egész évre 8 frt. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 írt., negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1878. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál muzeum-kőrut 10.